Quo vadis? Merre tartasz? - kérdezte a kormánytól napirend előtt a KDNP-s Vejkey Imre. Ismét kiderült, hogy a kisebbik kormánypárt nem akar engedni a miniszterelnöknek a halálbüntetéssel kapcsolatban. Vejkey ugyanis jelezte, pártja ellenzi annak bevezetését, mert az erkölcsileg elfogadhatatlan középkori büntetésmód, amelyik a bűnözéstől nem tart vissza, bírói tévedés esetén viszont azt nem lehet jóvátenni. Minderre Répássy Róbert államtitkár azzal védekezett, nem a kormány, hanem az emberek beszélnek a halálbüntetésről, amit az igazságügyi miniszter, Tórcsányi László sem támogat. A kormány pedig nem tárgyal ilyen előterjesztést - közölte, majd arra biztatta a kereszténydemokratákat, "ha valóban tenni akarnak a halálbüntetés ellen, menjenek az Egyesült Államok nagykövetsége elé, és ott tiltakozzanak". Répássy szerint az életfogytig tartó börtön rosszabb, mint a halál.
Nemcsak a kormánypárti szövetségben kelt feszültséget a téma, a Fideszen belül sem egységes az álláspont. Interjút adott a jobboldali pestisracok.hu-nak Tuzson Bence. A Fidesz frakció szóvivőjét többek között a halálbüntetésről is megkérdezték, mire közölte: ennek nincs alkotmányos realitása és személy szerint ő halálbüntetés ellenes. "De ettől még beszélhetünk róla" - tette hozzá.
Megírtuk: Orbán április 28-i pécsi roadshow-ján, a kaposvári dohányboltban történt gyilkosság kapcsán közölte, napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését Magyarországon. Miután Európa vezetői elfogadhatatlannak nevezték a barbár ötletet és emiatt Orbánt telefonon "állította a szőnyeg szélére" Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, a magyar kormányfő közölte, nem tervezi a halálbüntetés bevezetését, pusztán vita folyik a kérdésről. Eközben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a büntetési tétel mellett foglalt állást. A téma lebegtetését a külföldi lapok is bírálták, amit a kormány rendre visszautasított. Kovács Zoltán például olvasói levélben korholta a brit Guardiant, mert Orbán ötletét ostorozták. A kormányszóvivő cáfolta, hogy a miniszterelnök szembeszegül az uniós jogszabályokkal. Ám pénteken, amikor ez az olvasói levél a lapban megjelent, Orbán szokásos heti rádióinterjújában már azt követelte, legyen tagállami hatáskör a halálbüntetés bevezetésének kérdése. "Ki akarunk alakítani egy európai közvéleményt, amely hajlik arra, hogy a halálbüntetés bevezetése vagy be nem vezetése kerüljön vissza nemzetállami jogkörbe. (...) Semmi okunk arra, hogy erről a kérdésről ugyanúgy gondolkodjon egyik vagy másik ország" - mondta a kormányfő. Ha az megtörtént,"akkor utána tudunk dönteni arról, hogy bevezessük-e vagy sem". A kormányfő az interjúban azt mondta, onnan nézi a kérdést, mire van szükség a törvénytisztelő emberek megvédéséhez. "Ha mi meg tudjuk őket védeni halálbüntetés bevezetése nélkül, akkor védjük meg őket úgy, ha azonban másképp nem megy, akkor be kell vezetni" - fogalmazott Orbán, aki ezzel a kijelentésével láthatóan ellentmondott annak, amivel Schulzot nyugtatta.
Eközben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság előző néppárti elnöke vasárnap este az ATV-nek arról beszélt, az Európai Unióban nem lehetséges a halálbüntetés visszaállítása. "Ez alapfeltétel, az alapvető jogok része. Erről tehát már rég lezárult a vita, ezzel minden tagállam tisztában van, sőt, már tagjelöltként végiggondolhatta ezt" - nyilatkozta. Arra figyelmeztetett, ha "egy tagállam mégis be akarja vezetni, megteheti. De ebben az esetben távozzon az Unióból".
Tegnap egyébként ismét teljes létszámúra egészült ki a parlament, az ülésnap elején ugyanis letett képviselői esküjét a jobbikos Rig Lajos, a tapolcai időközi országgyűlési választás győztese. Így mostantól hivatalosan is két mandátum távolságra van a Fidesz a kétharmadtól.
Benyújtja a Háznak az "őrült ötletet"
Orbán Viktor egyértelmű parlamenti felhatalmazással szeretné képviselni kormánya álláspontját a bevándorlás és a migráció ügyében a következő EU-csúcson - a miniszterelnök ezt a Népszabadság kérdésére mondta a Maszúd Barzanival közösen tartott sajtótájékoztatón, miután az Országházban fogadta az iraki kurdisztáni régió elnökét. Ott egyébként arról beszélt, azért is stabilizálni kell az iraki régiót, hogy a menekülthelyzet kezelhető legyen. A miniszterelnök szerint különösen fontos e térség stabilitása, de nemcsak az ott élőknek, hanem a Nyugatnak, Európának is, és ez magyarázza az egyértelmű magyar hozzájárulást az Iszlám Állam elleni harchoz. Ezért döntött a parlament alig egy hónapja arról, hogy katonákat is küld abba a régióba. A művelet előkészítése zajlik, a tisztek már kinn vannak. Orbán szerint a parlament jó döntést hozott, hiszen tenni is kell a nyugati értékekért, és "Magyarország a nyugati identitásának fontos részeként tekint" erre a küldetésre - fogalmazott.
A kormányfő közölte, be fogja nyújtani a parlamenthez vitára azt az uniós javaslatot, amely szerint kvótát határoznának meg az uniós országoknak, hogy mennyi bevándorlót fogadjanak be. Azt szeretné, ha erről még az uniós miniszterelnökök júniusi találkozója előtt vitázna a Ház, hogy ő már parlamenti felhatalmazással mehessen Brüsszelbe. "Izgalmas és szép vita előtt állunk" - fogalmazott Orbán, aki állítja, a közvéleményt is megkérdezné arról, mivel értenek egyet az Európai Bizottság (EB) javaslatából és mi ellentétes Magyarország érdekeivel. Eközben a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap közölte, az EB azt javasolja, hogy az unióba érkező menedékkérőket a hazai össztermék (GDP), az ország népessége, a munkanélküliségi ráta és a menedékjog iránti kérelmek aktuális száma alapján osszák el a tagállamok között. A brüsszeli testület szerdán mutatja be a tervezetet. Orbán pénteki rádióinterjújában még "őrült ötletnek" nevezte az elképzelést, most tehát mégis megtárgyalná a parlamentben.
A Kúria tekintélye abból fakad, hogy az igazságra törekedve formálja a jogot és féltve őrzi a jogrendet - mondta Darák Péter a legfelsőbb bírói fórum régi, Kossuth téri épületében tartott összbírói értekezleten. A Kúria elnöke a rendezvény szünetében újságírói kérdésre elmondta, hogy tisztségéből fakadóan nem kíván részt venni a halálbüntetésről folyó vitában, ám arra emlékeztetett, hogy e büntetési nem bevezetését a Magyarország által aláírt nemzetközi dokumentumok nem teszik lehetővé. Arra a kérdésre, hogy mikor térhet vissza a Kúria eredeti székhelyére, úgy válaszolt: egyértelmű kormányzati szándék van, de a konkrét lépések ütemezése még nem világos. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírói kar szolidaritásának fontosságára és a magyar igazságszolgáltatás uniós összehasonlításban is jelentős eredményeire hívta fel a figyelmet. Polt Péter legfőbb ügyész pedig azt emelte ki: jól működő igazságszolgáltatás nélkül nincs jogállam, jól, törvényesen működő ügyészség nélkül pedig nincs jó igazságszolgáltatás.
