Ingóságadó

Éles vita bontakozott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) az ingóságok értékesítésekkel kapcsolatos állásfoglalásáról. Egyes szakértők úgy vélik, hogy az adóhatóság bizonyos kérdésekben nagyvonalúan fogalmazott.

Nem könnyű a magánszemélyeknek kiigazodniuk az őket érintő adójogszabályok között. Ezért is keltett feltűnést, a NAV-nak az ingóságok értékesítésével kapcsolatos tájékoztatója, amelyről Angyal József okleveles adószakértő úgy vélekedett a Népszavának, hogy az valótlan tartalmú volt. Álláspontja szerint ugyanis nem igaz az, hogy 600 ezer forint bevétel alatt nem köteles a magánszemély számla-, vagy nyugtaadásra. A hivatal ugyanis az ennél alacsonyabb összegnél is büntet, ha rendszeresnek minősíti az értékesítési tevékenységet.

Az adóhatóság szerint ezzel szemben, hogy ha az értékesítést folytató személy ezt nem gazdasági tevékenységként végzi, és az ingó vagyontárgy eladásából származó éves jövedelme az adóévben biztosan nem haladja meg a 200 ezer forintot, akkor nem kell adót fizetnie. Ha pedig az így keletkező bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelem, így személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége sincs. Sőt, számlát, nyugtát sem köteles adni, és áfa-fizetési kötelezettség sem terheli.

Felmerül a kérdés, hogy akik a megjelölt összeghatárnál több bevételhez jutottak egy adóév alatt, őket milyen fizetési kötelezettség terheli? Az adóhatóság úgy foglalt állást, hogy nekik el kell dönteniük: az értékesítő tevékenységet milyen minőségükben végezték. Erre két lehetőség nyílik. Az egyik, hogy a magánszemély gazdasági tevékenység keretében értékesít, a másik pedig, hogy magánvállalkozóként.

Gazdasági tevékenységen az adóhatóság azt érti, hogy egy magánszemély üzletszerűen, tartós vagy rendszeres jelleggel folytatja értékesít. Vagyis azért szerez be különböző árucikkeket, hogy azokat később jelentős haszonnal értékesítse. Ha ezzel kvázi egy „internetes boltot” működtet, akkor adószámot kell kiváltania a NAV-tól, így számla-, és nyugtaadási kötelezettsége is van. (Ilyenkor ha az adóalany nem választott alanyi adómentességet, akkor áfafizetési, bevallási kötelezettsége is van.)

Ezzel kapcsolatban Angyal József arra hívta fel a figyelmet, hogy szemben az adóhatóság állításával, visszamenőlegesen is választhatja valaki az alanyi adómentességet, mivel ezt a hatályos törvények lehetővé teszik.

Azt sem árt tudni, hogy az ingótárgyak átruházásból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint 16 százalékos szja-t és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell az adóalanynak. A 200 ezer forintos szabály viszont rá nem vonatkozik, de ha az ingó tárgy értékesítésből származó bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme sem keletkezik.

A harmadik csoportot azok alkotják, akik az értékesítők tevékenységüket egyéni vállalkozóként végzik. Ők áfa-adóalanynak minősülnek, akiknek számla- és nyugta kibocsátási kötelezettségük van, és ha nem választott alanyi adómentességet, akkor áfafizetési, és bevallási kötelezettségük is van.

Az értékesítésből származó jövedelemből ki kell vonni az igazolt, elszámolható költségeket. Csak ezután kapható meg a valódi internetes értékesítéssel befolyt összeg. Ha erre valamilyen okból nincsen lehetőség, akkor a kvázi költségként a bevétel 25 százalékát kell levonni a végeredményből.