Százmilliárdnyi közpénz a brókereknél

Pilótajátéknak tekinti Orbán Viktor, ami a brókerbotrány során történt, ám mindezt a bankoknak is látniuk kellett. A Fővárosi Törvényszék döntésének megfelelően megindult a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. felszámolása, ezzel megnyílik az út az ügyfelek kártalanítása előtt. Több fideszes önkormányzat is cáfolta, hogy Quaestor-kötvényeket vett volna.

Jelenleg is csaknem 260 milliárd forintot tart a kormány brókercégeknél – derül ki Semjén Zsolt írásbeli kérdésre adott válaszából. A miniszterelnök-helyettes Orbán Viktor nevében válaszolt Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kérdésére, aki azt firtatta, indult-e vizsgálat közpénzeknek brókercégeknél történt elhelyezése körülményeinek a feltárására? Semjén hozzátette, hogy az összeg jelentős százaléka a 2010 előtti kormányok alatt kötött szerződések maradványa. Érvelése szerint a Quaestor-ügyben folyó nyomozás számos kérdésre választ fog adni, ezért nincs szükség belső vizsgálatra a kormányzati intézményekben.

A felelősök keresésnek leállítása úgymond hidegen hagyja az ügyfeleket és a bankokat is. Ez utóbbiak számára égetőbb kérdés, és tiltakoznak az ellen, hogy a törvénysértő módon gazdálkodó pénzügyi szolgáltatók helyett nekik kelljen a pórul járt ügyfeleket kárát megtérítenie. Érvelésük szerint ez egyébként sérti az EBRD-vel kötött megállapodást is, hiszen a többletteher mérsékli a hitelezőképességüket. A kormány emellett vállalta azt is, hogy minden, bankokat negatívan érintő döntésről csak előzetes tárgyalások után határoz. A kormányfő szokásos pénteki rádióinterjújában utalt arra, hogy a brókercégeknél a vagyontárgyak értékesítése még nem történt meg, viszont - álláspontja szerint - a kártalanításhoz a pénzintézeti szektortól várt teher elviselhető, ráadásul hosszú évek után a törvény visszaadja a bankoknak ezt a pénzt. Orbán Viktor nem mulasztotta el ismét azzal vádolni a bankokat, hogy látniuk kellett brókerek irreális hozamait, a pilótajátékot.

A Quaestor-ügy nem csak a kártalanítás formája és forrásai miatt zavaros. Sok ügyfél aggódik a a brókercégnél befagyott vagyona miatt. Nyílt levélben fordultak tájékoztatásért a jegybank pénzügyi felügyeletéhez és a felszámolóhoz azok a Quaestor ügyfelek, akik a felszámolás előtt álló Quaestor Értékpapír Zrt.-nél helyezték el, vagy rajtuk keresztül vásároltak értékpapírt és azok ma is az ügyfélszámlákon pihennek. A levélírók felhívják a figyelmet, hogy a brókercég saját (létező és fiktív) vállalati kötvényein kívül számos olyan pénzügyi termék (részvény, befektetési jegy, nem a Hrurira vállalati kötvényekhez kapcsolódó készpénz) található az ügyfelek számláin, amelyek sorsáról csupán információ töredékekből, egy-egy mondatnyi utalásból tudnak tájékozódni. Kérdés, hogy miként és milyen mértékben jutnak hozzá tulajdonukhoz az ügyfelek, egyáltalán megvan-e még a befektetésük?

Az ügyhöz tartozik, hogy a Fővárosi Törvényszék a hét közepén elrendelte a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolását, miután több végrehajtás indult a cég ellen és hitelezői igények is érkeztek. De súlyos gondok vannak a Buda-Cash ügyfeleinek vagyonának számbavételével is, itt is bizonytalan mikor juthatnak pénzükhöz a csalódott befektetők. A HVG-nek erről azt írta a felszámoló, hogy "jelenleg a nyilvántartások nem egyezőek, és vannak gátló körülmények." Ilyen gátló tényező például a 96 milliárd forintos hiány fedezetét jelentő vagyonzárlat, amit ügyfelek törvénytelenek tartanak.

Költségvetés és húsáfa

A kormányfő rádióinterjújában a készülő költségvetésről elmondta, hogy nem ért még össze minden szám, komoly konzultációk zajlanak a kiadási oldal számairól. Az intézkedések egyik célja a teljes foglalkoztatás, hogy 2018 környékén 3 százalék legyen a munkanélküliség. Orbán szerint vannak iparvárosok, ahol ez már megvalósult. A baromfisok áfacsökkentési javaslatát egyelőre elutasította a kormányfő, mondván a sertéságazatai kockázat is túl nagy, kérdéses, a kifehérítés után tényleg annyival több lesz-e az állam bevétele, mint amennyivel kevesebb áfát a sertéshús után befizetnek majd.

A harmadik botrányos társaságnál, a Hungária Értékpapírnál is furcsa dolgok történtek. A Portfolio arról ír, hogy tervezett ingatlanfejlesztésekre zárt körben több milliárdos forrást begyűjtő, papíron nullás, eredményt nem termelő cégek 10-11 százalékos fix kamatígérettel csábították a befektetőket, itt azonban nem voltak kapcsolódó vállalkozások meglévő vagyonelemből semmi nem volt, ami kézzel fogható. Mondhatni egyszerűen elcsalták az ügyfelek pénzét. A Blikk pénteki cikkéből viszont kiderült, hogy Fazekas Sándor agrárminiszter, még Karcag polgármestereként „féláron adott önkormányzati irodát az elmenekült a Kun-Mediátor cég álbrókerének”, és egy jegyzőkönyv szerint 2005-ben a jelenlegi tárcavezető személyesen javasolta, hogy hosszabbítsák meg a cég önkormányzati irodabérletét. A több milliárdos csalás elkövetőjét, a város "Marcsikáját" még mindig keresik.

A Quaestor-ügyben is érintettek önkormányzatok. Ezek a gyanú szerint a brókerbotrányok főszereplőinél fektettek be, többeknek pénzük is bennragadt. A kormány kérésére ezeket a településeket az Állami Számvevőszék soron kívül ellenőrzi - jelentette be tegnap a szervezet. A pellengére állított 24 önkormányzat tiltott befektetéseiről Lázár János kancelláriaminiszter közölt tényeket, ám ezeket még a fideszes önkormányzatok is vitatják. Borkai Zsolt, Győr polgármestere dokumentumokkal igazolta, hogy a városnak nem volt és nincs jelenleg sincs sem tőzsdei kötvénye vagy más befektetése, vagyis, hogy igazat mondtak korábban is. „Ami van, azt rendes bankszámlán az OTP-nél helyeztük el” – közölte. „Kikérjük magunknak, hogy egy miniszter – lehet, hogy tájékozatlanságból fakadóan –, de azt állítsa, hogy ez a város hazudik, ennek a polgármestere hazudik.” Borkai Zsolt 824,6 millió forintnyi kötvényről beszél, míg a Miniszterelnökség egymilliárd forintot meghaladóról. A differencia 180 millió forint. Kerestük a polgármestert, hogy adjon magyarázatot a különbségre, ám tegnap elérhetetlen volt.

A felelőtlen gazdálkodás vádja ellen tiltakozott Budapest IV. kerülete is: „Újpest pénze az utolsó fillérig megvan a pénzügyi szolgáltató cég, a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.-nél vezetett nevesített alszámlán – állampapírban” – derül ki a kerület közleményéből. Újpest mintegy kétmilliárd forint névértékű összeggel szerepel a miniszterelnökségi negatív listán. A Quaestor-botrány kirobbanása körüli történetek még mindig szolgálnak meglepetésekkel. A külgazdasági és külügyminisztert is megkérdezte Tóth Bertalan szocialista képviselő találkozott-e február 10 és március 27-e között Tarsoly Csabával.

A miniszter elmondta, ami már korábban is ismert nvolt, hogy február 13-án találkozott Tarsoly Csabával a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, ahol a Quaestor elnök-vezérigazgatója a Duna City projekt előkészítésének fejleményeiről számolt be. Az azonban meglepő volta válaszában, hogy március 5-én egyik államtitkára éppen külföldi befektetőt vitt a Quaestorhoz tárgyalni a Duna City projekttel kapcsolatban. Azon a napon amikor a minisztériumhoz tartozó Nemzeti Kereskedőház döntött arról, hogy kiveszi a majd három milliárd forintját a brókercégből.