Putyin óva int a szerződésbontástól

Ártana Magyarország nemzeti érdekeinek, ha lemondana a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodásról - jelentette ki az orosz elnök kedden, amikor Szergej Kirijenkóval, az orosz atomenergia-ügynökség (Roszatom) vezérigazgatójával tárgyalt.

Orosz hírportálok beszámolója szerint Kirijenko arról tájékoztatta Vlagyimir Putyint, hogy a magyar kormány megerősítette Oroszországnak, minden rendben van a paksi atomerőmű bővítéséről kötött megállapodással.

Az orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország jó feltételeket ajánlott Magyarországnak. Kiemelte: a legkorszerűbb technológiákat ajánlották, ezért ha Magyarországot a megállapodás elutasítására kényszerítenék, az ártana Magyarország nemzeti érdekeinek.
"A technológiák a legkorszerűbbek, ezért (...) ha a partnert (a megállapodás) elutasítására kényszerítenék, amit valószínűleg természetesen megtehettek volna, teljes mértékben kárt okoznának Magyarország nemzeti érdekeinek" - jegyezte meg Putyin.
Magyarország és Oroszország tavaly januárban kötött államközi megállapodást, amelynek keretében két új blokkal bővítik a paksi atomerőművet. A beruházás becsült költsége 12,5 milliárd euró, ebből 10 milliárd eurót Oroszország biztosít 30 éves futamidejű államközi hitellel.

Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. és a Roszatom leányvállalata, a Nyizsnyij Novgorod-i Atomenergetikai Tervező Iroda (NYIAEP) tavaly decemberben írta alá a három megvalósítási szerződést: az egyik az erőmű tervezésére és építésére vonatkozó feltételeket, a másik a jövőbeni működtetés és karbantartás feltételeit rögzíti, a harmadik pedig az üzemanyag-ellátást és a kiégett üzemanyag kezelését határozza meg.

A Financial Times című brit üzleti lap márciusban azt írta, hogy leállította az Európai Unió a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodás végrehajtását, miután az Euratom ügynökség nem járult hozzá ahhoz, hogy az épülő reaktorokba kizárólag Oroszországból érkezzen fűtőanyag. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter április 20-án közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a Magyarország és Oroszország közötti nukleárisfűtőanyag-szállítási szerződést. A program nincs késésben, 2018-ban az építkezés fizikailag is megkezdődhet.

A Financial Times cikkére utalva Kirijenko is megjegyezte, hogy volt politikai nyomásgyakorlás a magyar kormányra.
"De meg kell hagyni, a magyar kormány nagyon keményen kitartott a megállapodás megvalósítása mellett" - fogalmazott a Roszatom vezetője. Hozzátette: a magyar kormány megerősítette, hogy "minden egyeztetve van, minden úgy van, ahogy megbeszéltük, (...) a megállapodás életbe lép".

Szerző

Pintér: az EU-n kívül kezeljék a migrációt

Az Európai Unió határain kívülre kell helyezni a migrációs probléma megoldását, ez az osztrák és a magyar álláspont - közölte Pintér Sándor belügyminiszter a Salzburg Fórum miniszteri értekezletének második napján.

Azokat az országokat pedig, amelyek útvonalat jelentenek a migránsok számára, fel kell készíteni arra, hogy megfelelő módon tudják szűrni őket – tette hozzá a miniszter.

Pintér Sándor hangsúlyozta: Magyarországnak jelentős szerepe van a regionális bűnmegelőzési együttműködésekben, valamint a szervezett bűnözés elleni harcban és a rendőri oktatásban is. Kiemelte: a Salzburg Fórum és a Délkelet-európai Rendőri Együttműködés Egyezmény keretein belül nagyjából nyolc-kilenc magyar javaslatot szavaztak meg, többet közülük már alkalmaznak is. A tanácskozás második napján tartják a rendőri együttműködési egyezmény ülését, amelynek elnöki tisztségét jelenleg Magyarország tölti be. A miniszter fontos lépésnek nevezte azt a közlekedési megállapodást, amely most született Ausztria, Horvátország, Bulgária és Magyarország között. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy a tagállamok között a külföldön elkövetett szabálysértések bírságai behajthatók legyenek.

Pintér Sándor az MTI kérdésére arról is szólt, hogy a magyar elektronikus védelmi rendszeren nem jutott át olyan jelentős támadás, amelyet az Iszlám Államhoz (IÁ) kötődő személyek kíséreltek meg több országgal szemben. Elmondta, hogy nemzetközi együttműködés keretein belül próbálják felderíteni a támadások hátterét. A miniszter tájékoztatása szerint a tanácskozáson értékelték az ukrajnai helyzetet is, és megállapították: felkészültek arra, ha migrációs hullám indulna el Ukrajnából.

A kétnapos miniszteri tanácskozáson csaknem húsz közép- és délkelet-európai ország belügyminisztere egyeztetett a migráció, a terrorizmus és a kiberbűnözés aktuális európai kérdéseiről. A találkozón részt vett továbbá Thomas de Maiziere német és Angelino Alfano olasz belügyminiszter, Johannes Hahn EU-biztos, Robert Visser, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) elnöke, Rob Wainwright, az Europol igazgatója, Jürgen Stock, az Interpol főtitkára és Vincent Cochetel, az ENSZ menekültügyi hivatalának vezetője.

Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter újságírók előtt hangsúlyozta: a terrorizmus és az embercsempészet elleni harcban fontos a balkáni államokkal való szoros együttműködés. A miniszter tájékoztatása szerint egyedül 2014-ben 278 ezer ember érkezett illegálisan az Európai Unióba, a menekültek hatvan százaléka a Földközi-tengeren keresztül, negyven százalékuk pedig a Balkánon át. Kiemelte: emiatt is különösen fontos a fórumban részt vevő országok és az unió határvédelmi támogató ügynöksége (FRONTEX), valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és az EU menekültügyi támogató ügynöksége (EASO) közötti összehangolt munka.

A miniszter a Koszovóból és Albániából érkező bevándorlási hullámmal kapcsolatban hangsúlyozta: kiemelt figyelmet kell fordítani az ilyen biztonságos országokból érkező bevándorlási hullám megállítására. A menekültügyi rendszert azok számára kell „szabadon hagyni”, akiknek valóban szüksége van segítségre – mondta Mikl-Leitner, és hozzátette: az embercsempészet elleni intézkedések során arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy az illegális migráció és a terrorizmus között összefüggés állhat fent. Szorgalmazta továbbá, hogy a nyugat-balkáni országok és az Interpol, valamint az Europol között szorosabb legyen a kapcsolat és hatékonyabb az adatszolgáltatás.

A közép-európai országok 2000-ben osztrák kezdeményezésre alakították meg a Salzburg Fórum nevű belbiztonsági partnerséget. A fórum tagállamai Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia.

Szerző

Hazatért Nepálból a magyar orvoscsoport

Publikálás dátuma
2015.05.05. 16:01
A felvétel a nepáli földrengés után készült. FOTÓ: David Ramos/Getty Images
A nepáli földrengés után 350 sérültet látott el a katasztrófa helyszínén az elmúlt csaknem egy hét alatt a Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoportja (DEKOM) - közölte a DEKOM vezetője újságírókkal, miután a csoport tagjai kedden megérkeztek Budapestre.

Késmárky András a Liszt Ferenc-repülőtéren tartott rögtönzött sajtótájékoztatón hangsúlyozta: olyan térségben nyújtottak segítséget a helyieknek, ahol nemhogy a földrengés idején, de az elmúlt öt évben sem volt orvosi ellátás.

Helyi egészségügyi személyzet segítette a négytagú orvoscsoport küldetését, amelynek több mint 2 millió forintos költségeit egyesületük összegyűjtött pénzéből, illetve saját zsebből finanszírozták - tette hozzá.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Elmondta, zömében gyerekeket és nőket gyógyítottak egy helyi rendelőben a saját felszerelésükkel és gyógyszereikkel. A maradék gyógyszert, kötszert és eszközöket pedig a nepáli kormánynak adományozták. Hozzáfűzte: nagyon sok embert kell a katasztrófa által kiváltott sokk miatt kezelni, illetve több öngyilkosjelöltet is elláttak poszttraumatikus stressz szindróma miatt.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Úgy vélekedett, hogy a földrengés áldozatainak akkut sürgősségi ellátására a jövőben már nem lesz szükség a térségben, ám továbbra sem megoldott a sérültek krónikus ellátása és utógondozása. Kiss Csaba, a csoport tagja arról szólt, hogy nagyon nehéz körülmények között, egy félig összedőlt épületben, éjjel nappal dolgoztak, így alig volt idő pihenésre. Az orvos azt mondta, a helyiek nagyon örültek nekik, ugyanis egy olyan régióban nyújtottak egészségügyi ellátást, ahol az övék volt az első mentőcsapat.

A helyi hatóságok legfrissebb adatai szerint a Nepálban április 25-én bekövetkezett, 7,9-es erősségű földrengés halálos áldozatainak száma meghaladja a 7550-et, a sérülteké pedig a 14 ezret. Több mint 200 ezer épület teljesen megsemmisült, 190 ezer pedig részlegesen megrongálódott a természeti katasztrófa következtében.

Szerző
Frissítve: 2015.05.05. 16:57