Teljes ellenőrzés alá vonnák az egyetemeket

A kormány tegnapi ülésén tárgyalt a felsőoktatás tüntetéshullámokat is kiváltó átalakításairól. A kormányzat szerint még soha semmi nem esett át annyi egyeztetésen, mint a felsőoktatás átszervezésének terve, a kabineten kívül azonban mindenki úgy érzi: amit egyeztetéseknek neveznek, azok valójában csak minisztériumi tájékoztatók voltak. Palkovics László felsőoktatási államtitkár több fórumon és interjúban hangsúlyozta: nincs mitől tartani, a kormány sosem tervezte szakok megszüntetését, az egyetemi autonómia megnyirbálását.

Csakhogy a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta csökkenti a felsőoktatási intézményekre szánt állami forrásokat, ezzel együtt leépíti az egyetemek, főiskolák autonómiáját. Az alulfinanszírozás drámai szintje, valamint az egyre fokozódó, direkt kormányzati kontroll (a kancellári, s most a konzisztóriumi rendszer tervezett bevezetésével) az oktatásügyben érintett valamennyi - nem kormányzati - szereplő szerint a magyar felsőoktatás lassú hanyatlásához vezet. Ha mindez nem volna elég, a magyar fiataloknak szembe kell nézniük lehetőségeik csökkenésével, a felsőoktatáshoz való hozzáférés szándékos megnehezítésével, a bölcsész- és társadalomtudományi szakok üldöztetésével is. Bár a heves ellenállásnak, a diáktüntetéseknek köszönhetően több halálra ítélt szak is megmenekülni látszik, a kormány eltökélt szándéka, hogy 2020-ig legalább 15 százalékkal mindenképpen csökkentik a képzések számát.

"Nem az a probléma, hogy a kormány üldöz bizonyos szakokat, hanem az, hogy ezt megteheti" - mondta a Népszavának Radó Péter. Az oktatáskutató szerint a kormányzati lépések szembemennek az európai értékekkel is. Hangsúlyozta: az uniós irányelvek szerint szélesíteni kell a hátrányos helyzetű fiatalok felsőoktatásba való bekerülésének lehetőségeit, Magyarországon azonban ennek épp az ellenkezője történik. A kormány által is elfogadott felsőoktatási stratégiában benne van az is, hogy 2020 után ne lehessen felvételizni középfokú nyelvvizsga nélkül. A közoktatás - azon belül a szakképzés - átalakítása azonban szintén negatív irányba mutat, hiszen a közismereti és nyelvi órák alacsony száma miatt egyetemre előreláthatólag csak gimnáziumokból lehet majd bekerülni.

Radó szerint drámai lépés, hogy a kormány több képzést is kivezet a bolognai rendszerből, az uniós iránnyal az ötéves osztatlan képzések visszavezetése is szembemegy. "Ezek a magyar felsőoktatási képzések így nem lesznek kompatibilisek az EU-s képzésekkel" - vélekedett a szakember, hozzátéve: egy jól működő rendszerben sok be- és kilépési pontot kellene biztosítani, s egy rugalmas, nyitott felsőoktatási struktúrát kellene létrehozni - a kormányintézkedések azonban visszavetik a magyar felsőoktatás fejlődésének képességét. "A kormány totális kontroll alá helyezné a közoktatás mellett a felsőoktatást is, s bármit mond az államtitkár, a konzisztóriumok egyértelműen csökkentik az intézmények autonómiáját" - hangsúlyozta Radó.

Fellélegeztek a diákok

"Eddig ez volt a legkönnyebb" - így nyilatkozott az Eduline-nak egy vizsgázó, miután teljesítette a középszintű történelem érettségit. A rövid kérdések közül csak néhány volt nehezebb, többen pedig kevesellték a forrásokat, de mindenki legalább jó eredményre számít. Az első részében a Nyugat-római birodalomról, a reformációról, a török hódításról, az osztrák-magyar kiegyezésről kaptak kérdéseket a diákok, a másodikban Hunyadi Mátyás adópolitikája, Szent István államszervezete, a jobbágyfelszabadítás, a Rákosi-korszak iparfejlesztése és az 1960-70-es évek életkörülményei szerepeltek. Közben módosították a középszintű magyar érettségi megoldókulcsát, miután kiderült, hogy hiba csúszott a szövegértési feladatok megoldásába. Grendel Lajos szövegére vonatkozó kérdésre adható mindkét választ elfogadják. Az érettségik holnap az angol nyelvvel folytatódnak.