Elapasztott érettségizők

Több oka is van annak, hogy idén tovább csökkent a maturáló fiatalok száma, ezek egy része demográfiai, ugyanakkor az elmúlt öt évben történt oktatási átalakítások is nagy szerepet játszanak a negatív folyamatokban. A szakemberek és az ellenzék szerint a kormány oktatáspolitikája tévúton jár, a fiatalok továbbtanulási lehetőségei pedig csökkennek, ezért egyre többen gondolkodnak külföldi továbbtanulásban.

Jóval kevesebben - mintegy 115 ezren - kezdték meg az idei érettségit, mint az elmúlt tizenegy évben bármikor. Az Oktatási Hivatal adatai szerint az érettségizők közül körülbelül 79 ezren fejezik be most a középiskolát vagy valamilyen felnőttképzést, rajtuk kívül pedig mintegy 36 ezren vizsgáznak legalább egy tárgyból a felsőoktatási felvételik miatt. Ők azok, akik nem idén végeznek, hanem előrehozott, szintemelő vagy javító vizsgákat tesznek. Az érettségizők számának kirívó csökkenésében az utóbbi csoport játszik igazán nagy szerepet, arányuk ugyanis idén mintegy 20 ezerrel csökkent a tavalyi adatokhoz képest.

A maturálók számának visszaesését demográfiai okokra is vissza lehet vezetni, ugyanakkor abban a kormány sokat vitatott oktatáspolitikája is nagy szerepet játszhat: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2012-től kezdődően egyre fogyatkozott, s tavaly már 70 ezer alá csökkent a szakközépiskolás érettségizők száma az egy évvel korábbi arányokhoz képest - köszönhetően a szakközépiskolai férőhelyek visszavágásának. "A jelenlegi csökkenésnek azonban még főként demográfiai okai vannak, egyelőre még nem arról van szó, hogy lényegesen kevesebb gyerek iratkozik be érettségit adó képzésbe" - mondta a Népszavának Fábry Béla középiskolai tanár. A Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) alelnöke szerint ugyanakkor az oktatási rendszer átalakítása korántsem jó irányba tart, a mostani félelmek évek múltán éreztetik majd hatásukat. Hangsúlyozta: az oktatási kormányzat padlógázzal halad a szakadék felé.

Küzdöttek a diákok a magyarral

A diákok szerint kevés volt az idő a tegnapi magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga szövegértési feladatára, a szövegalkotási részből pedig legtöbben a novellaelemzést választották - írta az MTI. Az Eduline is hasonló panaszokról számolt be, ott arról panaszkodtak a diákok, hogy bonyolult és érthetetlen volt néhány feladat a magyar érettségi szövegértési részében. A Magyartanárok Egyesülete is úgy látta, a feladatok érdekesek, igényesek, de az összehasonlító verselemzés kivételével meglehetősen nehezek voltak.

A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint magyar nyelv és irodalom tárgyból középszinten 1174 helyszínen 77 975 vizsgázó, emelt szinten 50 helyszínen 1904 vizsgázó tett érettségit. A vizsgázók Grendel Lajos A modern magyar irodalom története című irodalomtörténeti munkájának bevezetőjét kapták szövegértési feladatként, amit a szövegalkotási feladatok követtek. A diákok választhattak egy Seneca-idézet, Bodor Ádám-novella, valamint Tóth Árpád és Jékely Zoltán egy-egy versének összehasonlítása között. A középszinttel párhuzamosan az emelt szinten érettségiző diákoknak a nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort A magyar nyelv és irodalom enciklopédiájából származó részlet alapján kellett megoldaniuk, majd Lator László egyik művét kellett elemezniük, az írók magánéletének népszerűségére kellett reflektálniuk. Végül a lakásszínház mellett vagy ellen kellett érvelniük.

Az érettségi vizsgák ma a matematika írásbelikkel folytatódnak.

Erre hívta fel a figyelmet tegnap Mendrey László is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a Klubrádióban elmondta: az érettségizők apadásának folyamatára három magyarázat van, ezek közé tartozik az elmúlt öt évben lezajlott középfokú oktatás átstrukturálása, a gimnáziumi érettségi tudatos leértékelése, amelyet egyfajta erőszakos terelésként értelmezhető a szakképzés irányába. Mendrey szerint tovább súlyosbítja a helyzetet a tankötelezettség 16 évre való leszállítása is, melynek következtében sok diák hullik ki a középiskolákból és gimnáziumokból. Ikotity István LMP-s országgyűlési képviselő szerint az érettségizők számának tizenegy éves mélypontja is jelzi: a kormány oktatáspolitikája tévúton jár. A képviselő tegnap sajtótájékoztatón bírálta a kormányt amiatt, hogy csökkentette az egyetemek, főiskolák támogatását, elveszi az intézmények önrendelkezési jogát, és bizonytalanságokat okoz a felsőoktatásban - s mindezzel elvette a fiatalok kedvét a felsőfokú tanulmányoktól.

"Nem a továbbtanulási kedv romlása, hanem a továbbtanulási lehetőségek csökkenése jelenti a valódi problémát" - mondta Fábry. Az MPT alelnöke kiemelte: a feltételek negatív irányba változtak és változnak mind a mai napig, ez pedig egyre több fiatalt sarkall arra, hogy külföldön tanuljon tovább. "A legjobb középiskolások többsége külföldre megy tanulni. S azok közül is, akik magyar egyetemen kezdték meg tanulmányaikat, sokan a mesterképzéseket már más országok egyetemein kezdik el" - mutatott rá. Hasonló eredményekre jutott az Engame Akadémia is. A nemzetközi felsőoktatás és kompetenciafejlesztés területén többéves tapasztalattal rendelkező szervezet nemrégiben publikált kutatása szerint az egyetemre, főiskolára készülő fiatalok csupán 40 százaléka gondolja úgy, hogy magyarországi felsőoktatási intézményben szeretne továbbtanulni. A szakértők szerint összességében nagyjából 8-10 ezer magyar fiatal tanul most külföldön - a legtöbben Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában.

Fábry Béla ugyanakkor hangsúlyozta: a családok anyagi helyzete is befolyásolja a tanulmányi eredményeket, a fiatalok érettségi, diplomaszerzési lehetőségeit. Mint mondta, sok olyan középiskolás tanítványa van, akik iskola mellett dolgoznak azért, hogy segíteni tudjanak családjaiknak. "Itt nem tanulási kedvről, hanem a kőkemény realitásokról van szó. A mostani rendszerben semmi jót nem lehet előre látni, a társadalmi mobilizáció szinte a nullára esik vissza. A rossz struktúrát pedig egy jól működő pedagógus sem tudja ellensúlyozni".

Balog csak kicsit szegregálna

Fontos eszköz a felzárkózásban a különböző etnikai, kulturális, szociális csoportok együtt-tanulása, de aki erre felkészít, az nem szegregál, hanem a felzárkózást segíti Balog Zoltán szerint. Az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlésben a nyíregyházi Huszár-telepi iskolával kapcsolatban azt mondta: megakadályozni egy ilyen pozitív kezdeményezést súlyos tévedés. Szerinte az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvány "szánalmas és szégyenletes szerepre" vállalkozott, amikor a bírósághoz fordult, mert szerintük szegregáció történt. Kijelentette: a kormány továbbra is tiszteletben tartja a jogellenes elkülönítés tilalmát.