Orbán ismét megszegett egy megállapodást

A még megmaradt kevéske hitelét is elveszítheti a kormány, ha mégsem csökkenti a bankadót úgy, ahogyan azt az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banknak (EBRD) és az Erste Bank Group AG vezetőinek Orbán Viktor kormányfő megígérte, a nemzetközi hitelminősítő intézetek egy része is számol ugyanis ezzel a lehetőséggel. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az új földtörvény, illetve az 1200 hektár feletti nagyságú termőföldterület után járó uniós támogatás lefölözése már rövid távon is visszavetheti az agrárhitelezést. .

A Fidesz-kormányzat meglebegtette annak a lehetőséget, hogy elkezdi 2016-tól mérsékelni az Európában kimagaslónak számító mértékű bankadót, de Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ehhez feltételeket szabott, mégpedig a pénzintézetek hitelezési aktivitásának növelését. A kormány ezzel ugyan nem ért egyet, de jegybank mégis a magasabb hitelkihelyezéshez kötné az adómérséklést. A miniszterelnök helyzetét megnehezíti, hogy az EBRD-vel és az Erste Bank vezetőivel megegyezett, hogy a bankban a magyar állam 15 százalékos részesedést szerezhet, ám ennek fejében nem rak újabb terheket a hazai bankrendszer vállára. A brókerbotrány vesztesei kártalanításának szétterítésével azonban - nem először - Orbán Viktor ismét megszegett egy megállapodást.

Czelleng Ádám, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője a Népszavának hangsúlyozta, a hitelezéshez kötni a bankadó mérséklését azért is nehezen értelmezhető, mert nem csak a kínálat, de a kereslet oldaláról is lehetnek korlátai a kihelyezésnek. Ugyanakkor nem csak a kamatok mértéke számít, hanem az is, hogy milyenek a profitkilátások, mekkorák a vállalkozás gazdasági kockázatai. Csak akkor éri meg a cégeknek hitelt fölvenni, ha a bank költségekkel szemben magasabb nyereség realizálódik érvelt a szakértő.

Amíg jelentős a magyar gazdaságban a bizonytalanság, addig önmagában a kedvezőbb kamatok sem lesznek elég vonzóak és ösztönzőek a hitelfelvételi kereslet érdemi növeléséhez. Magyarán, megalapozatlan a bankok hitelezési aktivitásához kötni a bankadó vágásának mértékét, viszont ha a hitelezési aktivitás nem erősödik, a kormány erre hivatkozva mégis csak kihátrálhat saját ígérete mögül. Erre már több nemzetközi hitelminősítő intézet is utalt, köztük a Fitch Ratings. Ha a kormány valóban sokadszorra is megszegi ígéretét a bankadó mérséklésére, az hosszabb távon is tovább rombolhatja a hitelességét, és ez visszafoghatja az amúgy sem túltengő beruházásokat, de negatívan hathat a bankrendszerre, az állampapír-piacra is.

A piacot emellett torzíthatja az állami Magyar Fejlesztési Bank gesztorságával létrejött nemzeti pénzügyi szolgáltató központ, amelyben egyebek mellett részt vesz az Exim Bank, a Takarékbank és az FHB is. Czelleng Ádám szerint itt nem zárhatók ki erkölcsi kockázatok sem, mert előfordulhat, hogy olyan vállalkozásoknak is nyújtanak hitelt, amelyeknél előre látható, hogy nagy a kockázata a fizetésképtelenségnek, de "baráti" tulajdonosi háttérrel rendelkeznek. Ugyancsak veszélyeket rejt a tervezett "rossz bank" alapítása is, amely felvásárolná a kerekedelmi bankoktól - egy bizonyos összeg erejéig - a bedőlt hiteleket. Ez alapvetően jó kezdeményezés, de mint mindenben, az ördög a részletekben bújuk meg. Sok függ a majdani részletes szabályozástól, mert ha az nem lesz megfelelő, a bankok lazábban vehetik a hitelezési gyakorlatukat, mert bármikor értékesíthetik a "rossz banknál" a számukra kényelmetlenné váló kihelyezéseket - mondta Czelleng Ádám.

Megrendülhet az agrárium banki helyzete

A hitelezési piac kockázatait talán a leginkább a mezőgazdaság szereplői érezhetik meg. Uniós fogalmak szerint Magyarországon valójában legfeljebb tucatnyi igazán nagybirtoknak nevezhető mezőgazdasági üzem működik. A hazai agrártársaságok zöme, azok is amelyeket Orbán Viktor és a kormánytagok közül többen is nagybirtoknak neveznek, Európában legföljebb középbirtoknak számít. Ezért is érthetetlen az ellenük folytatott irtóhadjárat.

Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára a Népszavának hangsúlyozta, meg bárhogyan is fogalmaz a kormányzat, meg kell különböztetni az olyan agrártársaságokat amelyeknek egy személy, vagy egy szűk kör a tulajdonosa például 1200 hektárnak azoktól a vállalkozásoktól, amelyeket több tucatnyian, esetenként akár százan is hoztak létre azzal, hogy a kisbirtokokat egy szövetkezetbe, társaságba vitték és így alakult ki 1800-2000 hektár.

A MOSZ titkára is kifogásolta, hogy az 1200 hektár fölötti terület támogatásának elvételével megrendülhet ezeknek a mezőgazdasági vállalkozásoknak a banki helyzete. Ez egyebek mellett korlátozhatja a társaságok hitelfelvételének összegét is, hiszen csökken a fedezet mértéke. Az pedig minden gazdálkodót érint, hogy a földtörvény miatt a bankok már nem tehetnek jelzálogot a földre, ami korábban megfelelő biztosítékot jelentett a pénzintézeteknek a hitelnyújtáskor. Így a fedezet és a hitel piac lehetőségei tovább szűkülnek.

A MOSZ titkára szerint a kisbirtokok, 10, vagy néhány tíz hektáros területekre nem érdemes szántóföldi gépeket vásárolni a legkedvezőbb hitellel sem, mert nem lehet kihasználni. A nemzetközi tapasztalatok szerint 400-500 hektártól lehet eredményesen ilyen növényi kultúrákkal foglalkozni. A kertészetekben természetesen már jó kihasználhatók a korszerű berendezések. A jegybank növekedési hitelprogramjának agrár "borítékjából" is sokan a drágább hiteleiket váltották ki. A több területen is kritikus helyzetben lévő állattenyésztő ágazatban pedig a kisebb gazdaságok a legkedvezőbb hitelekkel sem vehetik át a nagy állattartó telepek szerepét a professzionális termelésben. A nemzetközi piac árnyomása miatt a kicsik nehezen hihető, hogy versenyben maradhatnának, éppen ezért az is kétséges, hogy hitelhez jutnának - vélte Tóth István.