Szigorúbbá válik a brókerek szabályozása

A parlament gazdasági bizottsága tegnapi ülésén nem vette napirendre a brókerbotránnyal kapcsolatban az MNB felelősségét felvető törvényjavaslatot, és nem tárgyalt arról sem, amelyik nem engedné, hogy közpénzhez jussanak az offshore vállalkozások. 

A kormánypárti képviselők elutasító magatartása azért is felháborító, mert ahogy Szelényi Zsuzsanna, az Együtt színeiben politizáló országgyűlési képviselő mondta, a Buda-Cash- és a Quaestor-ügyekben "nagyon jelentős kormányzati érintettség áll fent", és nem lehet tudni, hogy hová tűnt mintegy kétszáz milliárd forint. Magyarországon van-e még ez az összeg vagy azt egy "kormányzat mögötti offshore cégháló" tüntette e - tette fel a kérdést a képviselő.

A Quaestor kötvényeseinek kártalanítása ugyanakkor már tény, a kérvényeket mától nyújthatják be az károsultak 26 kormányhivatalban, a június 5-i jogvesztő határidőig. A kártalanítás pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó részei ugyanakkor még kidolgozatlanok: nem lehet tudni, hogy milyen időtávon kell megfizetniük a bankoknak, brókercégeknek a kártalanítás miatt keletkező terheket, és azt sem, hogy ezek mekkora része, és milyen adóból lesz levonható. Az Equilor Befektetési Zrt. szerint elviselhetőnek kell lennie az új sarcnak, hogy az a szektor fejlődését ne akadályozza. Az Equilor a terhek eloszlása miatt minél hosszabb időszakot preferálna - mondta egy tegnapi sajtóbeszélgetésen Szécsényi Bálint. Az Equilor vezérigazgatója megemlítette: a pénzügyi szolgáltatók adminisztrációs kötelezettségei nőnek, az ennek való megfelelés, valamint a belső ellenőrzés szigorítása hat új alkalmazott felvételével jár, amely az Equilor létszámának közel tizedét teszi ki.

A szakember arról is szólt, hogy a botrányokat követően alaposan átrendeződik a magyar befektetési szolgáltatók piaca: két nagyobb és egy kisebb szolgáltató szűnt meg, viszont a tőkepiaci bizalom szempontjából évekig elhúzódó hatások lehetnek. A szabályozás szigorúbb lesz, gyakoribbak lesznek az ellenőrzések, a növekvő terhek miatt drágább lesz a működés. A brókerbotrányok miatt az első hírek megjelenése utáni első napokban az ügyfélbizalom csökkenését érzékelték az Equilornál is, az ügyfelek egy része jellemzően bankokhoz vitte a pénzét.

Szerző

Lassulásra válthat a magyar gazdaság

A magyar gazdaság 2014-ben látványos ütemben, 3,6 százalékkal nőtt, de az idén már lassulás várható - állapította meg az Európai Bizottság (EB) legfrissebb, tavaszi előrejelzése. A költségvetésre nézve kockázatokat főleg az uniós források körüli visszásságok jelenthetnek, ami a magyar költségvetést terhelheti majd. Az EB a magyar gazdaság részletesebb elemzésében megállapítja, hogy bár 2014-ben gyorsabb volt a növekedés a vártnál, de lassulás előtt áll a magyar gazdaság.

A növekedés a 2014-es 3,6 százalékos ütemről 2015-ben 2,8, 2016-ban 2,2 százalékra lassul az - az EB prognózisa szerint. Mivel hazai forrás csak mérsékelten áll rendelkezésre, a bizottság szerint a vártnál dinamikusabb növekedést leginkább a belső fogyasztás segítette. Mind az állami, mind a magánberuházások felfutását az uniós források felhasználásának felgyorsítása és a jegybank növekedési hitelprogramja támogatta. (Hazai elemzők az utóbbi hatását nem tagadják, de nem tartják meghatározónak.)

A jövőre nézve a bizottság elemzése szerint az gazdasági növekedés lassulása már 2014 második felében látható volt, mert az uniós források felhasználásának felpörgetése és a támogatott hitelek hatása kifut. A bizottság úgy látja, hogy az új jelzáloghiteles (devizaadós-mentő) szabályozások növelik a háztartások elkölthető jövedelmét.

Az infláció a mélypontot az idén érheti el. Az EB a tavalyi nulla százalék után idén mínusz nullás ütemet vár, ami 2016-ban 2,5 százalékra gyorsulhat. Az alacsony infláció miatt a reálbérek növekedésével számol az uniós prognózis.

A jövő évtől azonban már csak az új - a 2014-2020-as - többéves pénzügyi keret strukturális forrásai állnak majd rendelkezésre, ez jelentős visszaesést eredményez az uniós források beáramlásában, ami a beruházásokra is jelentős hatást gyakorolhat.

Összevetve az EB-nek a többi uniós tagállamra vonatkozó előrejelzését a magyarországival, azt lehet megállapítani, hogy 2016-ban még a kedvező hazai számok is mind, mind elmaradnak a régiós országokétól.

Szerző

Hallgatás ötvenmillióért

Publikálás dátuma
2015.05.06. 07:00
Tovább épül-e az Alföld egyik legfontosabb autópályája? – ez itt a kérdés FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Három hete határozatban utasította a kormány a fejlesztési minisztert, azonnal bontsa fel az M4-es építőivel a szerződést. Ez azóta sem történt meg. A fővállalkozók második hónapja várják, hogy a kormány hivatalosan tájékoztassa őket, ennek tartalmától is függ, indítanak-e pereket.

A kormány már egy hónapja leállította az építkezést, és április közepén Seszták Miklós fejlesztési miniszter kormányhatározatban kapott utasítást a szerződések azonnali felbontására. A jelek szerint azonban a kormányzat időérzéke meglehetősen eltér a hétköznapi felfogástól, mert a Népszava információi szerint az M4-es Abony és Fegyvernek közötti 29 kilométeres szakaszát építő három konzorcium - Colas-Swieitelsky, a Közgép és az A-Híd konzorcium, valamint a Strabag - a tegnapi napig semmilyen hivatalos értesítést nem kapott a szerződések felbontásáról.

A beruházás körülményeit jól ismerő szakember lapunknak nyilatkozva nem zárta ki, hogy azért késlekedik a kormányzat a szerződések felbontásával, mert jogászai keresik azt az ürügyet, amivel indokolhatják ezt a lépést. Ez azért nagyon fontos, mert egy ilyen szerződést leginkább csak akkor lehet egyoldalúan felbontani, ha a kontraktus legalább egy, vagy több pontja törvénybe ütközik, vagy a kivitelező terhére róható valamilyen súlyos mulasztás.

Ebben az esetben azonban nehéz lenne megmagyarázni, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) korábban ezt miért nem vette észre, és miért utaltak át eddig összesen 60 milliárd forintot a kivitelezőknek. Az pedig nagyon furcsa lenne, ha a jelenlegi készültségi foknál derült volna ki, hogy a három fővállalkozó egyszerre csak hibát hibára halmozott volna. Ha pedig a szerződés jogszabályba ütközött, akkor azért mindkét felet felelősség terhelné.

Tovább bonyolítja a helyzetet, ha Túri-Kovács Béla fideszes országgyűlési képviselő ígérete szerint ezen a héten elküldi levelét Orbán Viktor az M4-es továbbépítésével kapcsolatban. A kormánypárti politikus azt kéri a miniszterelnöktől, hogy vizsgálják felül az M4-es autópálya építésének leállításáról hozott döntést. A politikus szerint a mostani zsúfolt és veszélyes 4-es utat mindenhol négysávosra kellene bővíteni. A kormány még ebben hónapban dönt arról miként folytatódik az M4 Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építése - hangzott el egy tegnapi tájékoztatón.

Tovább épül-e az Alföld egyik legfontosabb autópályája? – ez itt a kérdés FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

Tovább épül-e az Alföld egyik legfontosabb autópályája? – ez itt a kérdés FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

Az M4-es építésének leállítása, az állagmegóvás, őrzés havonta mintegy 50 millió forintba kerül. A Népszava értesülése szerint azonban a fővállalkozókkal még azt sem tisztázta a megbízó, hogy ki, milyen ütemezésben kapja meg a szerződés felbontásáig tartó időszakra a 29 kilométeres autópálya szakasz eddig elkészült létesítményei fenntartásának a költségeit, illetve, hogy a kormány egyáltalán ki akarja-e fizetni ezeket a költségeket. A leállás miatt mintegy 300 alvállalkozó nem jut egyelőre bevételhez.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyan korábban bejelentette, hogy 40 milliárd forintot a teljesített munkákra kifizettek, további 22 milliárd forintot előlegként átutaltak, a maradványt a tételes elszámolás után kérik vissza, emellett ellenőrzik a korábban kifizetett számlákat is. A miniszter azt is hozzátette, hogy minden érintett vállalattal egyeztetnek, s szerinte nem lesznek kártérítési perek. Úgy tudjuk, valóban voltak megbeszélések, de ezeken semmilyen lényeges, konkrét kérdésről nem tárgyaltak.

A lapunknak nyilatkozó szakértő pedig úgy vélte, Lázár vagy tudatosan csúsztatott, vagy nem ismeri az ilyen beruházások menetét, mert a 40 milliárd forintot a teljesítések után csak akkor utalhatta át a NIF, ha a megbízó mérnöke műszakilag átvette az adott szakaszt, a létesítményeket és igazolta a teljesítést. Az nagyon nagy baj lenne, ha a kormány látatlanban fizetett volna ki 40 milliárd forintot, s most, utólag akarná tételesen ellenőrizni. Az előlegben pedig több, azóta teljesített tétel is van. Korai volt a kártérítési perek temetése is, mert sok függ a szerződések felbontásának indoklásától - jegyezte meg szakértőnk.

Az egykori Nemzeti Fejlesztési Ügynökség már 2013-ban az M4-es tender kiírásának 29 pontjából 19-nél emelt kifogást, de a kormány ezt nem vette figyelembe - írta a Népszabadság. Ráadásul úgy vágtak bele egy 110 milliárd forintos beruházásba, hogy nem volt meg a fedezet.

Szerző