Kétharmad nélkül nem megy? - Áder nem írta alá a földtörvényt

Az államfő álláspontja szerint az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsenek összhangban az Alaptörvénnyel, ezért Áder János előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (Ab).

A köztársasági elnök három kérdés vizsgálatára kérte az Ab-t: fogadott-e el az Országgyűlés feles többséggel olyan rendelkezéseket, amelyekről minősített többséggel kellett volna döntenie? Ha így történt, az az államfő szerint felveti a törvény egyes részeinek közjogi érvénytelenségét. Ugyancsak választ vár arra: sérültek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok, valamint arra, hogy a jogszerűen megkötött, hatályos szerződések ezen törvénnyel módosíthatók-e?

Áder János a honlapon közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott: mindannyiunk érdeke, hogy a nemzeti parkok működését illetően az Alkotmánybíróság döntését követően megnyugtató, egyértelmű jogi helyzet keletkezzen. Közölte azt is: "a polgári demokrácia legfőbb ismérve a normakövetésen nyugvó jogállami működés, melynek fontos garanciáját jelenti a normakontroll kezdeményezésének alkotmányosan intézményesített joga. A törvényhozói akarat ugyanis csak az Alaptörvénnyel összhangban szolgálhatja a közjót, és ennek a törvények legapróbb részletkérdéseiben is tükröződnie kell". Az indítvány elbírálására 30 nap áll az Alkotmánybíróság rendelkezésére - olvasható az elnöki nyilatkozatban.

A törvénymódosítást az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is az NFA-hoz utal a nemzeti parki igazgatóságoktól. Ellenzéki képviselők szerint mindezzel természetvédelmi értékeket sodornak veszélybe, emellett "földmutyiról", "földrablásról" beszéltek.

Fazekas Sándor az eredeti javaslata indoklásában ugyanakkor azt írta: az NFA a védett természeti és Natura 2000-es területek haszonbérbe adása során minden esetben érvényesíti a természetvédelmi szakmai előírásokat, amelyeket a nemzeti parki igazgatóságok adnak meg a szervezetnek, így a kizárólagos nemzeti parki igazgatósági vagyonkezelés fenntartása nem indokolt.

Simon Attila, a földművelésügyi tárca államtitkára az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága előtt szintén azt hangsúlyozta, nem kerülnek hátrányba a természetvédelmi szempontok a változtatás által, egyúttal jelezte, hogy a nemzeti parkok megkapják azokat a haszonbérleti díjakat, amelyeket eddig is beszedtek a szerződéseik alapján. A Fidesz agrárpolitikusa, Font Sándor a parlamenti vitában megemlítette, hogy a természetvédelmi területek egy részét jelenleg is az NFA kezeli, a másik fele van a nemzeti parkoknál.

A törvénymódosítást az Országgyűlés április 28-án fogadta el, az ellenzék mellett a fideszes Bencsik János szavazott nemmel.
Ez a második törvény, amellyel kapcsolatban Áder János előzetes normakontrollt kért, 2012 decemberében a választási eljárási törvény megszavazása után fordult az Alkotmánybírósághoz.

Természetvédelmi szervezetek üdvözlik az államfő döntését

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország pénteken üdvözölte, hogy a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az állami földvagyonról szóló törvénymódosításról.

A természetvédelmi civil szervezetek az államfő döntése alapján igazolva látják a törvényjavaslattal szembeni szakmai és alkotmányossági aggályokat, amelyeket több civil és állami szereplő fejtett ki az elmúlt hónapokban. A civilek álláspontja szerint örömteli, hogy nem lép hatályba a törvény, és egyelőre "nem éri kár Magyarország természeti örökségét". Azt írták: bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti "a természetvédelmi szempontból aggályos passzusokat", és nem kerülnek ki a nemzeti parki igazgatóságok vagyonkezeléséből az állami tulajdonú védett földterületek.

LMP: megmaradt az esély a nemzeti parkok megmenekülésére

Az LMP értékelése szerint megmaradt az esély a nemzeti parkok megmenekülésére azzal, hogy Áder János köztársasági elnök az Alkotmánybíróság (Ab) elé utalta az állami földvagyonról szóló törvénymódosítást.

Sallai R. Benedek, a párt országgyűlési képviselője pénteki közleményében üdvözölte az államfő döntését, megjegyezve, hogy korábban többször jelezték, hogy alaptörvény-ellenesnek tartják a törvényt. Azt várják, hogy az Ab is kimondja majd ezt - tette hozzá. Az ellenzéki politikus világosnak nevezte, hogy a Fidesz "a földrablás új hullámát alapozná meg" azzal, hogy a Nemzeti Földalaphoz (NFA) kívánja átjátszani a földeket. Az NFA kezelésében a jelenleg elsőbbséget élvező természetvédelmi szempontok háttérbe szorulnának, és ez várhatóan a nemzeti parkok élőhely-védelmi tevékenységének végét jelentené - sorolta Sallai R. Benedek, aki azt is szóvá tette, hogy a földek az eddigi pályáztatási vagy bérlő-kijelölési gyakorlatnak megfelelően "a Fidesz számára kedves újbirtokos réteghez kerülhetnének".

A Fidesz-frakció tiszteletben tartja az államfő döntését

A Fidesz-frakció tiszteletben tartja mind az államfő mostani, mind az Alkotmánybíróság harminc napon belül esedékes döntését az állami földvagyonról szóló törvénymódosításról.

A Fidesz-frakció közleményében kiemelte: a köztársasági elnök alkotmányban biztosított joga, hogy az Országgyűlés által elfogadott törvényeket az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra küldje. Azt írták: jogi vitáról van szó, amelyben az Alkotmánybíróságnak kell döntenie. Hozzátették: már a parlamentben is arról folyt a vita, hogy mely törvényi rendelkezés igényel "feles" többséget és melyikhez szükséges a kétharmados támogatás. Részletezték: az alaptörvény meghatározza, hogy mely törvényalkotási tárgykörök sarkalatosak, azonban hogy ez mely konkrét szabályok, törvényi szakaszok esetében jelent kétharmadosságot, korábban is politikai és jogtudományi viták tárgya volt. Ezekben a vitákban végső soron az Alkotmánybíróság jogosult dönteni.

A Fidesz-frakció szerint maga a törvény "nem érinti a nemzeti parkok státusát, ugyanakkor ésszerűbbé teszi a gazdálkodást, átláthatóbbá a földkezelést és bezárja a kiskapukat". Hozzátették: a törvény tiszta viszonyokat teremt azzal, hogy a nemzeti parkokhoz tartozó földek átkerülnek a Nemzeti Földalap kezelésébe.