Csakhogy a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta csökkenti a felsőoktatási intézményekre szánt állami forrásokat, ezzel együtt leépíti az egyetemek, főiskolák autonómiáját. Az alulfinanszírozás drámai szintje, valamint az egyre fokozódó, direkt kormányzati kontroll (a kancellári, s most a konzisztóriumi rendszer tervezett bevezetésével) az oktatásügyben érintett valamennyi - nem kormányzati - szereplő szerint a magyar felsőoktatás lassú hanyatlásához vezet. Ha mindez nem volna elég, a magyar fiataloknak szembe kell nézniük lehetőségeik csökkenésével, a felsőoktatáshoz való hozzáférés szándékos megnehezítésével, a bölcsész- és társadalomtudományi szakok üldöztetésével is. Bár a heves ellenállásnak, a diáktüntetéseknek köszönhetően több halálra ítélt szak is megmenekülni látszik, a kormány eltökélt szándéka, hogy 2020-ig legalább 15 százalékkal mindenképpen csökkentik a képzések számát.
"Nem az a probléma, hogy a kormány üldöz bizonyos szakokat, hanem az, hogy ezt megteheti" - mondta a Népszavának Radó Péter. Az oktatáskutató szerint a kormányzati lépések szembemennek az európai értékekkel is. Hangsúlyozta: az uniós irányelvek szerint szélesíteni kell a hátrányos helyzetű fiatalok felsőoktatásba való bekerülésének lehetőségeit, Magyarországon azonban ennek épp az ellenkezője történik. A kormány által is elfogadott felsőoktatási stratégiában benne van az is, hogy 2020 után ne lehessen felvételizni középfokú nyelvvizsga nélkül. A közoktatás - azon belül a szakképzés - átalakítása azonban szintén negatív irányba mutat, hiszen a közismereti és nyelvi órák alacsony száma miatt egyetemre előreláthatólag csak gimnáziumokból lehet majd bekerülni.
Radó szerint drámai lépés, hogy a kormány több képzést is kivezet a bolognai rendszerből, az uniós iránnyal az ötéves osztatlan képzések visszavezetése is szembemegy. "Ezek a magyar felsőoktatási képzések így nem lesznek kompatibilisek az EU-s képzésekkel" - vélekedett a szakember, hozzátéve: egy jól működő rendszerben sok be- és kilépési pontot kellene biztosítani, s egy rugalmas, nyitott felsőoktatási struktúrát kellene létrehozni - a kormányintézkedések azonban visszavetik a magyar felsőoktatás fejlődésének képességét. "A kormány totális kontroll alá helyezné a közoktatás mellett a felsőoktatást is, s bármit mond az államtitkár, a konzisztóriumok egyértelműen csökkentik az intézmények autonómiáját" - hangsúlyozta Radó.