Gulyás Erika;

Mecénások Klubja;hálapénz;dékán;új Munka törvénykönyve;Kovácsy Zsombor;Gaál Péter;Magyarországi Chron Betegek Egyesülete;

2015-04-29 07:13:00

Vajon lesz majd jó és rossz hálapénz?

Közel fél évszázada menetrendszerű megszállottsággal elő-előkerül a hálapénz kérdése az egészségügyi sajtóban és a politikai vitákban. Az örökzöld téma legfontosabb megállapításai is szinte szó szerint ismétlődnek: a pénzhiánnyal küzdő magyar egészségügyi rendszer kitermeli a zsebekbe dugdosott borítékok intézményét, ellene csakis az ellátás gyökeres átalakításával lehetne fellépni. Csakhogy ebbe az alapvető, rendszerszintű változásba eddig minden kormányzat bicskája beletört, s a most ismét fellángolt vitában is csupán a tüneti kezelésig jutottak el.

Az utóbbi hetekben azért beszélünk ismét sokat a hálapénzről, mert az igazságügyi tárca honlapjára kikerült a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) módosítási javaslata, amely az utólag elfogadott borítékot nem tekintené bűncselekménynek, csak azt, ha egy orvos előre a „zsebpénzhez” kötne egyes ellátásokat. Sok doktort lehetne bíróság elé cipelni, mert a közvélemény úgy tartja, az jár jól, aki borítékokat csúsztat a fehérköpenyesek zsebébe – utal az egykori MÁV kórház nőgyógyászainak hét éve húzódó, és már a Kúrián lévő vesztegetési perére Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász.

A minisztériumi javaslatnak ugyanakkor szerinte – mint minden megengedő jogszabálynak - üzenetértéke van: legalizálja a hálapénzt. Ezzel ugyan feloldani próbálják a Btk. és a Munka Törvénykönyve által az utóbbi két évben létrehozott zavaros helyzetet, de az engedmény visszaüthet, mert a pénz elfogadására bátorít. A kórházigazgatók 2013 óta az intézményük működési szabályzatában rögzíthetik, hogy hozzájárulnak az utólag felkínált hálapénz elfogadásához – s ezt szinte valamennyi intézményben meg is tették.

A közismert ügyvéd egyszerű gesztusnak, az egészségügyi dolgozók felé tett látszatintézkedésnek tartja tehát, hogy meg akarják szüntetni a büntethetőséget mint fenyegetést azzal, hogy különbséget tesznek „jó és rossz hálapénz” között – ami egyébként önámítás, mivel az utólagos hálapénzt is a jövőbeli ellátási biztonság, a többlet-odafigyelés megvásárlása érdekében adják az emberek.

- Furcsa módon ennél még az utóbbi évek bizonytalan jogi helyzete is jobban segítette a paraszolvencia eltüntetését – értékel a szakjogász, aki szerint a legnagyobb baj az, hogy az egészségügyet érintő egyetlen, mostanában felszínre került javaslat sem kínál átfogó megoldást az ágazat bajaira. Néhány napja a Magyar Nemzetben ezt úgy fogalmazta meg Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja, a hálapénzrendszer hazai kutatója, hogy olyan egészségügyet kellene kialakítani, ami a beteg szempontjait is figyelembe veszi, de ennek még a körvonalai sem látszanak.

Kovácsy Zsombor is egyetért azokkal, akik szerint fokozatosan, a biztosító és a szolgáltatók érdekviszonyainak és a motivációs rendszer egészének átalakításával lehet elérni a hálapénz eltűnését, ehelyett azonban folyamatosan „azt hazudjuk, hogy ingyenes a magyar egészségügy”. A borítékok pedig egészen addig vándorolnak az orvosok zsebébe, amíg az ellátási rendszer átláthatatlan és kiszámíthatatlan a beteg számára, amíg kiszolgáltatottnak érzi magát, és amíg nincs meg a bizalom, hogy pluszpénz nélkül is jó ellátást kap.

Elvben persze az egészségügyi szakjogász és az ágazat valamennyi szakmai szervezete egyetért a Magyar Rezidens Szövetségnek (MRSZ) a hálapénz minden formáját elutasító határozott kiállásával, de senki nem látja annak a béremelésnek a fedezetét, ami mellett már eltűnhetne a rendszerből a borítékban kapott bérkiegészítés. Ugyanakkor több egészségügyi közgazdász, köztük a napokban az ATV-nek nyilatkozó Mihályi Péter is azt hangsúlyozza, hogy a béremelés nem elegendő, átfogó reformokra lenne szükség.

Ezt a véleményt erősíti a lapunknak nyilatkozó Pálffi Brigitta, a Magyarországi Chron Betegek Egyesületének elnöke is, aki úgy látja, hogy csak a bérekkel foglalkozni nagyon felszínes megközelítése az ágazat gondjainak. Szerinte különösen az idősek és a krónikus betegséggel küzdők érzik úgy, hogy nem kapnak eléggé gondos ellátást a mai egészségügyben és mivel rendszeresen járniuk kell vizsgálatokra, kezelésekre, így adnak, amennyit tudnak.

A betegszervezet képviselője arra emlékeztet, hogy azokban a fejlett országokban, ahol többszintű egészségbiztosítási rendszer működik, ott képesek kielégíteni az eltérő betegigényeket, mert tiszta rendszerben működik az ellátás. A magyar egységes egészségbiztosítás szerinte gátja a rendszer átalakításának és így konzerválja a hálapénz intézményét. Pálffi Brigitta a legnagyobb bajnak azt tartja, hogy a betegek belefásultak az időről-időre előkerülő egészségügyi vitákba, és biztos, ami biztos alapon inkább zsebbe fizetnek.

Amikor azokat a felméréseket nézzük, hogy vajon a lakosság és az egészségügyben dolgozók mekkora összegre becsülik az egy évben kifizetett hálapénz összegét, akkor ijesztően azonos: 33 milliárd forint körüli összeg jön ki évek óta. A legtöbbet a kórházi orvosoknak fizetjük, ezen belül a szülészet és a szívsebészet a két vezető ágazat. A háziorvosok többször kapnak pénzt, de kevesebbet, mint a fekvőbetegeket ellátó kollégáik. A betegegyesület elnöke által jelzett fásultságot most az ápolók próbálják lerázni magukról, amikor béremelést sürgető akciójukkal maguk mellé kívánják állítani a társadalmat, és bár megmozdulásukkal mindenki szimpatizál, nem látszik, hogy lényegi változást tudnának elérni.