Hatályba lépett tegnap az úgynevezett luhanszki népköztársaságban a hadiállapotról szóló törvény, amelyet a szakadár terület parlamentje hozott. Eszerint "agressziónak minősül egy külföldi állam vagy országcsoport által fegyveres erők bevetésével, vagy bármely más, az ENSZ alapokmányával ellentétes módon a Luhanszki Népköztársaság szuverenitásának, politikai függetlenségének és területi épségegének megsértése". Csakhogy a népköztársaságot egyetlen ország vagy nemzetközi szervezet sem ismerte el, még Oroszország sem.
Mint minden hadiállapotról szóló törvény, ez is, biztonsági szempontokra hivatkozva lehetővé teszi az alapvető szabadságjogok korlátozását és különleges terheket, valamint kötelezettségeket – így például pluszadókat, illetve katonai szolgálatot – szab ki állampolgárai számára.
Hogy miért van szükség a hadiállapot bevezetésére azt nem indokolták a szakadár terület önjelölt vezetői. Tény, hogy a február 12-én aláírt, azóta is törékenynek bizonyult minszki tűzszünet az utóbbi napokban összeomlani látszik, ám a hevesebb harcok inkább a donyecki részeken, nem pedig a luhanszki régióban dúlnak. Komoly visszalépést jelent, hogy az április végén-május első napjaiban lezajlott támadások során újra megjelentek a nagy kaliberű fegyverek, amelyeket mindkét félnek még februárban vissza kellett volna vonnia az ütközőzónából.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy ma várhatóan újra tárgyalóasztalhoz ül a minszki kontaktcsoport, azaz Kijev, Moszkva, az EBESZ valamint a két szakadár terület képviselői. A csoportot nemzetközi nyomásra, a kelet-ukrajnai konfliktus békés, tárgyalások útján történő rendezésére hozták létre még tavaly, a februári tűzszüneti egyezményt is e testület képviselői látták el kézjegyükkel.
A normandiai négyek – Angela Merkel, Francois Hollande, Vlagyimir Putyin, Petro Porosenko - április 30-án telefonon keresztül tárgyaltak az ukrajnai krízisről és a személyes találkozó mihamarabbi összehívásának szükségességéről. Vélhetően ennek az egyeztetésnek az eredménye a mai minszki találkozó. Az EBESZ soros elnöki tisztét betöltő szerb külügyminiszter, Ivica Dacic nyilatkozatban ítélte el a fegyverszüneti megállapodás sorozatos megsértését és aggodalmát fejezte ki a nehézfegyverek újbóli használata miatt.
A cseh miniszterelnökkel, Bohuslav Sobotkával folytatott tárgyalások után Angela Merkel német kancellár tegnap leszögezte: rendkívül nehéz a minszki fegyverszüneti megállapodás végrehajtása, de Berlin mindent megtesz annak érdekében, hogy érvényt szerezzen az egyezménynek.
