Reflex;Felcsút;VIP;

Ügyész a páholyban

Nagy érzés lehet a felcsúti vip páholyban pózolni. Sokat elárul a miniszterelnök káderpolitikájáról. „Bé” kategóriás politikusnak nagy megtiszteltetés. Bár mint a legutóbbi vébé döntőjén láthattuk (amikor Orbán fia, Merkel, Putyin, Obama társaságában mutatkozott a páholyban), a miniszterelnök sincsen teljesen tisztában az idevágó protokollal. Felcsúton ő a házigazda. Szotyolázgat Mészáros Lőrinccel, gyakori vendég Hernádi Zsolt, Schmitt Pál, Kósa Lajos. „Legyünk minél többet a stadionban” – lelkendezik Garancsi István. Feltűnik néhol Warvasovszky Tihamér, a Számvevőszék alelnöke is. A megtévesztő „PhD”-vel dicsekvő Devecz Miklós, a szegedi egyetem első kancellárja is szelfizett már Orbánnal. Gyakori vendég Polt Péter legfőbb ügyész, a miniszterelnök közelében szokott mosolyogni, de őt még nem láttam szotyolázni. A felcsúti páholy egyfajta csapaépítő tréning, nem a nagy dolgok dőlnek el itt, csupán szándékerősítő, összerázódik a társaság, önbizalmat nyújt.

A Quaestor körüli zavaros história kellős közepén előkerült felvételen, Tarsoly Csaba mosolyog a miniszterelnök társaságában, igaz talán nem a felcsúti, hanem egy másik stadion karzatán. A fénykép most került elő, hiszen ki figyelte, hogy milyen intim kapcsolatban áll a politikus, az üzletember és a főügyész egymással? Tarsolyt viszont már nem lehet kiretusálni.

Orbán magára vállalta, hogy a kisbefektetők elől kihalássza a zavarosban tartott közpénzt, aki fülest kapott mentette vagyonát. L. Simon László a miniszterelnök zseniális előrelátásáról értekezett az akció kapcsán. Az előrelátás most viszont kevés, azt kellene elhitetni, hogy Orbán és Tarsoly a pályán lévő csapatok összeállításán, az erőnléten, és az időjáráson kívül másról, egy szót sem ejtett a karzaton. Egy futó megjegyzés sem hangzott el a fedezetlen értékpapírok, a törvényellenesen kihelyezett közpénzek, és a pilótajáték állapotáról. Elképzelhető, hogy Tarsoly ilyen alkalmakkor hallgatott, mint a csuka, és félrevezetett mindenkit. Ő a felelős, és talán még Simicska, aki már kikopott a páholyból.

Polt helyzete kényes. Rossz társaságba keveredett, bizakodjunk, csak óvatlanul. Több százmilliárdos csalással gyanúsítható üzletember társaságában mutatkozni, a kilenc évre, a köztársasági elnök javaslatára kétharmados parlamenti többséggel megválasztott közjogi méltóságnak? Eléggé kínos. Az pedig talán már a vipes körökben is kiverheti a biztosítékot, hogy a legfőbb ügyész leányának partnere, állítólag Tarsoly Csaba titkára volt, és családi kötelék fűzi Hargitai János KDNP-s képviselőt a letartóztatott BudaCash vezérigazgatójához.

Polt magyarázkodni kényszerült, miután az ügyészség vette kézbe a Quaestor-nyomozást, és hosszú ideig tétlenkedett. Emberei elnézték, hogy széthordhatják a feltételezett bűncselekmény dokumentumait, eltüntetik az utolsó adathordozót is, meg a családi és céges vagyont. Tarsoly Csabának időt adtak a felkészülésre, hosszú ideig ki sem hallgatták.

Bárándy Gergely március végén arról faggatta Poltot, hogy miért adott időt az ügyészség Tarsolynak a nyomok eltüntetésére. A legfőbb ügyész flegmatikus és gyermeteg magyarázata indította el a lavinát: „egy potenciális gyanúsított nem hallgatható ki előzőleg tanúként, ez minden emberi jognak ellent mond”. Ezt átvette beosztottja, Ibolya Tibor fővárosi főügyész is, a nyomozás irányítója, akinek szavait a lapunk által is megkérdezett Magyar György „szuper hazugságnak”, kisvártatva „áprilisi tréfának” nevezte. A rendőrség és az ügyészség kihallgatási taktikájának ugyanis része, hogy az igazmondásra kötelezett tanúként hallgatja meg az esetleges gyanúsítottat, aki gyanúsítottként már nem lenne köteles igazat mondani. Az ügyvédi tapasztalatok szerint bőven akad példa arra, hogy a délelőtt tanúként kihallgatott délután már gyanúsított. A Helsinki Bizottság ügyvédje pedig ismer olyat, akit tanúként idéztek és a jogerős büntetés után szabadult.

Talán a brókerbotrány hatására alapos átalakuláson esett át a belvárosi ingatlanbotrány, kissé háttérbe is sodorta a befektetési csalást. A Juhász Péter önkormányzati képviselő feljelentéseit szorgalmasan elutasító rendőrség, hirtelenjében dörgedelmes levelet kapott a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészségről. Keményen helyre teszik a Nemzeti Nyomozó Irodát, mert előzőleg kézbe sem vették a tulajdoni lapokat, nem vizsgálták, hogy a vevők fizettek-e, az adásvétel idején még nem is létező jogszabályra hivatkoztak, félretettek mindent, ami Rogán és az önkormányzat ellen szólt volna. „A tényállás nem lett teljes körűen felderítve”, a bűncselekményt nem lehet egyértelműen kizárni. „A nyomozás határidejét (…) 2015 jún. 30. napjáig meghosszabbítom” – utasít az ügyész. De Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozatának vizsgálata továbbra is érthetetlenül akadozik. A Fővárosi Főügyészség indította, de ki tudja miért az V. és XIII. kerületi vádhatóságra szignálta, onnan pedig a bicskei illetékesnek passzolták át az ügyet, ahol a Mészáros család egyik tagja is dolgozik, úgyhogy a dolgok mai állása szerint tovább tették Székesfehérvárra az iratokat. Ott parkol most a bejelentés.

Nem állítjuk, hogy mindez összefügg a felcsúti vip.-páhollyal. Ott a csapatépítés folyik, a pályán kívül.