A gyermekvállalás kínjai

Publikálás dátuma
2015.04.30. 07:12
Illusztráció/Thinkstock
A szüléshez biztosított körülmények annyira megviselik az anyákat, hogy minden huszadik nő poszt-traumás stressz szindrómában szenved a szülést követően, és ennek leküzdéséhez még az elvárható szintű segítséget sem kapja meg. A kórházi szülés „kínjaira” az otthonszülés opciója sem ad megoldást, hiszen szabályozása olyan szigorú, hogy szinte lehetetlen megfelelni a követelményeinek. Mindeközben az emberi erőforrások minisztere az abortuszok számának csökkenésével büszkélkedik, de adatok ide vagy oda, az európai átlaghoz képest még mindig magas. A nők hátrányait pedig még tovább tetézi az idén újra leszavazott vény nélküli sürgősségi fogamzásgátló tabletta is.

Igen problémás kategória a szülés, ugyanis ez Magyarországon annyira erősen medikalizált (kórházi szülészeti ellátás) eljárás, hogy csak 2012-ben az élveszületések számának 30 százaléka császármetszéssel történt. A beavatkozás természetesen több esetben indokolt lehet - ilyen például ha az anya vagy a baba életveszélybe kerül -, de rengeteg más ok is megalapozottá teheti a műtét elvégzését. Ezek zöme olyan eset, amikor az adott orvos és a kórház kezébe kerül a döntés a beavatkozás elvégzéséről.

Erről a szubjektív megoldásról azonban szakmán belül is megoszlanak a vélemények. Kovács Katalin, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség gondozásában kiadott A nőtlen évek ára című kötetben megjelent elemzése szerint nem hagyható figyelmen kívül, hogy az egészségügyi intézmények magasabb anyagi támogatásban részesülnek a császármetszések után, valamint az, hogy ennél a beavatkozásformánál több a hálapénz is.

Szemléltetésül: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a császármetszés a szülések maximum 10 százalékában lehet indokolt, míg Magyarországon ez a szám átlagosan 30 százalék körül mozog. A további 70 százalék természetes szülés, amelynek több mint felénél, 62 százalékánál gátmetszést végeznek. Első szülés esetén még a 80 százalékot is meghaladja. Ezt a beavatkozást a WHO a megszüntetendő eljárások közé sorolta, ugyanis bizonyítottan káros: nem védi sem az anyát, sem a magzatot, ugyanakkor fokozottan növeli a további komplikációk esélyét is.

Bár a kormánypárt törekszik a népességnövekedés elősegítésére, gyakran hangoztatott kulcsfogalma pedig a családközpontúság - ami magában hordozza a nők potenciális anyaként való feltüntetését is -, mégsem biztosítja a megfelelő egészségügyi ellátást a szüléshez. Nem az anyai halálozásokról, a terhesség, a szülés és a gyermekágy betegségeiről van szó, hanem az egészségügyi ellátás okozta stresszről: a szülés körülményei komoly traumát okoznak az anyáknak.

Kovács tanulmányából kiderül, hogy Magyarországon minden huszadik nő küzd poszt-traumás stressz szindrómával a szülés után, melynek leküzdéséhez nem kapják meg a megfelelő segítséget. Ennek pedig igen nagy szerepe van abban, hogy a nők e negatív élmény miatt egy szülés után már nem vállalnak több gyermeket.

Otthon szülés döccenőkkel

Magyarországon az otthonszülés továbbra sem megfelelő lehetőség, hiába lépett hatályba már négy évvel ezelőtt 2011 áprilisában az a rendelet, amely jogilag is lehetővé tette a kórházon kívüli szülést. Ugyanis a bábákat azóta sem ismerik el szakemberként, és hiába indult a szakmához szükséges egyetemi képzés is: a szakvélemények szerint a kiképzett bábák száma még messze nem elegendő.

Nyilvánvalóan szándékos hátráltatásról van szó, hiszen a határozat megszületése is csupán annak az édesanyának köszönhető, aki 2010-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult azzal, hogy a magyar állam megsérti a magánélethez fűződő jogát, amikor nem biztosítja az otthonszülés feltételeit. 2010 végén született döntés Strasbourgban: a bíróság megállapította, hogy a magyar állam az otthonszülés szabályozatlanságával valóban megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezményben foglalt magánélethez való jogot.

Bár a szülőket a határozat előtt sem korlátozta semmi abban, hogy maguk választhassák meg a szülés helyszínét, az intézeten kívüli szülés szabályai még igen kidolgozatlanok voltak. Emiatt pedig a közreműködő bábák ellen rendszeresen büntetőeljárást indítottak szabálysértés elkövetése jogcímen. Meg kell jegyezni továbbá azt is, hogy az otthon született gyermekek anyakönyvezésével is adódtak gondok.

Csak úgy mint az otthonszülést, a mesterséges megtermékenyítést is igen szigorúan szabályozzák: kizárólag házaspárok, különnemű élettársak, meddő, vagy - korukból adódóan – rövidesen meddővé váló nők élhetnek a lehetőséggel. A rendelkezés ráadásul még erősen diszkriminatív is, mert sem az egyedülálló nők, sem a leszbikus párok nem vehetik igénybe a mesterséges megtermékenyítés alternatíváját.

Örök dilemma az abortusz

Magyarországon a terhességek művi megszakításának száma az előző évekhez képest csökkent, de még így is elég magas értékről lehet beszélni: 2010-ben 40 ezer, 2011-ben 38 ezer, 2012-ben 36 ezer, 2013-ban pedig 35 ezer volt az abortuszok száma. Összességében 2010 óta 20 százalékkal csökkent a beavatkozások száma, ez azonban még mindig magasan a legtöbb európai ország átlaga felett jár.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere február végén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira hivatkozva dicsekedett az abortusz csökkenő tendenciájával és az emellett növekvő születésszámmal. Igaz, konkrét számokat nem közölt. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy hogy 2014-ben valóban emelkedhetett a születések száma, de az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a KSH adatai szerint ugyanez a szám 2013-ban alig maradt el a minden idők legrosszabb, 2011-ben mért eredményétől.

„A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg” – áll Magyarország Alaptörvényében. Rendkívül fontos kikötés ez, hiszen igen könnyen lehetővé teheti az 1992-es abortusztörvény szigorítását. Ugyan ezt eddig még nem módosították, de több szakértő szerint a szigorítás felé közelítenek az abortuszt érintő intézkedések. Ilyen rendelkezés például a kötelező abortusz előtti tanácsadás, amit az állami családvédelmi szolgálatok végzik, miközben úgy tűnik, hogy a civil szervezetek jóval alkalmasabbak lennének a tanácsadói tevékenység ellátására.

Ugyanis az abortuszt megelőző tanácsadással nem csak felesleges várakozásra kényszerítik a nőket, de gyakori panasz, hogy a procedúra alatt még a döntésükkel kapcsolatos bűntudatkeltést is bevetnek a hipotetikus szakemberek. Maga a tanácsadás két részből áll: egy alkalommal az abortusz mellett döntő nőt megpróbálják lebeszélni a terhesség-megszakításról.

Ezt követi három várakozási nap, majd egy újabb találkozáson kellene részletes tájékoztatást adniuk magáról a beavatkozásról. Ám a Patent Egyesület felméréséből kiderült az is, hogy az általuk megkérdezett – 101 tanácsadáson résztvevő – nő fele még ezeket a törvényben előírt információkat sem kapta meg.

Ez a hozzáállás elvezet az úgynevezett abortuszturizmushoz: sokan inkább más országot választanak a beavatkozáshoz. Az egyesület adatai szerint átlagosan hetente tíz magyar nő kért abortuszt Ausztriában, mivel ott nem kell megelőző tanácsadáson részt venniük. Egyébként Ausztriában még – a Magyarországon nem engedélyezett – abortusztablettát is választhatják.

Tabletta – csakazértis vényköteles

Úgy, ahogy eddig is? Az Emmi közleménye alapján úgy tűnhet, hogy vajmi könnyű dolog receptre felíratni a tablettát. De ez nem így van. Mindenekelőtt tudni kell, hogy bár az aktust követően 72 órán belül hatásosan akadályozza meg a megtermékenyített petesejt beágyazódását, a megbízhatósága óráról órára csökken. Ezért nem túl előnyös, hogy a tablettát kizárólag szakorvos írhatja fel, és csak a páciens lakóhelye szerinti intézményében. Így nem csak az éppen rendelő nőgyógyászt kell megtalálni, hanem a recept kézhez kapása után egy nyitva tartó gyógyszertárat is.

Idén Magyarország – 2011 után - újra közel járt ahhoz, hogy vénymentessé váljon a sürgősségi fogamzásgátlás. Ugyanis januárban az Európai Bizottság az Európai Gyógyszerügynökség javaslatára úgy döntött, hogy az ellaOne sürgősségi fogamzásgátlót leveszi a receptköteles készítmények uniós listájáról.

Így, tagország lévén, nálunk is recept nélkül forgalmazhatóvá vált volna a szer. Volna – ugyanis az Emmi villámgyorsan kijelentette: „betegbiztonsági szempontok indokolják minden hormonális fogamzásgátló vényköteles körbe tartozását, így a 72 órán belül alkalmazható esemény utáni tabletta is csak orvosi rendelvényre adható ki, ahogy eddig is”.

Úgy tűnik, hogy Magyarországon a jelenlegi, de az előző kormányok is módszeresen utasították el az esemény utáni tablettához való könnyű hozzáférést. Ezzel párhuzamosan veszélyesen hanyagolják a fogamzásgátlással kapcsolatos és a szexuális felvilágosítást, ahogy annak a kidolgozására irányuló törekvéseket is.

Pedig ezeknek az iskolai moduloknak a hasznosságát nemzetközi vizsgálatok is igazolják. Sajnálatos módon Magyarországon az oktatási intézményekben tartott felvilágosítás – a kötelező erkölcstanórák mellett – gyerekcipőben jár. Ez pedig eredményezheti a fogamzásgátló eszközök helytelen kiválasztását és azoknak nem megfelelő használatát is.

Szerző

Itt van május elseje!

Publikálás dátuma
2015.04.30. 07:08
Majális 2014/Népszava
Kevesebb politika, több színes program várja ezúttal a Városligetben a majálisozókat. Az ellenzéki pártok koncertekkel, egészségügyi szűrésekkel, gyerekműsorokkal csábítják azokat, akik az ünnepet velük akarják tölteni.

Lesz azért felvonulás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, valamint a Százezren az internetadó ellen és a 60ezren a MAGÁNnyugdíjukért a Dózsa György út - Városligeti fasor kereszteződésében délelőtt 10 előtt várja azokat, akik a kormány politikája ellen tiltakozva velük sétálnak a Napozórétre.

Kőszegen tiltanák a majálist
Betiltaná a majálist Kőszegen a polgármester. Egy helyi egyesület évek óta szervezi a programot, de most a polgármester nem akarja engedni, hogy ezt idén is megtartsák - adta hírül a TV2. Az egyesület tagjai nem értik, hogy az ingyenes rendezvény, amelyre több ezren mentek el mindig, miért nem kaphat engedélyt. A polgármester szerint viszont a helyszínül választott sporttelep nem alkalmas arra, hogy ilyen eseményt rendezzenek, ráadásul a környéken élők is panaszkodtak a hangos zenére.

A tüntetés Facebook-oldalán azt írják, "május 1-je a munka ünnepe, de ma Magyarországon azokat is fenyegeti a lecsúszás, akiknek van munkájuk". A fiatalok tömegesen külföldre menekülnek, a középosztály helyzete bizonytalanná vált, a minimálbér pedig a létminimumot sem fedezi. A szervezők szándéka szerint a résztvevők a korrupció és a presztízsberuházások visszaszorítását követelik majd. A tiltakozó felvonulásra több mint 10 ezer embert várnak a szakszervezetek és civilek, a Napozóréten pedig családi és közéleti programok is lesznek.

Az MSZP a hagyományokat követve az idén is a Nagyréten állít sátrakat és színpadot, ahol a családi és gyermekprogramoké lesz a főszerep. Az érdeklődők találkozhatnak a párt országgyűlési képviselőivel, az egyik sátorban pedig fél 12-kor Hiller István, a parlament MSZP-s alelnöke várja azokat, akik az oktatás, a baloldal jelenéről, jövőjéről szeretnék kérdezni. A Nagyszínpadon délután 2 órakor Tóbiás József pártelnök-frakcióvezető, majd Kunhalmi Ágnes, a szocialisták budapesti elnöke beszél az egybegyűltekhez.

A Népszava szintén a Napozóréten várja az olvasókat. Lapunk sátrában délelőtt 10 órától Tóth Zoltán választási szakértő válaszol a kérdésekre, 11-től Lendvai Ildikó és Herényi Károly, délben Farkasházy Tivadar dedikál, 1 órától pedig Németh Péter főszerkesztő meghívott vendégekkel beszélget.

A Közlekedési Múzeum előtt délelőtt 10-től lehet a DK-val majálisozni. A helyszínen egyebek mellett egészségügyi szűrővizsgálatokat is végeznek. Gyurcsány Ferenc pártelnök 12.15-kor mond beszédet.

A PM ezúttal a Királydombon majálisozik. A rendezvény keretében fél 12-kor Szabó Tímea, társelnök az alapjövedelemről tart sajtótájékoztatót, Karácsony Gergely, a párt másik társelnöke viszont délben, a Szolidaritás sátrában Kónya Péter parlamenti képviselővel, Székely Tamással, a VDSZ elnökével, illetve Székely Sándor fővárosi képviselővel a munkavállalókért tart fórumot.

Pápa Levente, az Együtt alelnöke fél 11-kor az ellenzéki párt közmunkával kapcsolatos vitairatát ismerteti a Szabadság téren. Az Együtt idén a volt tévészékház előtt ünnepel.

Szerző
Témák
május elseje

Módosító ígérettel tele van a padlás

Publikálás dátuma
2015.04.30. 07:07
A printsajtó olvad, a reklámadó bizonytalan FOTÓ: NÉPSZAVA
Miközben az Európai Bizottság (EB) még vizsgálja a magyar reklámadót, továbbra sem tudni, a kabinet pontosan hogyan fog módosítani a jelenleg 50 százalékos különadón. Most közzétett határozata alapján a brüsszeli testület feltételezi, a reklámadó versenytorzítóan hat a magyar gazdaságra - például, mert a 2014-ben összesen befolyt 2,6 milliárd forint mintegy 80 százalékát "egyetlen vállalatcsoport", az RTL Klub fizette be.

A rendszeres ígérgetések ellenére egyelőre semmit nem tudni arról, hogy a magyar kormány mikor és hogyan kíván módosítani a reklámadón. A jelenleg még mindig 50 százalékos különadó várhatóan 5,3-ra csökkentése kapcsán éppen tíz napja fordult lapunk a gazdasági tárcához, amely előzőleg lényeges egyszerűsítést" ígért, hogy mentesítsék a kisebb cégeket. Orbán Viktor kormányfő még az április 22-i kormányülésre jelezte az előterjesztést. A Varga Mihály vezette minisztériumnál rákérdeztünk, lesz-e értékhatár, hogy továbbra is a bevételeket és nem a profitot sújtanák a reklámadóval, illetve, mennyire biztos az 5,3 százalék, ám minderre azóta sem kaptunk választ.

Egyre rosszabb a sajtónk
Bár globálisan is csökkent a sajtószabadság mértéke, az elmúlt öt évet vizsgálva Magyarország helyzete kiemelkedően rossz - áll a Freedom House 2014-es jelentésében. A magyar sajtó helyzete ezalett annyit romlott, mint Szerbiában és Hondurasban, a világranglistán a 71. helyen állunk, holtversenyben Mongóliával, Malival és Dél-Afrikával. A jelentésben kiemelték az Origo-botrányt, hogy az Orbán-kormány nyomás alatt tartja a médiatulajdonosokat, az RTL Klubot sújtó reklámadót, a tiltakozás miatt visszavont internetadót, és azt, hogy az államtól függő hirdetők ennek megfelelően a kormánnyal baráti médiában hirdetnek.

A pávatáncot megelégelő Európai Bizottság (EB) március 12-én függesztette fel a reklámadó alkalmazását, egyúttal a törvény mélyreható vizsgálatát is megindította - a felfüggesztésről szóló, most közzétett határozatukból részletesen kiderül, milyen aggályaik vannak a törvénnyel. Miközben a vizsgálat javában tart, az már most világos a brüsszeli testület számára, a reklámadónak piactorzító hatása lehet a magyar gazdaságra: ugyanis a 40, majd 50 százalékra emelt adókulcs miatt a nagyobb bevételű cégeknek több adót kell befizetniük. Ezt legjobban a reklámadó-bevételek szemléltetik: mint kitértek rá, a magyar hatóságoktól kapott adatok alapján 2014. november 28-ig, 2014. évi adóelőlegként 2,6 milliárd forint folyt be, úgy, hogy ennek „mintegy 80 százalékát egyetlen vállalatcsoport fizette be”. Mégpedig az RTL Klub. Ezzel az EB szerint "állami támogatást" valósított meg a kormány, ugyanis egy adótörvény is alkalmas lehet erre: ha bizonyos vállalkozásokat szelektív előnyökhöz juttat, akkor az állami költségvetési bevételeket csökkenti. Az alacsonyabb reklámár-bevételű vállalkozások kedvezőbb helyzetbe kerülnek a nagyobb árbevételű társaságokhoz képest.

Hasonlóan versenytorzító lehet a 2013-as veszteségek felhasználásának törvénybe foglalása, ami a TV2-nek kedvezett: ez hátrányosan érinthette azokat a vállalkozásokat - áll az EB határozatában -, amelyek nem csak 2013-ban, hanem amúgy sem voltak veszteségesek. Tehát "az előzetes értékelés alapján az intézkedések nem tűnnek összeegyeztethetőnek a belső piaccal".

A magyar kormány vitatja, hogy az intézkedéssel állami támogatás is megvalósulna; miközben - emelte ki az EB - azt elismerték, hogy a könnyítésre azért volt szükség "átmenetileg", mert "anélkül e vállalkozások számára túlságosan nagy lenne a reklámadó terhe". Vagyis az RTL-nek a teherviselő képessége is nagyobb kell, hogy legyen.Mindezt a kormány újra előadhatja az EB-nek, ugyanis mostantól 30 napig írásban jelezhetik észrevételeiket a Bizottságnak. Azokat a testület figyelembe veszi, de továbbra is várja a reklámadó módosítását. Ha az EB versenytorzítónak találja a törvényt, egyrészt kötelezheti a kedvezményezett vállalatokat, hogy fizessék vissza "a tiltott támogatások összegét", hogy a magyar kormány azoknak adja vissza, akik többet fizettek.

Spéderé lehet a Népszabadság

A Válasz.hu információi szerint hamarosan bejelentik, hogy Heinrich Pecina üzletember cége, a Mediaworks megvásárolja az MSZP Szabad Sajtó Alapítványától a Népszabadság csaknem 28 százalékos üzletrészét, valamint a dolgozói részvényeket, és ezzel teljes egészében osztrák kézbe kerül a balliberális napilap. A balliberális napilap – a Nemzeti Sport, a Világgazdaság, a hot! és számos vidéki lap mellett – eddig is a Mediaworks-portfólióba tartozott, ám Pecina az MSZP-alapítvány szűk 28 százaléknyi „blokkoló” részesedése miatt nem rendelkezhetett szabadon az újságjával. A Pecina–MSZP megállapodást nehezíti ugyan, hogy a lap kiadójában a Népszabadság Zrt. Dolgozóinak Kulturális, Szociális Segélyező Egyesülete is rendelkezik 1,4 százaléknyi részesedéssel, továbbá a munkatársaknak ettől függetlenül is van 0,1 százaléknyi közös tulajdonú részvényük, de a Valasz.hu tudomása szerint intenzív háttérmunka folyik, hogy a Mediaworks-csoport heteken belül 100 százalékos Népszabadság-tulajdonossá váljon. A honlap megkereste az MSZP Szabad Sajtó Alapítványának elnökét, Kránitz Lászlót, aki csak annyit mondott: rövid időn belül tájékoztatni fogják a részletekről a közvéleményt. Arra a kérdésünkre, hogy a rövid idő két percet vagy két hetet jelent-e, a szocialista politikus azt válaszolta: nincs már szükségük két hétre.

A pletykák sokáig arról szóltak, hogy Pecina csak átmeneti figura, és az a szerepe, hogy idővel valaki másnak játssza át a médiacsoportot. A Népszava úgy értesült, hogy a pletykák akár igazak is lehetnek: a Népszabadság a mostani részvényegyesítés után Spéder Zoltán kezébe kerülhet. Spéder az FHB Jelzálogbank Nyrt. elnöke, az InfoRádiót és az Indexet is tulajdonló CEMP csoport elnöke is, nemrég megvásárolta az elsősorban nőket megszólító portálokat működtető Femina Média Kft.-t, a Port.hu-t is. Korábban a Napi Gazdaságot is a CEMP adta ki, de a lapot 2013-ban eladták a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek.

Nem Spéder a befutó?
Cáfolta lapunk korábbi értesülését a részvényegyesítés alatt álló Népszabadság résztulajdonosa, a Mediaworks Kft. ügyvezetője, hogy a lap a folyamat végén Spéder Zoltán kezébe kerülhet – Mihók Attila szerint nem igaz, hogy az FHB Jelzálogbank Nyrt. elnöke, egyben az Indexet is tulajdonló CEMP-csoport elnöke megveheti a lapot. Lapunkhoz eljuttatott közleményében maga Spéder, illetve az FHB is cáfolta „a Népszabadsággal kapcsolatosan szereplő, téves értesülést, feltételezést”.

Szerző
Frissítve: 2015.06.04. 13:26