Lassulásra válthat a magyar gazdaság

A magyar gazdaság 2014-ben látványos ütemben, 3,6 százalékkal nőtt, de az idén már lassulás várható - állapította meg az Európai Bizottság (EB) legfrissebb, tavaszi előrejelzése. A költségvetésre nézve kockázatokat főleg az uniós források körüli visszásságok jelenthetnek, ami a magyar költségvetést terhelheti majd. Az EB a magyar gazdaság részletesebb elemzésében megállapítja, hogy bár 2014-ben gyorsabb volt a növekedés a vártnál, de lassulás előtt áll a magyar gazdaság.

A növekedés a 2014-es 3,6 százalékos ütemről 2015-ben 2,8, 2016-ban 2,2 százalékra lassul az - az EB prognózisa szerint. Mivel hazai forrás csak mérsékelten áll rendelkezésre, a bizottság szerint a vártnál dinamikusabb növekedést leginkább a belső fogyasztás segítette. Mind az állami, mind a magánberuházások felfutását az uniós források felhasználásának felgyorsítása és a jegybank növekedési hitelprogramja támogatta. (Hazai elemzők az utóbbi hatását nem tagadják, de nem tartják meghatározónak.)

A jövőre nézve a bizottság elemzése szerint az gazdasági növekedés lassulása már 2014 második felében látható volt, mert az uniós források felhasználásának felpörgetése és a támogatott hitelek hatása kifut. A bizottság úgy látja, hogy az új jelzáloghiteles (devizaadós-mentő) szabályozások növelik a háztartások elkölthető jövedelmét.

Az infláció a mélypontot az idén érheti el. Az EB a tavalyi nulla százalék után idén mínusz nullás ütemet vár, ami 2016-ban 2,5 százalékra gyorsulhat. Az alacsony infláció miatt a reálbérek növekedésével számol az uniós prognózis.

A jövő évtől azonban már csak az új - a 2014-2020-as - többéves pénzügyi keret strukturális forrásai állnak majd rendelkezésre, ez jelentős visszaesést eredményez az uniós források beáramlásában, ami a beruházásokra is jelentős hatást gyakorolhat.

Összevetve az EB-nek a többi uniós tagállamra vonatkozó előrejelzését a magyarországival, azt lehet megállapítani, hogy 2016-ban még a kedvező hazai számok is mind, mind elmaradnak a régiós országokétól.