Érdekes, hogy a bíróság nem foglalkozott a zajkibocsátás mértékével, hanem birtokvédelmi kérdésként kezelte az ügyet: „hangos rendezvényeivel a Millenáris Nonprofit Kft. akadályozta a lakókat otthonuk rendeltetésszerű használatában” – áll az indoklásban. Amennyiben az ítélet másodfokon sem változik meg, az a lap szerint a Millenáris eddigi működésének a végét jelenti, hiszen a létesítményt kizárólag a rendezvényszervezések bevételeiből tartják fent. Az ítélet ráadásul beláthatatlan következményekkel járhat a teljes budapesti kultúréletre, mivel több hasonló fekvésű, lakóházakkal körülvett közösségi tér is létezik.
A Millenáris az ítéletre reagálva közölte, hogy per jogerős lezárultáig is szeretettel várnak minden kikapcsolódni és szórakozni vágyó látogatót a parkba. Emellett közzétettek egy tavalyi közvélemény-kutatást, amelyben megkérdezték a parkba érkezők, illetve a környéken élők véleményét - a kutatás eredménye 5308 személyes és 500 telefonos megkérdezés alapján állt össze. Kiderült, hogy a környékbeliek fele havonta legalább egyszer ellátogat a Millenárisra: akik nem járnak a parkba, azok többsége sem tudott semmilyen negatív tulajdonságot társítani a helyhez.
„A környéken élők attitűdjét vizsgálva kiderült, jelentős többségük úgy gondolja, hogy a Millenáris a kerület szerves része (91 %), emellett fontos kulturális központ (87 %), a környék legszebb parkját kínálja (83 %), és még a környékbeli ingatlanok árát is emeli (63 %)” – írják.
A Sziget fesztivált is rendre bepanaszolják a fővárosi lakosok a hangerő miatt. Gerendai Károly, a fesztivál alapítója korábban elmondta, hogy a rendezvény minden zajvédelemre vonatkozó előírásnak megfelel, és minden évben a fesztivál ideje alatt hangerő méréseket végeznek Budapest több pontján – a tavalyi Sziget zajszintje a még a megengedett határértéken belül volt, ami nyáron, este 11 óra előtt 65, utána pedig 55 decibel. Emellett indítottak egy zajbejelentő telefonvonalat, illetve e-mailben is jelezhetik a lakosok, ha túlzottan hangosnak találják a koncerteket.