Quaestor-botrány: nyílt levelet írtak a károsultak

Nyílt levélben tették fel kérdéseiket azok a Quaestor ügyfelek, akik a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél helyezték el, vagy rajtuk keresztül vásároltak értékpapírt és azok ma is az ügyfélszámlákon pihennek.

A Magyar Nemzeti Banknak, valamint a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-nek címzett levélben felhívják a figyelmet, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél a brókercég saját (létező és fiktív) vállalati kötvényein kívül számos olyan instrumentum (tőzsdei forgalomban vásárolt részvény, befektetési jegy, nem a Hrurira vállalati kötvényekhez kapcsolódó készpénz, stb.) található az ügyfelek értékpapír- és ügyfélszámláin, amelyek sorsáról az érintett Quaestor ügyfelek a felügyeleti ellenőrzés és -zárolás óta változatlanul csupán információ töredékekből, hivatalos állásfoglalás, avagy ügyfél tájékoztatók hiányában mindössze egy-egy mondatnyi utalásból tudnak tájékozódni.

A médiában, az MNB honlapon, a felügyelő biztos által a Quaestor honlapján megjelentetett közlemények, de az egyes károsultak által minden létező illetékeshez írt és megküldött érdeklődésekre (majd panaszokra) adott esetleges válaszok egyikében sem vázolták eddig annak forgatókönyvét, hogy ezen ügyfelek mely zárolt tulajdonukkal kapcsolatban, mire számíthatnak - magyarázzák a nyílt levél létrejöttét a károsultak.

Érthetetlen számunkra, hogy a minden szempontból "problémásnak", bűncselekményben érintettnek, átláthatatlannak tartott Quaestor vállalati kötvények ügye (egy törvénykezési eljárással együtt is) gyorsabban látszik megoldódni, mint egy olyan érintett terület, ami pusztán csak "járulékos szenvedője" az ügynek - írják.

Felteszik ugyankkor a kérdést, a befagyasztásból eredő, pénzben kifejezhető károkért, azok időben el nem hárításáért kit terhel a felelősség? Mert könnyen károsulttá válhatnak a folyamat során, például a tőzsdei trendek változásából eredő veszteségek okán.

A 6 hete tartó bizonytalanság után ezen értékpapírok ill. készpénz tekintetében haladéktalan választ várnak arra, hogy

- A szóban forgó papírok és pénz ügyfelenként valóban rendelkezésre állnak-e (az egyenlegközlőben való megjelenés egyértelműen azt jelenti-e, hogy azok megvannak, s így nem érintettek a feltételezett bűncselekményben)?

- A tulajdonosok miért nem juthatnak hozzá 6 hét elteltével sem ezekhez a papírokhoz és készpénzhez? (Példaként írják, hogy március 23-án a felügyelő biztos engedélyt adott a TVK részvények transzferálására a tőzsdei kiszorítás miatt, ezért nem értik, hogy a többi értékpapír transzferálását milyen ok akadályozza - hiszen feltételezhetően az ügymenet közel azonos lenne.)

- Milyen intézkedések szükségesek még ahhoz, hogy az ügyfelek a tulajdonukhoz jussanak, ki és mikor teszi meg ezeket?

- Milyen (akár hozzávetőleges) dátumot látnak reálisnak arra, hogy ezen instrumentumok felett a tulajdonosaik ismét szabadon rendelkezzenek?

Az ügyhöz tartozik, hogy a Fővárosi Törvényszék elrendelte a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolását, miután több végrehajtás indult a cég ellen és hitelezői igények is érkeztek - értesült a Magyar Nemzet. Április 17-én az MNB visszavonta a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, és kezdeményezte annak felszámolását.

A járulékos károsultakat minden bizonnyal a Buda-Cash Brókerháznál történtek is inspirálták a levélírásra. A HVG hetilap ugyanis a héten megkérdezte a Pénzügyi Stratégiai Non-profit Felszámoló Kft., hogy a fellelhető ügyfélvagyont miért nem kaphatják meg soron kívül a Buda-Cash ügyfelei. A kérdésre a felszámolást végző cég azt a választ adta, hogy "jelenleg a nyilvántartások nem egyezőek, és vannak gátló körülmények." A cikk szerint a gátló tényezők közül a legkézenfekvőbb a Matolcsy által korábban említett 96 milliárd forintos hiány fedezetét jelentő vagyonzárlat. A vagyonzár miatt azonban számos ügyfél már panaszt tett a Fővárosi Főügyészségnél és a Nemzeti Nyomozóirodánál, azzal érvelve, hogy törvénytelenül olyan dolgokat tartanak zár alatt, melyek az övék.

A lap szerint ennél is rosszabb azon ügyfelek helyzete, akiknek még nem tudni, megvan-e a vagyona. Bár a fellelt ügyfélvagyonról a tájékoztatás folyamatos, ez mégsem zökkenőmentes, ugyanis azzal egy időben, hogy február 24-én felfüggesztették a Buda-Cash engedélyét, az MNB hozott egy olyan végzést, mely engedélyezte, hogy a felügyeleti biztos lezárhassa az ügyfelek nyitott határidős devizapozícióit. A probléma, hogy ezt a döntést az MNB csak március 12-én hozta nyilvánosságra, és az eltelt 16 nap alatt hozott döntések már visszafordíthatatlanok, pedig több esetben jelentős veszteséget okoztak az ügyfeleknek. Kérdés, hogy ilyenek történtek-e a Quaestor ügyfelek befektetéseivel?