Újabb győzelem és továbbjutás

Az oroszok ismételt legyőzésével – Császárék ezúttal 29-25-re nyertek a veszprémi Eb-selejtezőn – kijutott a januári, lengyelországi Európa-bajnokságra a magyar férfi kézilabda-válogatott. Ráadásként négy mérkőzés után továbbra is százszázalékos selejtezőcsoportjában.

Ez azért is nagyon lényeges, mert a magyarok lemaradtak az idén januárban rendezett vb-ről, így csak a kontinensviadalon tudják megszerezni a riói olimpiai kvótát. Nos, Talant Dujshebaev csapata megtette efelé az első lépést, és minden valószínűség szerint csoportelsőként jut ki az Eb-re.

A két csapat múlt csütörtökön a Moszkva melletti Csehovban már találkozott egymással, akkor a magyarok 27-23-ra diadalmaskodtak. A most közel 5000 szurkoló előtt maximum az elején volz némi izgulnivaló, ám felpörögtek a magyarok – az egyaránt hat-hat találatot szerző Bodó és Császár volt elemében leginkább – és végig vezetve, biztosan győztek. Ezzel a két sikerrel egyébként a magyar válogatott történelmet írt, ugyanis előtte tétmérkőzésen még sosem nyert az orosz, illetve a jogelőd szovjet és FÁK-válogatott ellen.

"Nagyon nehéz mérkőzést sikerült megnyernünk, az oroszok sokkal jobbak voltak, mint két napja. Büszke vagyok a csapatra, amely négy forduló alatt nyolc pontot gyűjtött, és kijutott az Eb-re. Remélem, csoportelsők leszünk, úgy várhatjuk majd a sorsolást” - összegzett Talant Dujshebaev.

Eredmények
Magyarország-Oroszország 29-25
Portugália-Ukrajna 34-24
Az állás: 1. Magyarország 8 pont/4 mérkőzés, 2. Portugália 2/3 (91-91), 3. Oroszország 2/3 (82-85), 4. Ukrajna 0/2

Szerző

Jöjj és lásd!

A második világháború befejezésének hetvenedik évfordulójára az Uránia Nemzeti Filmszínház meglepetéssel készül. Május 9-én a Moszfilm Stúdió híres alkotásai közül mutat be néhány legendás szovjet-orosz filmet. A program a tavalyi sikeres Moszfilm-napok folytatásaként most egynapos tematikus programot kínál, amely a világháború traumáját idézi meg a legemlékezetesebb filmek révén.

A filmtörténeti művek közül az első a Ballada a katonáról, Grigorij Csuhraj 1959-es rendezése. A hruscsovi olvadás alatt megújuló, költői realista szovjet filmművészet egyik első remeke kivételes érzékenységgel ragadja meg, hogy minden ember egy külön világ, értelmetlen pusztulása ezért különösen tragikus. Aljosa története egyben azok sorsát is példázza, akik készek áldozatokat hozni, emiatt a saját életükre nem marad idejük.

A program másik klasaszikus remeklése Larisza Sepityko 1976-ban készül filmje, a Kálvária, amelyet Vaszil Bikov írásából rendezett. A filmdráma újdonsága, hogy a fasisztákkal kollaboráns figurákat, rendfenntartó, partizánok ellen is bevethető egységeket mutat be. Erkölcsi drámaként, dilemmaként közelíti meg az árulás és az önfeláldozás kérdését, mai szóhasználattal: minimalista képalkotó stílusban. A világháborúról készült filmek között az egyik legdöbbenetesebb drámai alkotás Elem Klimov Jöjj és lásd! című filmje is látható lesz.

Az 1985-ös apokaliptikus tabló alig elviselhető kép a háborúkban zajló teljes elállatiasodásról, amely alól a hazájukat, otthonukat védők és a gyerekek sem vonhatják ki magukat. A 2012-es Fehér Tigris Karen Sahnazarov rendezésében háborús akciófilm: keserű látomás a háború végtelenségéről. A pusztítás úgy terjed, mint valamilyen titokzatos erő, amelyről nem tudni, mivé fajul. A filmeket orosz nyelven, magyar felirattal vetítik.

Szerző

Jöjj és lásd!

A második világháború befejezésének hetvenedik évfordulójára az Uránia Nemzeti Filmszínház meglepetéssel készül. Május 9-én a Moszfilm Stúdió híres alkotásai közül mutat be néhány legendás szovjet-orosz filmet. A program a tavalyi sikeres Moszfilm-napok folytatásaként most egynapos tematikus programot kínál, amely a világháború traumáját idézi meg a legemlékezetesebb filmek révén.

A filmtörténeti művek közül az első a Ballada a katonáról, Grigorij Csuhraj 1959-es rendezése. A hruscsovi olvadás alatt megújuló, költői realista szovjet filmművészet egyik első remeke kivételes érzékenységgel ragadja meg, hogy minden ember egy külön világ, értelmetlen pusztulása ezért különösen tragikus. Aljosa története egyben azok sorsát is példázza, akik készek áldozatokat hozni, emiatt a saját életükre nem marad idejük.

A program másik klasaszikus remeklése Larisza Sepityko 1976-ban készül filmje, a Kálvária, amelyet Vaszil Bikov írásából rendezett. A filmdráma újdonsága, hogy a fasisztákkal kollaboráns figurákat, rendfenntartó, partizánok ellen is bevethető egységeket mutat be. Erkölcsi drámaként, dilemmaként közelíti meg az árulás és az önfeláldozás kérdését, mai szóhasználattal: minimalista képalkotó stílusban. A világháborúról készült filmek között az egyik legdöbbenetesebb drámai alkotás Elem Klimov Jöjj és lásd! című filmje is látható lesz.

Az 1985-ös apokaliptikus tabló alig elviselhető kép a háborúkban zajló teljes elállatiasodásról, amely alól a hazájukat, otthonukat védők és a gyerekek sem vonhatják ki magukat. A 2012-es Fehér Tigris Karen Sahnazarov rendezésében háborús akciófilm: keserű látomás a háború végtelenségéről. A pusztítás úgy terjed, mint valamilyen titokzatos erő, amelyről nem tudni, mivé fajul. A filmeket orosz nyelven, magyar felirattal vetítik.

Szerző