A DK elnöke szerint a kormányon lévők minden nap ártanak hazánknak, ezért ha kell, minden nap elmondják, előrehozott választásokat akarnak. A Demokratikus Koalíció szerint a rendszerváltozás óta eltelt huszonöt év legalább az ország kétharmadának adósa maradt, ezért ennek az "elfeledett hatmillió" embernek kell igazságot adni.
Gyurcsány arról is beszélt, hogy 1956 és a rendszerváltozás között csaknem háromszorosára nőtt az emberek reáljövedelme, ami viszont azóta gyakorlatilag nem növekedett. Az állam által megállapított létminimum 93 ezer forint annyira elég, hogy ebből egy felnőtt enni, lakni tudjon. Eközben az állam szerint legális ennél kevesebbért, 67 ezer forintért napi nyolc órában dolgoztatni egy embert - emelte ki.
Gyurcsány Ferenc könyvének dedikálásán kezet csókol egy nőnek a párt majálisán a budapesti Városligetben. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Gyurcsány Ferenc szerint "lopásra és gazemberségre épül ez a kormányzat", rokonok, haverok, bennfentesek gazdagodnak, miközben a többség belefárad a küzdelembe. A kabinet a legrosszabb ösztönökre játszva szeretné rávenni az embereket, hogy "zárják be" az országot; az élet urának és Istennek képzelik magukat, úgy gondolják, hogy ha "szerezhetnek három szavazatot", akkor szívesen napirendre veszik a halálbüntetést - fogalmazott.
Tóbiás alattomos kórról beszélt
Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Magyarország azért van bajban, mert a politikai jobboldal elsajátította a szélsőséges gondolatokat és azoknak teret engedett. Tóbiás József pénteken pártjának a munka ünnepén tartott városligeti rendezvényén azt mondta, a szélsőséges eszmék, politikai korrupcióval társítva, gyökeret vertek "a Fidesz-Jobbik világában". "Beépült, mint egy egészséges testbe a vírus. Alattomos kór az, amely lerohanta és megmérgezte a társadalmunkat" - mondta. Ma a kormány nem védi, hanem megosztja és bántalmazza a társadalmat - összegzett. Mint ahogy az emberi test küzd a kórral, úgy kell küzdenie Magyarországnak is ezzel a kórral - közölte, megjegyezve, hogy ez a vírus nem csak az ország problémája már, a felvilágosult európai demokráciára is veszélyt jelent.
Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője (j) és Schiffer András, az LMP társelnöke, a párt frakcióvezetője. MTI Fotó: Illyés Tibor
Az MSZP emelné a minimálbért
A munka törvénykönyvének (Mt.) igazságtalanságait, az érdekképviselet ellehetetlenülését, a minimálbér emelését vetették fel problémaként a szakszervezetek az MSZP elnök-frakcióvezetőjének a szakszervezeti majálison. Tóbiás József, miután több szakszervezet sátrát is felkereste, elmondta, a szakszervezetek arról beszéltek neki, hogy hatályos munka törvénykönyve miatt sok visszaélés történik a munkaadói oldalon, teljes mértékben ellehetetlenül az érdekképviselet. Hozzátette: a minimálbér összegének 50 százalékos nettó emelését szorgalmazták a szakszervezetek, de felvetették a túlórák kérdését is.
A rabszolgaság ünnepe?
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint az elmúlt öt évben lerombolták a magyar dolgozók védelmét garantáló legutolsó pilléreket is, az alkalmazottakra ráerőltették az új munka törvénykönyvét (Mt.), és így a magyarok az Európai Unió legkiszolgáltatottabb munkavállalói lettek. Kordás László a dolgozói szegénység ellen szervezett demonstráción pénteken, a budapesti Városligetben mondott beszédében "rabszolga törvénykönyvnek" nevezte az új Mt.-t, amely - a korábbinál még rosszabb feltételekkel - mindenkire vonatkozik. Szerinte a hatalom saját alaptörvényével ellentétes, nemzetközi jogokat figyelmen kívül hagyó szabályokat ír elő, mint ahogyan azt 2012-ben az arányosított betegszabadság ügyében tette.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Varga Andrea védőnő, mentálhigiénés szakember, Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke, Gulyás Balázs, a 2014-es internetadó-ellenes tüntetéssorozat egyik fő szervezője és Mészáros Balázs, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnökségi tagja. MTI Fotó: Illyés Tibor
Együtt: a magyar családok rosszabbul élnek
Az Együtt szerint hét évvel a 2008-as magyar és világgazdasági válság kezdete után a magyar családok rosszabbul élnek, mint akkor, több adót fizetnek és sokaknak munkahely sem jut, ezen változtatni kell – mondta Szigetvári Viktor pártelnök.
A pártelnök az Együtt családi napján tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: el kell törölni az egykulcsos adót, jelen formájában meg kell szüntetni a közmunkát, a piac és az állam között olyan tisztességes együttműködést kell megvalósítani, amely “kerüli az elmúlt huszonöt év demagógiáját”, új munkahelyeket hoz létre, és segíti a lemaradókat.
Alapjövedelemért kampányolt a PM
Az ünnepről a Párbeszéd Magyarországért is megemlékezett. A PM szerint az általuk kezdeményezett alapjövedelem bevezetése a megélhetés biztosítása mellett méltóságot is ad azoknak, akiknek nem jut munka. Tordai Bence, a PM szóvivője a párt budapesti május elsejei rendezvényén azt mondta, a jövőben biztosan szükség lesz olyan megoldásra, amely azoknak is megélhetést biztosít, akik munka nélkül maradnak, és a kiszolgáltatottságnak is véget kell vetni. Hozzátette: egyetértenek a szakszervezetek azon követelésével, hogy a minimálbérnek el kell érnie a létminimumot, de ma csaknem egymillió ember fizetése ezalatt marad, és ezt a helyzetet is orvosolná az alapjövedelem.
LMP: a legkevesebbet keresőknek is meg kell adni a létminimumot
Ezt is tartalmazza a pártnak a dolgozói szegénység felszámolására tett hétpontos javaslata, amelyet Schiffer András társelnök ismertetett a párt majálisán. A társelnök hangsúlyozta: nem a mesterségesen alacsonyan tartott bérekkel, hanem a munkaerő képzettségével kell felvenni a versenyt más országokkal.
Az LMP majálisa a budapesti Városligetben MTI Fotó: Balogh Zoltán
Közölte azt is: emelnék a béreket a közszférában, csökkentenék a gyermekeket nevelők és az induló kisvállalkozások terheit, valamint a helyben termelt élelmiszerek áfáját, átalakítanák a közfoglalkoztatás rendszerét, és nemet mondanának az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi egyezményre.
Thürmer: kétszázezres minimálbért a dolgozóknak
A milliárdos vagyonok egyszeri, 40 százalékos megadóztatását, legalább 200 ezer forintos minimálbért, nyolcórás munkáért megélhetést biztosító fizetést, a tényleges sztrájkjog visszaállítását, a vasárnapi pihenőnap megadását követelte május elsejei beszédében a Magyar Munkáspárt elnöke. "Erős Munkáspártot! Ki az utcára! Be a parlamentbe!" - adta ki a jelszót mintegy száztagú, nagyrészt idősek alkotta hallgatóságának a Kodály köröndön Thürmer Gyula. A szónok szerint ha az Orbán-kabinet talán elődeinél többet tett is a dolgozók életkörülményeinek javításáért, azzal az volt a célja, hogy az emberek ne lázadjanak, ne akarják megdönteni a kormányt, a kapitalizmust.
A Jobbik parlamenti vitanapot kezdeményez a halálbüntetésről - jelentette be Vona Gábor pénteken a párt budapesti majálisán. A pártelnök a Hajógyári-szigeten tartott rendezvényen a nemzetközi egyezményeket nem tartotta akadálynak, ugyanakkor azt is közölte, hogy az Európai Unióból nem lehetne azonnal kilépni, mert Magyarország csődhelyzetbe kerülne.
Gaskó: kötélhúzással telik május elseje
Kötélhúzással telik az ünnep, komoly viták vannak a munkavállalók, valamint a kormány és a munkaadók között – mondta Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a szövetség május elsejei rendezvényén. Gaskó István szerint a márciusban kezdődött háromoldalú szakértői tárgyalásokon a kormány háttérbe vonul, nem avatkozik be a munkaadók és munkavállalók közötti megbeszélésekbe, ahol viszont „eléggé döcögősen mennek a dolgok”. Sztrájk szervezését sem zárta ki a Liga elnöke abban az esetben, ha a parlament tavaszi ülésszakán nem sikerül olyan törvényeket alkotni, amelyek segítik a megállapodások megvalósulását.
A Liga Szakszervezetek május elsejei rendezvénye. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Kötelező munkáltatói felelősségbiztosítást!
Kötelező munkáltatói felelősségbiztosítási rendszer bevezetését szorgalmazza a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), hogy az autókra kötött biztosításhoz hasonlóan egy kockázatközösség jöjjön létre, biztosítva a munkahelyi balesetben megsérült munkavállaló kártérítését – mondta Palkovics Imre, a MOSZ elnöke Városligetben tartott rendezvényen.
Szent Józsefre, a munkások védőszentjére emlékezünk
Szent Józsefre a XIX. századtól emlékeznek mint a munkások védőszentjére. 1891-ben május 1-jén volt a híres párizsi munkástüntetés, és ugyanabban az évben adta ki az egyház az első szociális enciklikáját - mondta Berán Ferenc plébános az ünnepről. A Rerum novarum enciklika kifejezetten a munkások helyzetével foglalkozott, rámutatott nyomorúságos helyzetükre, és arra ösztönözte az egyház vezetőit, hogy megkülönböztetett figyelemmel forduljanak a munkások felé - mondta. A plébános utalt arra, Szent József biztosította a Szent Család anyagi hátterét, és "ebből a szempontból is példaképe nemcsak a munkásembereknek, hanem minden egyes férfinak, férjnek, hogy a család anyagi hátterét csendes munkával biztosítsa".
Beran Ferenc plébános kitért arra, hogy a Szentírás szerint az alkotó munka az istenképűség jele. Az ember az istenképűségét, az abból fakadó emberi méltóságát úgy éli meg, hogy dolgozik, alakítja a világot, amelyben él. Ezért az egyház kiáll amellett, hogy a munkanélkülieknek nemcsak segélyt kell adni, hanem munkalehetőséget is, mert aki hosszabb ideig nem végzi az alkotó tevékenységet, elveszíti a biztonságérzetét, önbizalma és méltósága sérül - mondta.
