A még nem végleges választási adatokat elemző szakértők a BBC-nek nyilatkozva 329 fős tory frakciót valószínűsítettek a 650 tagú alsóházban; ez 22 mandátummal lenne több az előző, 2010-es választások után kialakult konzervatív frakció létszámánál. A felülvizsgált prognózis szerint az első számú vetélytárs, a Munkáspárt 233 mandátumot szerezhetett az alsóházban, 25-tel kevesebbet, mint öt éve, és 96-tal kevesebbet, mint a konzervatívok.
A legnagyobb választási katasztrófa azonban a Konzervatív Pártal eddig koalícióban kormányzó Liberális Demokratákat érte: a péntek reggeli előrejelzés nekik mindössze 8 mandátumot jósolt, 49-cel kevesebbet az eddiginél. A Skót Nemzeti Párt (SNP) hatról 56-ra növelhette alsóházi létszámát.
A Munkáspárt és a Liberális Demokraták egyaránt súlyos veszteségeket szenvedtek számszerűleg és személyileg is. A Labour vezérkarából nem jutott be az alsóházba Douglas Alexander, az eddigi munkáspárti árnyékkormány külügyminiszter-jelöltje, akit egy 20 esztendős egyetemista SNP-jelölt, Mhairi Black győzött le. Ezzel ő lett a brit parlament alsóházának 1667 óta legfiatalabb tagja.
Elvesztette képviselői mandátumát emellett Ed Balls, a Labour árnyékkormányának pénzügyminiszter-jelöltje is, aki Ed Miliband, a Munkáspárt vezetője után a párt második legmagasabb rangú képviselője volt. A Liberális Demokraták élvonalából nem került be az új alsóházba Vince Cable, az üzleti ügyek eddigi minisztere, Danny Alexander, az eddigi koalíciós kormány pénzügyminiszter-helyettese és Ed Davey, aki a választásokig az energiaügyi miniszter tisztségét töltötte be. Egyöntetű várakozások szerint mind Ed Miliband, a Labour vezetője, mind Nick Clegg, a Liberális Demokraták vezetője, a koalíciós kormány eddigi miniszterelnök-helyettese távozik pártja éléről, annak ellenére is, hogy mindketten bekerültek az új alsóházba.
A választások eredménye a brit közvélemény-kutató szakma súlyos, egyelőre magyarázatra váró kudarcát is jelenti, az előzetes felmérések ugyanis hónapok óta gyakorlatilag azonos támogatottságot jeleztek a Konzervatív Pártnak és a Munkáspártnak. Az egyetlen helyes előrejelzés az volt, hogy a Skót Nemzeti Párt - amelynek eddig hat képviselője volt a londoni alsóházban - a Skóciának járó 59 képviselői mandátum zömét megszerzi.
Korábban írtuk, hogy a kormányzó Konzervatív Párt egyik vezető tisztviselője szerint a toryk megnyerték a választásokat. Egy név nélkül nyilatkozó munkáspárti forrás a Sky News hírtelevíziónak péntek hajnalban ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy Ed Miliband, a Labour vezetője "péntek délre már nem lesz a Munkáspárt élén".
A Financial Times című gazdasági napilapnak egy másik munkáspárti illetékes azt mondta, hogy Miliband számára "mindennek vége". A 650 választókerület feléből péntek hajnalig beérkezett szavazatszámlálási adatok alapján az SNP-nek - amelynek eddig hat képviselője volt a londoni alsóházban - 50 mandátuma már biztosan lesz.
Elvesztette ugyanakkor képviselői helyét Jim Murphy, a Munkáspárt skóciai tagozatának vezetője és Douglas Alexander, a munkáspárti árnyékkormány külügyminiszter-jelöltje, akit egy 20 esztendős egyetemista SNP-jelölt, Mhairi Black győzött le. Ezzel ő lett a brit parlament alsóházának 1667 óta legfiatalabb tagja.
A péntek hajnalig ismertté vált választási eredmények igazolni látszanak a BBC, az ITV és a Sky News televíziós társaságok közös szervezésében készített, az előzetes közvélemény-kutatási adatoktól drámai módon eltérő - éppen ezért kezdetben több politikus által is kétkedve fogadott - exit pollt, amely szerint az SNP a Skóciának járó 59 alsóházi képviselői helyből 58-at megszerezhetett, a Munkáspárt pedig 239 alsóházi képviselőre számíthat, 19-cel kevesebbre eddigi létszámánál és 77-tel kevesebbre, mint a konzervatívok. Ez lenne a Munkáspárt legrosszabb választási eredménye 1987 óta.
Ha a 22 ezer választó megkérdezésén alapuló, az ország teljes területére kiterjedő exit poll megfelel a végleges eredményeknek, a toryknak 316 alsóházi képviselőjük lesz. Ez kilenccel több a 2010-es választások utáni konzervatív frakció létszámánál, de önmagában még nem lenne elég az önálló többségi kormányalakításhoz.
A legnagyobb választási veszteséget az exit poll és a beérkezett adatok alapján is a konzervatívokkal eddig koalícióban kormányzó Liberális Demokraták szenvedték el. Az exit poll 10 képviselői helyet mutat a liberálisoknak, ami rendkívüli, 47 fős visszaesés lenne. Elvesztette képviselői helyét Vince Cable, az üzleti ügyek eddigi minisztere is, aki a Liberális Demokraták egyik legmagasabb rangú képviselője volt az előző kormányban.
Nick Clegg, a liberálisok vezetője, eddigi miniszterelnök-helyettes ugyanakkor megőrizte alsóházi mandátumát. A tory és a liberális frakció valószínűsített együttes létszáma éppen elég lehet a minimális abszolút többséghez a 650 fős alsóházban, vagyis a két párt a liberálisok súlyos veszteségei ellenére elvileg ismét képesnek bizonyulhat koalíciós kormány megalakítására.
Ráadásul nem is kellene 326 fő az abszolút többséghez, mivel biztos, hogy az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő radikális katolikus párt, a Sinn Féin az általa megszerzett képviselői helyeket nem foglalja el a londoni alsóházban, az alsóház elnöke pedig nem vesz részt a parlamenti szavazásokon.
David Cameron, az eddigi konzervatív-liberális kormánykoalíció konzervatív párti miniszterelnöke ilyen létszámmegoszlás mellett dönthet úgy is, hogy kisebbségi kormányt alakít, esetleg az észak-írországi lojalista protestáns mozgalom legnagyobb ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) és a Liberális Demokraták külső, informális támogatásával.
Michael Gove, az eddigi kabinet konzervatív párti parlamenti államtitkára péntek hajnalban kijelentette, hogy a Konzervatív Párt megnyerte a választásokat, és a választás "példátlan bizalmi szavazásnak" bizonyult David Cameron eddigi politikája mellett. Az új parlamentben a tory frakciót erősíti Boris Johnson, London polgármestere is, aki politikai elemzők és a brit sajtó egyöntetű véleménye szerint Cameron legesélyesebb utódjelöltje. Cameron nemrégiben közölte, hogy már csak egy miniszterelnöki időszakot vállal, és ha a választások után is ő lesz Nagy-Britannia kormányfője, a következő öt évre szóló mandátumát kitölti, de utána távozik a Downing Streetről.