Országgyűlés - A szakképzés szolgálja a gazdaságot

A köznevelésről és a szakképzésről szóló törvények általános vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés.

Közérdeknek nevezte a szakképzés és a nemzetgazdasági érdekek összehangolását Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár a köznevelésről és a szakképzésről szóló törvények általános vitájának expozéjában. Az államtitkár szavai szerint a törvénymódosítások a Szakképzés a gazdaság szolgálatában címet viselő koncepció megvalósítása miatt szükségesek, s az a megfelelő végzettségű munkaerő képzésére alapozza a gazdaság felemelkedését. Czunyiné Bertalan Judit kifejtette, hogy nemcsak az egyes intézménytípusok elnevezései változnak meg, hanem a tartalom is, az új rendszer azonban átjárhatóságot biztosít az intézmények között.

Szólt arról, hogy a korábbi szakközépiskolák szakgimnáziumra módosulnak, s érettségi mellett OKJ-t végzettséget is adnak. Ezt 2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetik be, azaz az első új típusú érettségit 2020 tavaszán vehetik majd át a diákok. A szakiskolák pedig szakközépiskolává alakulnak, s három helyett öt évfolyamosak lesznek. Az új rendszerben szakvizsga után lesz lehetőség érettségit tenni vagy elhelyezkedni, ugyanakkor a diákok bármikor visszatérhetnek folytatni tanulmányaikat.
A felnőttoktatási korhatárt 21-ről 25 évre emelik, a nappali képzésben pedig eltörlik az életkori határt - sorolta az államtitkár, aki arra is kitért, hogy a szakképzés 1-3. évfolyamán a közismereti tárgyak tanításához mesterfokozatú tanári diploma szükséges, ugyanakkor erre is adnak felkészülési időt.

Czunyiné Bertalan Judit kitért arra is, hogy a jogszabálymódosítás két, nem a szakképzést érintő részt is tartalmaz. Ezek egyike, hogy az erkölcstan tárgy elnevezése etikára módosul, a tananyag azonban változatlan marad. A másik a Pedagógusok Szakszervezetének kérésére együttműködést ír elő a Nemzeti Pedagógus Karnak a reprezentatív szakszervezetekkel.

Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a munkaerőpiac új kihívásai az azokhoz alkalmazkodni képes munkaerőt igényelnek. Az államtitkár a szakképzés eredményességének javítását, a szakmák presztízsének emelését jelölte meg célként. Arról számolt be, hogy a 300-400 ezer regisztrált álláskereső mellett 60-80 ezer betöltetlen álláshely van Magyarországon, s egyre nehezebb egy érettségivel elhelyezkedni. Hozzátette, hogy a hiányszakmákban 50 ezren 57 év felettiek, az ő pótlásukat követnie kell a szakképzési rendszernek.

Az államtitkár egyik fontos alappillérnek nevezte, hogy az alapfokú oktatásból olyanok lépjenek át a szakképzésbe, akik képesek szakmai és közismereti tárgyakat elsajátítani. Elmondta azt is, hogy 2015. július 1-jétől közel 400 szakképző intézmény kerül át a nemzetgazdasági tárca fenntartásába. A szakgimnáziumok a kötelező érettségi tantárgyakat a főgimnáziumokkal azonos óraszámban tanulják - jegyezte meg, s arról is beszámolt, hogy a második szakképesítés megszerzése is ingyenes lesz.
Czomba Sándor tájékoztatása szerint nem szeretnének gátat szabni annak sem, hogy mérnökök, szakemberek tanítsanak. Beszélt arról is, hogy a több tanuló bevonásához a jelenlegi 12-ről 20-ra emelnék a hiányszakmák számát, s aki ilyet választ, tanulószerződése van és jól tanul, akár nettó 40-50 ezer forintos ösztöndíjat is kaphat. Hozzátette, hogy azt is szeretnék elérni, hogy a vállalkozásoknak financiális szempontból is megérje a szakképzésben való részvétel.

Fidesz: a szakképzésnek ki kell szolgálnia a gazdaság igényeit

Vinnai Győző, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta: a szakképzést úgy kell átalakítani, hogy az a gazdaság igényeit minél inkább szolgálja. Szerinte ezután hatékonyabb, átláthatóbb lesz a jogszabályi keret és a képzési szerkezet, amely így használható tudást, biztos megélhetést ad majd, és elősegíti a gazdasági növekedést, a foglalkoztatottság növelését is.
A kormánypárti politikus kiemelte: több szakmunkás és technikus képzésére van szükség, különösen a hiányszakmákban. Erősíteni kell továbbá a duális képzést - mondta. Vinnai Győző hangsúlyozta azt is, hogy nem a közismereti tárgyak rovására növelik majd a szakképzés arányát a szakgimnáziumokban. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a tervek szerint két szakképesítést lehet majd ingyenesen megszerezni az állami képzési rendszerben. Szorgalmazta egyúttal a felnőttoktatásban részt vevők fokozottabb védelmét. A képviselő összegzése szerint a törvényjavaslatok elfogadása esetén a szakképzés előnyére alakulhat át, gyakorlatorientált, rugalmas képzés jöhet létre.

MSZP: ne legyenek teljesen kiszolgáltatva a szakiskolások a piacgazdaságnak!

Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka közölte: egyetértenek a törvényjavaslat filozófiájával, de nem szeretnék, ha a szakiskolás gyermekek végtelenségig ki lennének szolgáltatva a piacgazdaságnak.
Hangsúlyozta azt is, hogy megfelelő általános iskolai alap nélkül nem lehet jó szakképzési rendszert sem kialakítani.
Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy drasztikusan lecsökkentették a közismereti órák számát a szakképzésben.
Szerinte egyébéként az iskolatípusok most tervezett átnevezése csak megzavarja a szülőket és a gyermekeket.
A duális képzésről szólva Kunhalmi Ágnes arra is kitért, hogy a vállalatoknak nincsenek meg sem a személyi, sem a tárgyi feltételei a gyakorlati képzés megszervezéséhez.

A szocialisták másik vezérszónoka, Gúr Nándor arról beszélt a rendelkezésre álló forrásokban visszalépés történt az elmúlt öt évben. A kormánynak nem volt a fontos, ami a nemzet számára fontos, a holnap, a jövő - fogalmazott. Hozzátette: a törvénytervezeteknek vannak jó elgondolásai, bár csak nyomaiban. Példaként említette a szakképzési hozzájárulásnál a lehívhatóságot, hogy nem csak pályázati úton lehet hozzáférni a forrásokhoz. Jónak tartotta, hogy a felnőttképzésnél is legyen létjogosultsága a tanulószerződésnek, és jónak nevezte a korhatár 21-ről 25 évre emelését. Azt kellene elérni továbbá, minél több gyakorlati képzőhely jöjjön létre - jegyezte meg a képviselő, aki a decentralizáció és további források bevonása mellett érvelt.

KDNP: igen a javaslatokra

Hoffmann Rózsa, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka rámutatott: a középiskolák átnevezése rendben lévő, a szakközépiskola látta el korábban azt a feladatot, amit a jövőben a szakgimnáziumok. Felhívta a figyelmet ugyanakkor a tartalmi szempontokra, amelyet az alacsonyabb rendű jogszabályoknak kell rögzíteni. A főgimnázium kifejezéstől ugyanakkor óva intett a korábbi köznevelési államtitkár, aki rámutatott: ez a klebelsbergi időkben minőségi többletet is megjelenített. Nem tudnák helyeselni, ha a mostani gimnáziumok automatikusan főgimnáziummá válnának, ez csak úgy lehetne megvalósítható, ha minőségi plusz is kapcsolódna hozzá - jelezte.

Hoffmann Rózsa szerint tartalmi kérdés az is: a szakközépiskolák - amelyek 3+2 éves struktúrában működnek majd - hogyan lesznek képesek az idegennyelv oktatásra. A Híd program kettéválasztása meghozhatja eredményét - jegyezte meg, hozzátéve: ilyen kisegítő programokra szükség van. Ha duális képzésbe viszik a szakmát tanuló fiatalok nagy részét, a mindennapos testnevelést nem tudják biztosítani, hiszen a gyakorlati helyeken nem lesz sportolási lehetőség, ezért ennek össze
egyeztethetőségét végig kell gondolni - említett egy másik témát.

A szakképzési centrumoknál is számos kérdés vetődik fel - közölte, majd utalva az MSZP oktatáspolitikusainak kijelentéseire, azt mondta: a Klik nem működésképtelen, döcögve indult, de működik, ellátja a feladatát, azt mondani, hogy a szakképzési centrummal két működésképtelen központ lesz, politikai fogás. Üdvözölte, hogy 25 éves korig lehet elkezdeni a nappali rendszerű oktatást, két szakmát lehet ingyen szerezni, a támogatott nyelvi képzéseket, a modulzáró vizsgák intézményét, a törvény szándékát, hogy a magyar szakmunkásképzés eljusson oda, hogy a gazdaság motorja legyen. Hiányolják ugyanakkor az iskolarendszeren kívül szerzett tudás szabályozását.

Jobbik: állandósult a forráshiány a szakképzésben

Dúró Dóra, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, a szegényebb sorsú gyerekek kerülnek be ebbe a képzési formába, a lemorzsolódás azonban 33 százalékos, a hátrányos helyzetűeknél 50 százalékos. Orvoslására, felzárkóztatásra hozták létre a Híd programokat, ugyanakkor a programban a lemorzsolódás 40 százalékos. Ez önmagában is mutatja, hogy a program nem lesz alkalmas a lemorzsolódás csökkentésére. Kitért arra is: a szakképzésbe bekerülő gyerekek háromnegyede szövegértésből a leggyengébben teljesít, és a legmagasabb az iskolai erőszak aránya a szakképzésben. Sokan elfekvőnek használják a szakképzést, hogy a tankötelezettséget teljesítsék - jegyezte meg. Az átnevezések szerint nagy zavart okoznak majd, és ez nem segíti a szakképzés színvonalának növelését. Fontos lenne az alapismeretek nagyobb óraszámú oktatása, hogy a szülők is együttműködők legyenek, és a gyerekek motivációs szintjét is növelni kell.

Azt mondta: az, hogy a Klikben nem működik a szakképzés, egyértelmű. A Kliknek azonban nem az volt a problémája hogy az Emmi-hez tartozott, s a szakképzési centrumok korlátozása, több megyében is központosítást eredményez majd. A döntések távolabb kerülnek a helyi szinttől, az intézményektől és a gyerekektől, ezzel a szakképzés "téeszsítése" folyik. Állandósult a forráshiány, az eszközbeszerzések nehézkessége is problémát jelent - sorolta. Kitért arra: a javaslatnak vannak elemei, amelyek segítik a visszaélések visszaszorítását a felnőttoktatásban, de a nem állami fenntartóknál keretszámok meghatározását túlzó korlátozásnak nevezte. Elvetette a gimnáziumi tanulók számának csökkentését, olyan szakképzésre van szükség, amelyben a jó képességű gyerekek is úgy érzik boldogulnak - összegzett, hozzátéve: a törvényjavaslatot ebben a formában elutasítják.