Lázár–Csányi: új front az agrárhitelezésben

Publikálás dátuma
2015.05.05 07:27
Fotó: Thinkstock
Fotó: /
Egy nemzeti pénzszolgálató konglomerátum nyomulhat az agrárhitel-piacon. Az állami bankokkal kistafírozott szolgáltató fontos szereplővé léphet elő a több ezer milliárdos üzletben. Ezzel párhuzamosan Orbán Viktor folytatja a mezőgazdasági nagybirtokok, agrártársaságok elleni hadjáratát. A szakemberek szerint azonban ennek leginkább a hivatalos propaganda szerint támogatott családi gazdaságok lehetnek e legfőbb vesztesei.

Három éve tart már a Lázár–Csányi-cicaharc

Három éve üzenget egymásnak a nyilvánosság előtt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Csányi Sándor. "Nem megnyugtató, hogy olyan ember foglalkozik több százmilliárdos finanszírozással, aki egy kisváros gazdálkodását sem tudta rendben tartani" - bökött oda az egykori hódmezővásárhelyi polgármesternek az OTP vezére alig két hete. Lázár erre reagálva is pikírt megjegyzéseket tett, ám eredetileg is a fideszes politikus - aki manapság Orbán Viktor kancelláriaminisztere - kezdte az adok-kapokot.

Még 2012 márciusában ugyanis egy rádióműsorban, név nélkül ugyan, de félreérthetetlenül Csányit kritizálta, amikor "egy magyarnak tűnő nagy bank"-ról beszélt, és hogy szerinte meg kellene vizsgálni, hogy a bank "vezetője milyen hatást gyakorol a magyar gazdaságra, a magyar társadalomra, a magyar politikára. Polip módjára hogyan hálózza be az országot" - fogalmazott Orbán Viktor bizalmasa, mai kancelláriaminisztere. Lázár az interjúban hangsúlyozta, hogy a demokráciára nem Puch László, az MSZP volt pénztárnoka és nem is Simicska Lajos, a Fidesz gazdasági holdudvarának akkori prominense jelenti a valódi veszélyt: azért folyik az "oligarcházás", sőt, "ezért megy ez az egész cirkusz, hogy a legérintettebbről óriási erőkkel eltereljék a figyelmet" - állította.

Ezt aztán 2013. június 21-én megismételte "Simicska egy kisegér című" interjújában, amelyet a 444.hu-nak adott. "Elmondtam, amit Csányi Sándorról gondolok Fiala Jánosnak, és azt minden szavában fenntartom, sőt megerősödött bennem az a gondolat, amit akkor mondtam… a polipot fenntartom. Az egy nagyon találó hasonlat volt. Azt hittel vallom, hogy egy demokráciában ilyen volumenű gazdasági túlhatalom komoly kockázatot jelent" - fogalmazott ekkor. Lázár azt is világossá tette: Simicska szerinte "kisegér", Csányi meg "elefánt", s "a kettő között nem lehet viszonyítási pontot találni."

Ezután 2013. július 14-én, miután Csányi több mint 10 milliárd forint értékben adott el saját OTP-részvényt, s az első eladás időpontja egybeesett azzal, hogy Navracsics Tibor bejelentette, a kormány vizsgálja, hogyan lehetne jogszabállyal felülvizsgálni a bankokkal kötött - már meglévő - devizahitel-szerződéseket, Csányi újságírónak tartott szűkkörű háttérbeszélgetésen cáfolta a részvényeladások nyomán született találgatásokat. Ott Lázárról így beszélt: "nyilván van, akinek az is eredmény, ha rám rosszat mondhat, mert akkor ő bátor ember. Konkrétan Lázár úrra gondolok, maguk is arra gondolnak. Nekem azt mondják, én személyesen nem ismerem olyan jól, hogy nagyon tehetséges politikus, jó szervező, láthatjuk, milyen jól elintézte a trafikügyet is, nem?" Azt is mondta, szerinte nem az a nagyfiú, aki állandóan beszól, ez a kisfiúk sajátossága.

Vélhetően erre reagált 2013. augusztus 12-én Lázár - addigra már a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként, sőt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kormánybiztosaként - úgy, hogy "nincs más választásom, mint tudomásul venni Csányi Sándornak a sajtóban tett, rám nézve lesajnáló, lenéző megjegyzését, hiszen ’mégiscsak ő az ország első számú uzsorása’. Csányi Sándor bárhogy is ’páváskodik a devizahitelesektől szerzett milliárdjaival’, természetesen ’meghunyászkodom, és tudomásul veszem, hogy ilyen-olyan jelzőkkel illet’. Aki ilyen fontos ember az országban, annak a véleményét is kénytelen vagyok tudomásul venni." Az Index akkori tudósítása szerint "Lázár különösen jó hangulatban hagyta el a sajtótájékoztatót, csapatával kifelé menet azon viccelődtek, hogy milyen ügyesen sikerült kiosztani Csányit. ’Ezért biztos beperel’, mondta végül egyik munkatársa, amin nagyot nevetett mindegyikük, majd beszálltak a szolgálati autóba" - írta a portál. Nem is kellett sokat várni, másnap a Népszabadság Online megkeresésére az OTP sajtófőnöke azt a választ adta: Csányi büntetőfeljelentést tesz és polgári - személyiségi jogi - pert is indít Lázár ellen. A döntésre a fideszes politikus kijelentése nyomán jutott, amelyben az ország legnagyobb uzsorásának nevezte őt, aki a devizahitelesektől megszerzett milliárdjain páváskodik. Azt is közölték ekkor, hogy Csányi "sem most, sem a jövőben nem kívánja kommentálni Lázár János őt érintő kijelentéseit". Utóbbi nem bizonyult igaznak, hiszen nagyon más eszköze nem is maradt a "visszavágásra", miután a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában megszüntette a Lázár ellen rágalmazás miatt indult büntetőeljárást, mondván: Csányi közéleti státusza miatt Lázár kijelentései "a vélemény és a kritika határain belül maradtak, öncélú becsmérlést nem tartalmaznak".

Tavaly sem nyugodtak a kedélyek, hiszen májusban került nyilvánosságra, hogy az úgynevezett területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerének újravarrásánál Lázár olyan "nagyágyúk" érdekeit sértheti, mint Csányi, Nyerges Zsolt, illetve Leisztinger Tamás - az ő érdekeltségeik rendre ott szerepelnek a legnagyobb földalapú támogatásokat felvevő társaságok között. Az ideiglenesen lappangó feszültség idén már többször is felszínre tört, március 2-án például egy kereszténydemokrata azonnali kérdésre válaszolva Lázár úgy fogalmazott az Országgyűlésben, hogy a kormány - minden politikai erővel együttműködve - 2015-től "megtöri" az erős mezőgazdasági lobbicsoportok "primátusát", "legyen szó Csányi Sándorról vagy Simicska Lajosról".

Ezután ismét Csányi "ütött". Az OTP elnök-vezérigazgatója szerint "hagyományosan rossz a kapcsolata" a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, de meglepte, hogy Lázár nyíltan bírálja Orbán Viktort, amiért megkapta a legmagasabb állami kitüntetést. Lázár ugyanis a március 15-i díjátadás után azt nyilatkozta, nem értett egyet Csányi kitüntetésével. Erre reagálva Lázár lapunknak arról beszélt, nem a kitüntetés a fontos, hanem hogy "nagyobb falat kellene húzni a bankárok, a brókerek és a politikusok közé". Ezt követően az OTP-vezér a bank közgyűlésén már egészen nyílt színen ment neki Lázárnak, akit a személyes egykori városvezetői "képességein" túl több fronton rohant le. Csányi ugyanis érthetetlennek és igazságtalannak nevezte, hogy a tisztességes piaci szereplőkkel fizettetik ki a Quaestor ügyfeleinek kárát; egyben remélte, hogy az Alkotmánybíróság elutasítja az erről szóló törvényt.

B.I.M.

2015.05.05 07:27

Trump Kína ellen készült, de amerikaiakat is megsarcol

Publikálás dátuma
2018.09.24 10:00

Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
Kiteljesedett a vámháború, ami komoly veszteségeket okozhat a Kínában gyártató amerikai cégeknek, például az Apple-nek. És a pekingi válaszcsapás sem marad el.
Donald Trump megtartotta ígéretét, hétfőtől 10 százalékos vámmal sújtja a kínai import javát, mintegy 200 milliárd dollár értékű árut. Az amerikai elnök egyúttal bejelentette, 2019-től 25 százalékra emeli a sarcot, amelyet további közel 70 milliárd dollár értéket képviselő termékre is kivet, igaz ezekre csak akkor, ha Peking ellenlépésekre szánja el magát. Az eddig érvényesített vám mintegy 50 milliárd dollár értékű, zömmel ipari terméket érintett, a most életbelépő rendelkezés viszont fogyasztási javakat sújt, porszívókat, táskákat, bútorokat, tenger gyümölcseit, elektronikai alkatrészeket, bukósisakokat, autós gyereküléseket, mások mellett. Trump lépése komoly veszteségeket okozhat például az Apple számára, miután beszállítói közül többen Kínában működnek. „Egyszerű a megoldás, Kína helyett az Egyesült Államokban gyártsatok, de már ma kezdjétek meg az új üzemek építését!” – válaszolt Trump az Apple-től érkező bírálatokra. Az Apple előzőleg a kereskedelmi minisztériumnak írt, felsorolva a veszélybe került termékei között az Apple Watch-t, le Mac mini-t, a vezeték nélküli fülhallgatót, az Apple tollat, a HomePod-ot. Az Apple minden évben 38 milliárdos csekkel örvendezteti meg az adóhivatalt a külföldről repatriált nyeresége után, miközben az utóbbi öt évben 30 milliárd dollárt invesztált a termelésbe. De más vállalatok is protestálnak, köztük a Ford, bejelentve, hogy nem telepíti Amerikába a Ford Focus Active gyártását. Ezt megelőzően, augusztusban azt közölte a cég, amely leállította kínai crossover- összeszerelő üzemét, hogy nem szállít Kínában gyártott járműveket az Államokba. A Kínában működő amerikai leányvállalatok 60 százaléka már jelezte, hogy a vámháború komoly károkkal jár. A helyi amerikai kamara (AmCham) felmérése szerint, közel 50 százalék a gyártási költségek növekedését, a kereslet csökkenését prognosztizálta, 37 százalék az eladási árak növelésével számol, és 25 százalék a vállalati nyereség jelentős visszaesésére figyelmeztetett. A 432 vállalatot képviselő kamara tagjainak 30 százaléka halasztja, vagy végleg elveti eddigi befektetési terveinek megvalósítását. Hasonló kérdésre a Kínában működő európaiak 17 százaléka nyilatkozott az elképzelések átírásáról. Bár a kamarai kutatásra válaszolók 70 százaléka bízott abban, hogy Kína nem szánja el magát válaszcsapásra, Peking másként gondolta, mint bejelentették 60 milliárd dollár értékű amerikai árura 5-10 százalék közötti vámot vetnek ki ugyancsak hétfőtől. Az intézkedés mintegy 5000 amerikai terméket érint. Kína éves amerikai importja 153 milliárd euró körül van. Az ázsiai tőzsdék egyelőre nem vesznek tudomást a fenyegető vámszigorításról. Mind a japán, mind a kínai piacokon napjainkban hossz uralkodik, egyes elemzők szerint lehet, hogy Peking mesterségesen stimulálja az árfolyamokat. Az UBS svájci bankház szakértői a 10 százalékos vám életbelépésével a Japánon kívüli ázsiai vállalatok 2,5 százalékos eredménycsökkenését jósolják, és ha a 25 százalék életbe lép, akkor 4,8 százalékos visszaesést várnak. 
Szerző
2018.09.24 10:00
Frissítve: 2018.09.24 10:00

324,27 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:15
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon hétfő reggel - írta az MTI.
Az euró 324,27 forinton forgott reggel hét órakor, 21 fillérrel erősödött a jegyzése a péntek esti 324,06 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 275,92 forintról 276,08 forintra, míg a svájci franké 287,65 forintról 287,71 forintra emelkedett.
A jent 2,4521 forinton jegyezték, szemben a péntek esti 2,4508 forinttal.
Az euró 1,1744 dolláron forgott, napi szinten 0,03 százalékkal gyengült.
A svájci frankhoz képest 0,07 százalékkal erősödött az euró, 1,1269 frankot ért.
Egy dollárért 0,9596 frankot kértek, 0,08 százalékkal drágult a dollár. A jenhez képest azonban 0,01 százalékkal gyengült a dollár, hétfő reggel 112,59 jent ért.
Szerző
2018.09.24 08:15