Nem tetszik a vasárnapi boltzár a somogyi közgyűlésnek

A balatoni kiskereskedők kapjanak mentességet a vasárnapi zárva tartás alól - ezt a törvénymódosító kérést fogalmazta meg a Somogy Megyei Közgyűlés a pénteki ülésén. A testület annak szorgalmazására is felkérte az elnököt, hogy vegyék ki a törvényből a trafikok portáljainak fóliázására vonatkozó részt.

A testület a területfejlesztési bizottság javaslatára arról döntött, hogy a törvényhozáshoz fordul a balatoni kiskereskedelmi egységek mentességét kérve a vasárnapi zárva tartás alól, a kormánytól pedig azt kérik, hogy amíg a törvénymódosítás nem készül el, addig utalják jegyzői hatáskörbe a mentesség megállapítását - áll az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Jakó Gergely (Fidesz-KDNP), a közgyűlés elnöke az ülésen arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége is megfogalmazta már ezirányú javaslatát a kiemelt üdülőkörzeteknek mentességet kérve, illetve a Balatoni Szövetség is felkarolta az ügyet.

A közgyűlésen elhangzott interpellációk egyike nyomán a közgyűlés felkérte a megyegyűlés elnökét, hogy a szerdán egy kaposvári trafikban történt gyilkossággal kapcsolatosan szorgalmazza, hogy a trafikok ablakainak kötelező fóliázására vonatkozó részt vegyék ki a törvényből.

Szerző

Így nem lesz növekedés a bankszövetség szerint

 A bankokba befektetett tőke megtérülése alatta van a tőke költségének, a szektort sújtó extra terhek már a fenntartható növekedést korlátozzák, s várhatóan lassú fejlődés jellemzi majd az elkövetkező időszakot is Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint.

Patai Mihály erről a bankszövetség közleménye szerint a szakmai érdekképviseleti szerv pénteken megtartott éves rendes közgyűlésén beszélt.

A bankszövetség elnöke a közlemény szerint beszédében hangsúlyozta, hogy a bankszektor a "hét szűk esztendő" idejét éli. Ez ma minden típusú banki szereplő, így az állami tulajdonos számára is azt jelenti, hogy a bankokba fektetett tőke megtérülése alatta van a tőke költségének, és a bankszektort sújtó extra terhek ebben a környezetben már az egész gazdaság fenntartható növekedését korlátozzák.

Az elkövetkező időszakot e felismerés mellett is várhatóan lassú fejlődés és akadályoktól sem mentes konszolidáció jellemzi majd, hiszen láthatóan nem vezet sima út a szabadságharcostól a kölcsönös előnyök vezérelte, kiegyezéses politikáig sem. Mindemellett a bankszektornak a kormánnyal közös célja a gazdaság fellendítése, amelyet egy versenyképes bankszektor a hitelezésen keresztül tud támogatni - mondta Patai Mihály a közlemény szerint.

A bankszövetség főtitkára, Kovács Levente értékelésében kiemelte: a bankszektor lehetőségeinek, s egyúttal felelősségének határait a mindenkori jogszabályok rögzítették. A nemzetközi összehasonlításban is példátlanul magas operációs terhek - melyek jelentős részben a szapora változásokat hozó, és nem egyszer túlszabályozásba fordult jogalkotás következményei - az üzleti aktivitás elől szívják el az energiát. Az ország fenntartható gazdasági fejlődéséhez a bankszektort végre meg kell szabadítani az extra terhektől - fejtette ki. 

A közlemény beszámol arról is, hogy a szakmai szövetség közgyűlése az elmúlt év végén megüresedett elnökségi pozícióba Urbán Zoltánt, a Magyar Export-Import Bank Zrt. vezérigazgatóját választotta meg új tagként, a 2017-es, tisztújító közgyűlésig szóló mandátummal. Felügyelő bizottságot is választott a közgyűlés, tagjai Gáspár Tibor (elnök), Páli Erzsébet (alelnök), Csere Bálint, Fényi Zoltán és Sándor Marianna lettek.

Szerző

Így nem lesz növekedés a bankszövetség szerint

 A bankokba befektetett tőke megtérülése alatta van a tőke költségének, a szektort sújtó extra terhek már a fenntartható növekedést korlátozzák, s várhatóan lassú fejlődés jellemzi majd az elkövetkező időszakot is Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint.

Patai Mihály erről a bankszövetség közleménye szerint a szakmai érdekképviseleti szerv pénteken megtartott éves rendes közgyűlésén beszélt.

A bankszövetség elnöke a közlemény szerint beszédében hangsúlyozta, hogy a bankszektor a "hét szűk esztendő" idejét éli. Ez ma minden típusú banki szereplő, így az állami tulajdonos számára is azt jelenti, hogy a bankokba fektetett tőke megtérülése alatta van a tőke költségének, és a bankszektort sújtó extra terhek ebben a környezetben már az egész gazdaság fenntartható növekedését korlátozzák.

Az elkövetkező időszakot e felismerés mellett is várhatóan lassú fejlődés és akadályoktól sem mentes konszolidáció jellemzi majd, hiszen láthatóan nem vezet sima út a szabadságharcostól a kölcsönös előnyök vezérelte, kiegyezéses politikáig sem. Mindemellett a bankszektornak a kormánnyal közös célja a gazdaság fellendítése, amelyet egy versenyképes bankszektor a hitelezésen keresztül tud támogatni - mondta Patai Mihály a közlemény szerint.

A bankszövetség főtitkára, Kovács Levente értékelésében kiemelte: a bankszektor lehetőségeinek, s egyúttal felelősségének határait a mindenkori jogszabályok rögzítették. A nemzetközi összehasonlításban is példátlanul magas operációs terhek - melyek jelentős részben a szapora változásokat hozó, és nem egyszer túlszabályozásba fordult jogalkotás következményei - az üzleti aktivitás elől szívják el az energiát. Az ország fenntartható gazdasági fejlődéséhez a bankszektort végre meg kell szabadítani az extra terhektől - fejtette ki. 

A közlemény beszámol arról is, hogy a szakmai szövetség közgyűlése az elmúlt év végén megüresedett elnökségi pozícióba Urbán Zoltánt, a Magyar Export-Import Bank Zrt. vezérigazgatóját választotta meg új tagként, a 2017-es, tisztújító közgyűlésig szóló mandátummal. Felügyelő bizottságot is választott a közgyűlés, tagjai Gáspár Tibor (elnök), Páli Erzsébet (alelnök), Csere Bálint, Fényi Zoltán és Sándor Marianna lettek.

Szerző