Kelemen Hunor levelet írt a magyar jogsérelmekről

Levélben tájékoztatta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Gianni Buquicchiót, a Velencei Bizottság elnökét a romániai magyarságot érintő jogsérelmekről – közölte vasárnap az RMDSZ hírlevele.

Kelemen Hunor sérelmezte, hogy sem a romániai magyarság képviselőit, sem a romániai Kisebbségkutató Intézet szakértőit nem hívták meg a román külügyminisztérium és a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által szervezett csütörtöki kisebbségvédelmi konferenciára, amelyen a Velencei Bizottság elnöke is elismerően szólt a román kisebbségvédelmi modellről. 

"Határozott álláspontunk az, hogy nem az államnak kell eldöntenie, és elmondania azt, hogy Románia modellértékű kisebbségpolitikát folytat, hanem a kisebbségi szervezeteknek kell meghatározniuk a saját sorsukat érintő intézkedések milyenségét" – fogalmazott az RMDSZ elnöke levelében.

 Kelemen Hunor hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy a Velencei Bizottság ne csak kirakat-konferenciákon értesüljön a nemzeti kisebbségek helyzetéről, hanem a kisebbségi szervezetektől is kapjon tájékoztatást. Levelében 14 pontban foglalta össze a nemzeti kisebbségeket ért jogsértéseket. Elsőként a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) helyzetét említette, ahol évek óta nem alkalmazzák a magyar tagozat önállóságát biztosító oktatási törvényt. Megemlítette a magyar szimbólumok elleni hatósági fellépést, valamint azt, hogy a bíróságokon csak elméletben biztosítják az anyanyelvhasználat jogát, és a helyi önkormányzatok egy része a törvényes előírások ellenére nem hajlandó kétnyelvű feliratokat kihelyezni. Az RMDSZ elnöke kitért arra, hogy a román állam a régiók átszervezéséről szóló vitában figyelmen kívül hagyja azt az elvet, hogy a közigazgatás átalakítása nem módosíthatja hátrányosan a kisebbségek arányát egy közigazgatási egységen belül. Azt is megemlítette, hogy biztonságpolitikai stratégiatervezetében a román belügyminisztérium veszélyforrásnak tekinti a nemzeti közösségek autonómiatörekvéseit.

Kelemen Hunor közölte, hogy a román külügyminisztérium 2012 óta nem hajlandó elkészíteni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alkalmazására vonatkozó jelentését, és a kommunista diktatúra idején államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása szinte teljesen leállt, sőt a visszaszolgáltatott Székely Mikó Kollégiumot bírósági úton visszaállamosították.

„Úgy véljük, a magyar nemzeti közösség és a román állam között az együttműködés keretei sérültek, ezért kérjük az Európa Tanács, valamint az Európai Unió kisebbségvédelmi intézményeit, kiemelt figyelemmel kövessék a kisebbségi jogok alkalmazását Romániában” - fogalmazott levelében az RMDSZ elnöke. A csütörtöki kolozsvári kisebbségvédelmi konferenciát abból az alkalomból tartották, hogy Románia elsőként ratifikálta húsz évvel ezelőtt az Európa Tanács által kidolgozott kisebbségvédelmi keretegyezményt. A konferencia szünetében a BBTE díszdoktorává avatták Gianni Buquicchiót, a Velencei Bizottság elnökét.

A jogászprofesszor kijelentette, pozitív és építő jellegű megközelítést tapasztal Románia részéről a kisebbségvédelemben. Úgy vélekedett, hogy Romániában a kisebbségvédelem kérdése nagyjából rendeződött, és jó az együttműködés a román többség és a magyar kisebbség között. Bogdan Aurescu román külügyminiszter kijelentette, a román modell nem tökéletes, állandó javításra szorul, de jobb megoldást nyújt a kisebbségvédelemre, mint más modellek.

Szerző
Frissítve: 2015.05.03. 18:45

Merkel: a zsidóság a német önazonosság része

Publikálás dátuma
2015.05.03. 16:14
Angela Merkel a dachaui náci koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen. FOTÓ: Al
A zsidó élet a német önazonosság része, a diszkriminációnak, a kirekesztésnek és az antiszemitizmusnak pedig nincs helye Németországban - mondta a német kancellár vasárnap a dachaui náci koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

Angela Merkel hangsúlyozta, hogy az államnak és az állampolgároknak egyaránt kötelező a határozott fellépés a zsidóellenességgel, a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájával és a kirekesztéssel szemben. Ezzel "tartozunk a nemzetiszocializmus áldozatainak és a túlélőknek, de saját magunknak is" - mondta a kancellár, rámutatva, hogy a jelenkori antiszemitizmus és "a gyilkos iszlamista terror" a jelenkor "két nagy betegsége", és mindkettő az emberi méltóság és a szabad, demokratikus berendezkedés alapjai ellen irányul. Angela Merkel az első német kormányfő, aki beszédet mondott az egykori bajorországi láger területén kialakított emlékhelyen.

Tavaly ősszel ellopták a koncentrációs tábor eredeti, fekete kovácsoltvas kapuját, amelyen szerepelt az Arbeit macht frei (A munka felszabadít) hírhedt náci jelmondat. Az esetről szólva a kancellár kiemelte, hogy még mindig nem sikerült feltárni az ügyet és megtalálni a kaput, amely helyett így egy utánzat áll az emlékhely bejáratánál. Ez is mutatja, hogy "minden egyes nap a múlt iránti felelősség tudatában kell dolgozni egy jó, egy jobb jövőért" - mondta a kancellár.

A megemlékezésre nagyjából húsz országból utaztak egykori rabok Dachauba, a százharminc túlélő mellett a koncentrációs tábort felszabadító amerikai csapatok számos veterán katonája is részt vett az eseményen. Beszédet mondott többek között Horst Seehofer bajor miniszterelnök és az Egyesült Államok berlini nagykövete, John B. Emerson is. A München térségében fekvő kisvárosnál, Dachaunál épített tábor mintaláger volt, a létesítmény kialakítását és működési rendjét követték az összes többi náci koncentrációs táborban. Az első foglyokat Adolf Hitler hatalomra jutása után alig néhány héttel, 1933 márciusában szállították a dachaui táborba, ahol a háború végéig több mint 200 ezer embert fogtak kényszermunkára a nácik. 

Dachauba elsősorban zsidókat deportáltak, de romákat, szintiket, melegeket, politikai okokból üldözötteket is ezres nagyságrendben hurcoltak a lágerbe a birodalom minden sarkából. A koncentrációs tábort, amelyben legkevesebb 30 ezren haltak meg, 1945. április 29-én szabadították fel az amerikai csapatok.

Szerző
Frissítve: 2015.05.03. 17:22

Nepál: 10 millióval segít az ökomenikus szervezet

Tízmillió forinttal támogatja a nepáli földrengés áldozatait a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet - közölte a szervezet vezetője vasárnap az M1 aktuális csatorna műsorában.

Lehel László elnök-igazgató elmondta, hogy a földrengés következtében 900 ezer ember kénytelen a szabad ég alatt tölteni az éjszakákat. Ebben a helyzetben, a járványok kialakulásának megelőzése érdekében többek között meg kell teremteni az ivóvízellátás feltételeit, illetve el kell érni, hogy legalább ötven emberre jusson egy illemhely.

Hangsúlyozta, hogy a segélyezés nemzetközi összefogás keretében történik. Ebben az esetben olyan segélyszervezetekhez juttatják el a magyarországi adományokat, amelyek helyismerettel rendelkeznek. Más esetben viszont ők kapnak pénzt egy-egy misszió teljesítéséhez. Ilyen, az ökumenikus segélyszervezet által koordinált misszió például a kelet-ukrajnai menekültek támogatása - tette hozzá. Egy másik program keretében segítik a kárpátaljai magyarokat, elsősorban az egyedülálló kisnyugdíjasokat.

Szerző