Máris kampányolnak Lengyelországban

A vasárnapi lengyel elnökválasztás első fordulója után hétfőn rögvest megkezdődött a második felvonás választási kampánya. A második körben a meglepetésre első helyen végzett ellenzéki jelölt, Andrzej Duda mérkőzik meg Bronislaw Komorowski hivatalban lévő elnökkel.

Bár a közvélemény-kutatók Komorowskit tartották az első felvonás nagy esélyesének, a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) színeiben induló Duda kis fölénnyel győzött: a szavazatok 34,5 százalékát szerezte meg, mintegy másfél százalékkal többet kapott a jelenlegi államfőnél. A harmadik helyen a független Pawel Kukiz színész-énekes lett, viszonylag magas, 20,5 százalékos aránnyal

A részvételi arány becslések szerint a rendszerváltás utáni lengyel elnökválasztások történetében a legalacsonyabb volt, a szavazásra jogosultak 49,4 százaléka élt választójogával. Duda elmondta a sajtónak, hogy elnökként új alkotmányt szeretne kezdeményezni, melyben többek között az állampolgárok által kezdeményezett népszavazás elveit rögzítenék. Kilátásba helyezte, hogy programjának egyes pontjairól tárgyalást kezd Pawel Kukizzal.

Komorowski hétfőn reggel a varsói reprezentatív elnöki palotában, a Belwederben tartott sajtóértekezleten bejelentette, hogy megválasztása esetén a szenátus jóváhagyásával népszavazást ír ki, melyben a lengyelek három kérdésben fejthetnék ki véleményüket.

Elsősorban az egymandátumos választókerületeknek a választási rendszerbe való beiktatásáról döntenének, ami Kukiz fő követelése. Komorowski stábja hétfőn délelőtt egy új választási spottal is előrukkolt, mely az elnököt az egyéni választókerületek régi híveként mutatja be.

Szerző

"Büdös a gyerek!" - Indulatok egy iskolai kirándulás körül

Az ercsi Eötvös József Általános Iskola befogadó és innovatív iskolaként tünteti fel magát, mégsem viszi el minden tanulóját az iskolai kirándulásokra. Olyan kirándulásokra, amelyeket az integrációs oktatásra nyert 130 millió forintból finanszíroznak. És kiket nem visznek? Többnyire azokat, akiket integrálni kellene.

Sok általános iskolás gyermek nézte végig két turnusban Ercsiben, ahogy az osztálytársaik felszállnak egy buszra, és elmennek kirándulni Egerbe. Volt, aki betegség miatt nem mehetett, mást a szülei nem engedtek, de nagy részük azért nem csatlakozott, mert azt mondták nekik a tanárok, hogy nem viszik magukkal őket. Egy gyerek ellenőrzőjébe csak annyit írtak, hogy „több okból kifolyólag” nem vihetik el, másoknak szóban mondták el, mi a baj velük. Például, hogy zavarni fogják a többiek nyugalmát, nem bír vele a tanítónő, vagy büdös a gyerek – írja hosszú tudósításában a vs.hu.

Számos szülő igencsak rossz néven vette ezt a lépést, különösen arra való tekintettel, hogy a kirándulásokat az integrációs oktatásra nyert uniós pénzből finanszírozza az iskola. A vs.hu információi szerint több éve indulnak olyan osztályok – az ide járók állítólag csoportosan kerülnek át a szülők által jobbnak tartott óvodából –, amelyekben legfeljebb egy-két roma gyerek tanul, van két vegyes osztály, és egy olyan, ahová szinte kizárólag, más forrásunk szerint minimum 70 százalékban roma származású diákok járnak.

Az Eötvös 2012-ben nyerte a 130 millió forintot az „Ercsi modell kialakítása az integráció és az egész napos iskola szellemében” elnevezésű pályázatra. A pénz zömét kirándulásokra, erdei táborozásokra, egészségnapra, egyéni és csoportos foglalkozásokra költötték, az összeget két év alatt, mivel a pályázat határideje április 30. volt, így egymást érték a kirándulások.

A célt azonban a bírálók szerint egyáltalán nem érte el a program. Egy forrásunk kifogásolta, hogy a pedagógusok nem kaptak szakembertől segítséget, az iskolában nincs elég szakképzett fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, egyáltalán nincs gyermekvédelmi felelős vagy gyermekpszichológus és szociális munkás sem, differenciált oktatásról sincs szó.

Sokan úgy vélik, hogy a hajókirándulás vagy egy színházi program az asszimilációt vagy a felzárkóztatást segítheti, de az integrációt nem. Ahhoz például roma művészeket kellett volna meghívni, hogy bemutassák a kultúrájukat. Ebben a helyzetben az egri kirándulás ügye csak fokozta a feszültséget. Az otthon hagyott gyerekek többsége roma származású, bár az iskolában nem mondták ki, hogy ez lenne az akadály. A  gyerekek csak az indulás előtt 1-2 nappal tudták meg, hogy nem mehetnek. 

Az ercsi iskola ügye – az iskolai kirándulással és általában a szegregáció vádjával – az alapvető jogok biztosához került. Egy szegregációs jogvédő szakértő úgy látja, hogy inkább egy önkényes, igazságtalan döntésről van szó, és nem tiszta diszkriminációról, mivel nem csak roma gyerekeket hagytak otthon. Figyelembe véve azonban azt, hogy az Eötvös befogadó és innovatív iskolaként tünteti fel magát, a pedagógiai programban pedig kiemelt hangsúlyt kap a gyerekek esélyegyenlőségének biztosítása, egy ilyen diszkrimináló lépés elfogadhatatlan. Az iskola nem reagált a vs.hu kérdéseire.

Szerző

Normafa: egy közös ügy

A Fidesz, az MSZP és az Együtt is támogatja a Normafa tervezett átalakítását. A pártok képviselői hangsúlyozták: bár nem mindenben értenek egyet, a Normafa megújulása egy olyan ügy, ami mellett közösen kell kiállni. A XII. kerületi lakosok május 17-én, vasárnap mondhatnak véleményt a Normafára tervezett beruházásokról.

A népszavazás teljesen átrajzolta a politikai viszonyokat a kerületben, ugyanis Pokorni Zoltán, fideszes polgármester, Tüttő Kata, az MSZP képviselője és Komáromi Zoltán, az Együtt helyi képviselője közösen kampányolt az önkormányzat tervei mellett: kijelentették, hogy bár sok kérdésben nem értenek egyet, de a Normafa megújulása egy olyan ügy, ami mellett közösen kell kiállni.

Tüttő hangsúlyozta: fontos, hogy a kerületben élők közül minél többen menjenek el szavazni, hogy a népszavazás intézményébe vetett hit ne vesszen el. Azt is kérte, hogy a választópolgárok támogassák a kezdeményezést, mert a Normafa nem maradhat úgy, ahogy most van.

A kerületben nagyjából 47 ezer választópolgár vehet részt a voksoláson. Pokorni elmondta, hogy függetlenül a részvételi aránytól az eredményt magukra nézve kötelezőnek tekintik. A Normafa rendbe tétele 5-8 éves program, a műemléki épületek felújítása és az ösvények helyreállítása 5 milliárd forintba kerül.

A projektet egyedül a Jobbik ellenzi: Gyöngyösi Márton, a párt kerületi elnöke azt kifogásolja, hogy a beruházás jelentős magánérdekeket szolgál, ugyanis a megnövekedett bevételekből a vendéglátósok, szállodák és egyéb szolgáltatók részesülnek – emellett „offshore-mutyit” is sejtenek a háttérben.

Pokorni elismerte, hogy az egyik kisajátítandó terület tulajdonosi körében a közelmúltig jelen volt egy offshore hátterű vállalat, de szerinte ez nem az önkormányzat hatásköre, a kormányhivatal intézi a kisajátítást. Az ATV úgy értesült, hogy a szóban terület az Olimpia Szálló lehet, amit több mint 12 éve próbálnak eladni: Veress Gábor gazdasági szakember szerint felmerül a gyanú, hogy az államosítással mentenék ki a hotelből a tulajdonosok pénzét.

Pokorni elmondta, hogy ugyan nem szerepel a népszavazási kérdések között, de a fogaskerekű vasút vonalának meghosszabbítását is kezdeményezni fogják. Az ATV-nek nyilatkozó szakértő ezt is kifogásolta, egyenesen a „szocialista szellem vasútjának” nevezte a járművet: „esténként kivilágítva csörömpöl borzalmas hangzavarral, miközben legfeljebb 1-2 ember utazik rajta”. Veress megosztotta a véleményét a polgármesterrel is, aki személyes találkozóra invitálta, hogy egyeztessenek a kifogásokról.

Szerző