Brókerbotrány: nem lesz vizsgálóbizottság

Publikálás dátuma
2015.05.12. 07:24
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Folyamatban lévő büntetőeljárás miatt elutasította a parlament igazságügyi bizottsága a brókerbotrányok vizsgálatára javasolt bizottságok létrehozását hétfőn. Ellenzéki képviselők kezdeményezték, hogy egyrészt a felügyeleti szabályozás, másrészt a brókercégek pénzeltűnései, valamint a kormányzati felelősség feltárására vizsgálatára jöjjön létre vizsgálóbizottság. 

Az Együtt politikusa, Szelényi Zsuzsanna független képviselő szerint - mivel a paritásos testület a fideszes elutasítás miatt nem jön létre - nem lehet megtudni, hogy milyen felelőssége van az ügyben a PSZÁF-nak, Matolcsy György jegybankelnöknek, a bankfelügyeletnek, illetve Polt Péter legfőbb ügyésznek, milyen politikai felelősséget visel Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter.

Az elutasítással is kapcsolatba hozható Józsa István, szocialista országgyűlési képviselő bejelentése, miszerint az MSZP nem kíván részt venni a jegybanki törvény kétharmados támogatást igénylő módosító javaslatáról tárgyaló ötpárti egyeztetésen. Az ok: nem kívánnak asszisztálni ahhoz a Fidesz-kísérletéhez, amelynek egyik célja, hogy a brókerbotrányok károsultjai ne tudjanak kártérítési igényt benyújtani a Magyar Nemzeti Bankhoz. A szocialista politikus sajtótájékoztatóján azt mondta, az elégtelen felügyeleti tevékenység miatt az MNB-t súlyos felelősség terheli.

A kártalanítás mindezzel együtt folytatódik, a Befektetővédelmi Alap (Beva) honlapján megjelent a Hungária Értékpapír Zrt. befektetőinek kártalanításáról szóló közlemény. A kártalanítási kérelmeket május 22-től egy éven át lehet benyújtani, ám a Quaestorral ellentétben ez esetben a Beva a harminc helyett összesen maximum hatmillió forintot fizet ki károsultanként.

Szerző

Elhunyt az euró atyja

Publikálás dátuma
2015.05.12. 07:23

"Egyike volt annak a néhány embernek, aki már a kezdetektől hangoztatta, hogy óvatosan kell kezelni az új fizetőeszközt és közös fiskális politikára volna szükség, nem csak monetáris elhatározásra. Ez mára létre is jött, mert a 2008-as válság után az európaiak szembesültek vele, hogy tovább kell haladni a gazdasági egyesülés útján, hogy az euró valódi fizetőeszközzé válhasson" - így mutatta be édesapja munkásságát tavaly ősszel Christophe Lamfalussy. Tette ezt abból az alkalomból, hogy Budapesten is megjelent Az euró bölcse című kötet, amely a tegnap életének 87. évében elhunyt Lámfalussy Sándor legfontosabb cikkeit gyűjtötte csokorba.

Aligha tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy a Kapuvárott született, de élete javát Belgiumban töltő bankár korunk egyik legnagyobb közgazdásza volt, egész életét végigkísérte az európai közös pénz megteremtésének gondolata.

Gyakran járt a magyar fővárosban, pár éve a Szépművészeti Múzeum műkincsektől mentes kis termében futottunk össze. Megszámlálhatatlan könyveinek egyikét mutatta be a Mathias Corvinus Ciollegium, a meghívottak között feltűnt Várszegi Asztrik is. Jelenlétéhez Lámfalussy ragaszkodott, mert soha sem feledkezett meg róla, hogy soproni diákként a bencések keltették fel az érdeklődését a tudományos gondolkodás iránt, és a pannonhalmi főapát a magyarországi bencés rend tartományfőnöke.

Lámfalussy Sándor a monetáris politika meghatározó szaktekintélye volt. Vezette a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankját, egykor elnöke volt az Európai Monetáris Intézetnek, az Európai Központi Bank elődjének. A Magyar Nemzeti Bank díjat nevezett el róla, a Corvin-lánc és a Szent István Rend kitüntetettje is volt. Minden tavasszal megrendezik a róla elnevezett konferenciát, az európai jegybankelnökök részvételével.

Szerző

Újabb paksi-vita Szél és Lázár között

Publikálás dátuma
2015.05.12. 07:22
FOTÓ: Népszava
Milyen feltételekkel tudunk kiszállni Paks II-ből - kérdezte Szél Bernadett, LMP-s képviselő tegnap a parlamentben Lázár János, Miniszerelnökséget vezető minisztert. Szerinte Putyin orosz elnök a szerződésen keresztül teszteli az Európai Unió immunrendszerét, Magyarország a nagyhatalmak játékszerévé válik, veszélybe kerül szuverenitása - mondta, majd kijelentette: vissza kell utasítani a nyomásgyakorlást és ki kell lépni a szerződésből. 

Szóvá tette, hogy rejtegetik a kötbér összegét, és azt is kérdezte: mennyibe kerül kilépni a Paks II szerződésből? Arra is kíváncsi volt, miről egyeztettek Paks 2 ügyében az USA-val. Lázár János szerint minden uniós akadály elhárult a paksi beruházás elől, amit minden képviselő helyében üdvözölne. A miniszter egy parlamenti bizottság felállítását is javasolja, amely a következő tíz évben ezzel az üggyel foglalkozna.

Lázár szerint az alapvető vita, hogy legyen-e egyáltalán új atomerőmű Magyarországon, eldőlt 2014-ben, amikor a választók nem az LMP, hanem a Fidesz politikáját támogatták. Az amerikaiakkal pedig nem tárgyaltak. Lázár szerint a megújuló energiák jelenleg ötször drágábbak, mint az atomenergia, vagyis inkább legyen az áram ötször drágább, csak az LMP programja teljesüljön - kérdezte. A miniszter szerint minden nemzetközi szerződést fel lehet mondani, így a paksit is, csak nincs miért. Hiszen a legjobb szerződést kötötték - tette hozzá, megismételve Putyin múlt heti kijelentését. Szél Bernadett nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

Szerző