Előfizetés

Nepál: több mint ötven külföldi halt meg

Publikálás dátuma
2015.05.05. 07:38
Hazaérkeztek a földrengés miatt Nepálban ragadt másfél éves magyar kislány, Sárosdi Katalin és szülei. Jobbra Szenczy Sándor, a
Élve szabadítottak ki három embert a romok alól Nepálban a pusztító földrengés után nyolc nappal. A hétvégén mintegy száz hegymászó, túravezető és helyi lakos holttestét találták meg a Langtang-völgyben.

Ötvenhét külföldi halt meg a pusztító erejű földrengésben, 52 megsérült, 109-et pedig eltűntként tartanak nyilván – közölték hétfőn a hatóságok. Vasárnap lezárták az ország egyetlen nemzetközi repülőterét, a rendkívül túlterhelt leszállópálya nem alkalmas a segélycsomagokat szállító nagyobb repülőgépek fogadására.

A nepáli kormány felszólította hétfőn a fővárosban dolgozó külföldi mentőcsapatokat, hogy térjenek vissza hazájukba, mert a nagyobb feladatokat ott már befejezték, a hátralévő mentési munkát pedig a hazaiak is el tudják végezni. A falvakban a hazai mentőknek, rendőröknek és katonáknak segítő külföldi önkéntesek munkájára azonban még szükség lehet - mondta Minendra Ridzsál tájékoztatási miniszter.

A legfrissebb adatok szerint a természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma elérte a 7276-ot, a sérülteké pedig több mint 14 ezer. További 16,6 millió euró (csaknem 5 milliárd forint) pénzügyi támogatást hagyott jóvá a földrengés sújtotta Nepál számára hétfőn az Európai Bizottság. A brüsszeli testület tudatta, hogy a támogatást közvetlenül a nepáli kormány kapja, felhasználása pedig a terepen tevékenykedő segélyszervezetek feladata lesz.

Az EU költségvetéséből Brüsszel ezzel együtt összesen 22,6 millió (6,8 milliárd forint) támogatást ítélt meg a földrengés sújtotta ország számára. Az uniós segítség célja, hogy az otthon nélkül maradtak feje fölé mielőbb fedél kerülhessen, legyen elegendő ivóvíz, gyógyszer és működjenek a távközlési berendezések. Az EU központi költségvetésén kívül az unió tagállamai közül is mintegy másfél tucatnyian ajánlottak fel különböző eszközöket a katasztrófahelyzet kezeléséhez.

Harcolni is készek a fogyatékosügyért

Rendkívüli ülést tart délelőtt az Országos Fogyatékosügyi Tanács, amelynek összehívását Hegedüs Lajos társelnök kezdeményezte. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) most leköszönő elnöke lapunknak úgy fogalmazott, 2010 óta azt érzik, a fogyatékosok az utolsó sorban kullognak. Nem javult egyetlen területen sem a sérült emberek élete, sőt szerinte kifejezetten romlott a helyzet.

Ő is ismeri a kormányzati beszámolókat a megemelt fogyatékosügyi vagy járműszerzési támogatásról, de valójában közben megszűnt az utazási kedvezmény, megszigorították az autóhoz jutás feltételeit, a korábbi 2 milliárd helyett most egy évben csak 800 millióba kerül az államnak ez a segítségnyújtási forma. Néhány száz családnak jó a Fecske-program, hogy otthon tudják gondozni a sérült gyermeket, de közben a támogató szolgálatok számát drasztikusan, kevesebb mint felére csökkentette a kormány és ezek működtetésére is csak a szükséges támogatás felét kapják - sorolta Hegedüs. Amikor pedig egyik szervezetük utcára vonult az elvonások miatt tiltakozva, a kormányzati válasz arról szólt, hogy a fogyatékosok ellátása az állam feladata - emlékeztetett az elnök, majd feltette a kérdést: "ha mi abbahagyjuk, akkor mi lesz 18 ezer emberrel, akiket most ebben a formában segítünk?"

A laikus közvélemény még sikernek is tartja, amikor azt hallja, hogy ma kétszer annyi fogyatékost foglalkoztatnak, mint négy éve, de valójában csak a legenyhébben sérülteket alkalmazzák a cégek, akiknél semmit nem kellett átalakítani a munkába álláshoz - érvelt tovább a mozgáskorlátozottak civil szervezetének vezetője. Hegedüs hosszan sorolta a példákat a területre jutó pénzek elvonásáról, de azt is sérelmezte, hogy az előző ciklusban alig ülésezett a Tanács, a jogosítványait is megcsorbították. Czibere Károly államtitkár viszont ma tárcaközi egyeztetések elindítását kezdeményezi, amit Hegedüs is melegen üdvözölt. A MEOSZ elnöke ugyanis úgy látja, a magyar gazdaság ma már képes lenne megteremteni egy tisztességes szociális ellátórendszer működtetésének fedezetét, és ezért - bár ő, mint fogalmazott tárgylás-párti - harcolni is készek a fogyatékosügyben érintett szervezetek.

Fogy a Simicska-média, duzzad az orbáni

Publikálás dátuma
2015.05.05. 07:09
FOTÓ: Népszava
Kísérteties hasonlósággal mondott fel tegnap a Magyar Nemzet ötfős sportrovatának összes tagja, mint ahogyan a Népszavától távoztak - egyébként épp a Magyar Nemzethez - még 2004 utolsó napján. Most Ballai Attila rovatvezető és lapszerkesztő, Deák Zsigmond, Fábik Tibor, Ch. Gáll András és Novák Miklós újságírók júniustól a Napi Gazdasághoz igazolnak.

Sajtóinformációk szerint már február elején fogant meg bennük a gondolat a távozásra, amikor a Magyar Nemzet tulajdonosa, Simicska Lajos nyílt összetűzésbe keveredett Orbán Viktorral, s a nyilvánosság színterére vitt "médiaháború" első következményeként a Nemzet addigi főszerkesztője, Liszkay Gábor és a Simicska-médiabirodalom több vezetője - Csermely Péter, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese, Szikszai Péter, a Hír TV vezérigazgató-helyettese, Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió főszerkesztője, Élő Gábor, a Magyar Nemzet internetes oldalának főszerkesztője - lelkiismereti okokra való hivatkozással le- és felmondtak. Őket aztán többen követték a Magyar Nemzettől és a Hír TV-től is, a távozók egy részét az állami média vette át, a Nemzettől távozók többsége azonban a Napi Gazdaság című napilaphoz igazolt le, miután Liszkay megvásárolta annak kiadói jogait.

FOTÓ: Népszava

FOTÓ: Népszava

Utóbbi lap vásárlására és támogatására biztatott múlt pénteken Orbán Viktor, amikor az ECHO Tv-nek adott interjúban az új jobboldali média igényéről beszélt. Az interjúban Orbán nem titkoltan a Napi Gazdaságot méltatta, s így fogalmazott: "Liszkay barátunk egy ilyen irányadó lapot kíván létrehozni". Liszkay vásárlása után ugyanis a Napi Gazdaságot Csermely Péter új főszerkesztő néhány napon belül politikai napilappá alakította át, tegnaptól pedig - arra hivatkozva, hogy ezzel kívánják növelni az olvasóik számát - csökkentették az újság árát 340 forintról 180-ra. Így a lap a Magyar Nemzet 195 forintos áránál is olcsóbb lett. "A korábbi ár egy gazdasági szakújság ára volt, a közéleti lapok piacán ez hatalmas versenyhátrány lenne" - nyilatkozta Csermely, hozzátéve: a Napi Gazdaság már nem gazdasági szaklap, hanem közéleti újság. Közölte azt is, a lap megújítása várhatóan a nyár végéig tart, és akkor új nevet is kap az újság.

A Napi Gazdaság átalakulásának első lépéseként egyébként Liszkay levélben köszöntötte az olvasókat, amelyben azt írta, a lap "irányultságát tekintve vállaltan polgári, konzervatív, mérsékelten jobboldali, azaz a jelenlegi belpolitikai viszonyok között kormánypárti médium lesz". Ezzel beigazolódott, amiről lapunk már hónapok óta ír: új fideszes médiabirodalom kiépítésén dolgozik Orbán és környezete, ennek pedig "alapkőletétele" volt, amikor április közepén Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. néven megalapították azt a céget, amely az új kormányközeli médiabirodalom alapja, egyúttal a Simicska Lajos elleni háború fő bázisa kíván lenni. A holdingcég 50-50 százalékos tulajdonosai Habony Árpád és Győri Tibor.

Az Orbán által említett "tájékozódási zavar" föloldásának másik pillére az évi 80 milliárd forintnyi közpénzből működő közszolgálati média. Már csak ezért is érdekes, hogy az állami hírcsatornánál folytatja pályafutását Szabó Anett, a Hír Tv ismert műsorvezetője, aki távozása előtt majdnem tíz évig vezette a Magyarország Élőben című műsort - értesült épp a Napi Gazdaság. A tévés az M1 délutáni műsorsávjában kap majd műsoridőt, azt azonban egyelőre nem tudni, milyen minőségben. Az állami tévénél múlt héten állt munkába Földi-Kovács Andrea, egy másik volt Hír Tv-s is, aki annak a Borsa Miklósnak vette át a székét hírolvasóként, akit április közepén támadt meg egy férfi azt kiabálva, hogy "most hazudj!".

Újabb egy helyet rontottunk
Magyarország a 180 országból a 65. lett a sajtószabadság helyzetének rangsorában a Reporters Without Borders (Riporterek határok nélkül) újságíró-szervezet legfrissebb jelentése szerint. Ez egy hely visszalépést jelent 2014-hez képest is, miután 2010 óta Magyarország 42 helyet zuhant. Az idei indoklásban kiemelik, hogy a Fidesz-kormány továbbra is nyomás alatt tartja a nem általa kontrollált hírmédiát, továbbá az egyes médiumokra szabott reklámadóval "fenyegeti" a szereplőket.