Előfizetés

A mai menü: energiafogyasztás, polgárőrség, egészségügy

Publikálás dátuma
2015.05.12. 13:13
Fotó: Szalmás Péter, Népszava
Az energiafelhasználás csökkentéséről hozott törvényt kedden az Országgyűlés, majd a képviselők módosították a polgárőrségről szóló jogszabályt. Napirend előtt téma volt az egészségügy, az ápolók helyzete,  ezen belül a mára meghirdetett demonstráció is. 

Magyarország 18 százalékkal csökkenti energiafogyasztását 2020-ig 

Az Országgyűlés kedden törvényt hozott az európai uniós energiahatékonysági célkitűzések magyarországi teljesítése érdekében. Az új jogszabály 2020-ig 18 százalékos energiafelhasználás-csökkentést írt elő az országnak. A képviselők 116 igen szavazattal, 31 nem ellenében és 20 tartózkodás mellett fogadták el a fejlesztési miniszter előterjesztését. A kormány szándékai szerint az új törvény biztosítja, hogy az Európai Unió 2020-ig 20 százalékkal tudja növelni energiahatékonyságát, az energiafogyasztás és az energiaimport csökkentésével, valamint az energiabiztonság javításával. A törvény meghatározza az energetikai auditálás szabályait, meghatározva, hogy milyen feltételekkel végezhető ez a tevékenység, továbbá a nagyvállalatoknak kötelezővé is teszi az auditálást. A nagyobb cégeknek ezt négyévente kell majd elvégeztetniük, először idén december 5-ig, azonban - a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében - egy évig nem jár büntetés az auditálás elmulasztásáért.

A vállalatok mellett a lakossági fogyasztókat is segíti majd egy új információs honlap, amely energia-megtakarítási módszerekről, valamint az ahhoz kapcsolódó pénzügyi és jogi keretekről ad tájékoztatást. A lakossági energiaszolgáltatóknak emellett a jövő évtől saját internetes oldalaikon, illetve ügyfélszolgálataikon is energiahatékonysági tájékoztatást kell adniuk ügyfeleiknek. Az Országgyűlés döntésével a kormánynak is kötelezettségeket írt elő. Ezek egyike kimondja, hogy a kabinet évente az energetikai fejlesztésre szoruló épületei teljes alapterületének 3 százalékát újítsa fel.

A képviselők rögzítették továbbá, hogy a magán- és köztulajdonban álló lakó- és kereskedelmi célú épületek felújításának ösztönzésére a kormánynak hosszú távú épületenergetikai stratégiát kell kidolgoznia, amelyet háromévente kell felülvizsgálnia.
A parlament a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (MEKH) bízta meg az energiahatékonyság értékeléséhez szükséges adatok kezelésével.

Módosult a polgárőrségről szóló törvény

Módosította a polgárőrségről szóló törvényt kedden az Országgyűlés. A 164 igen, 4 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadott határozat értelmében kiszélesítik a területi polgárőr szövetségek koordináló szerepét, azok adminisztratív feladatokat vesznek át az Országos Polgárőr Szövetségtől. Új elemként jelenik meg a törvényben az ifjú polgárőr szerepkör, amely lehetővé teszi a 14 és 18 év közötti fiatalok önkéntes szerepvállalását a szervezet munkájában. A jogszabály rögzíti ennek szabályait és meghatározza, hogy az érintettek részt vehetnek például tájékoztatási feladatokban, katasztrófák elleni védekezésben, baleset-megelőzési tevékenységekben. A fideszes Bíró Márk, Hörcsik Richárd és Vas Imre kezdeményezte törvénymódosítás megújítja a polgárőr szolgálati és etikai szabályszegésekor alkalmazható intézkedéseket is.

LMP: a kormány előbb ad stadionokra pénzt, mint az emberek gyógyítására

Ikotity István (LMP) az ápolók nemzetközi napján napirend előtti felszólalásában kijelentette: a magyar egészségügy ma hasonló problémákkal néz szembe, mint annak idején Florence Nightingale brit ápolónő: túlterheltség, eszköz- és gyógyszerhiány. Szerinte hatezer ápoló hiányzik az egészségügyből, a fizetésük nemzetközi összehasonlításban is nagyon alacsony, a múlt héten bejelentett béremelés pedig édeskevés. "Szégyellje magát az a kormány, amely előbb ad üresen álló focistadionokra, gazdagoknak adókedvezményre tíz- és százmilliárdokat, mint az emberek gyógyítására" - szögezte le az ellenzéki képviselő, egyúttal jelezte: pártja erőt és kitartást kívánt minden demonstrálónak.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: az egészségügyi bérek 2006 és 2010 között szakadtak le, a mostani kormány viszont a legfontosabbnak az alapellátásban dolgozók bérének emelését tartotta, de fontosnak nevezte az ápolók bérfejlesztését is.

MSZP: nincsenek megfizetve és túlterheltek az ápolók

Korózs Lajos (MSZP) is megemlékezett az ápolók napjáról, felhívta túlterheltségükre a figyelmet. Mint mondta, a statisztikai hivatal szerint az átlagjövedelmük 97 ezer forint, ami 40 ledolgozott év után sem éri el a bruttó 160 ezer forintot. Szóvá tette az egészségügyi dolgozók kivándorlását. Ismertette a szakdolgozók követeléseit, ezek között például az szerepel: fogadjanak el ágazati stratégiát az élet- és munkakörülmények javítására, vezessék be szakdolgozói életpályamodellt, azonnal kezdjék meg a bértárgyalást.

Rétvári Bence válaszában elmondta, hogy Zombor Gábor egészségügyi államtitkár átvette a szakdolgozók követeléseit. Azt pedig nagy bátorságnak nevezte, hogy az MSZP béremelést követel, miközben 2008-ban kormányon 8 százalékkal csökkentette az egészségügyi dolgozók bérét.

Fidesz: jégvédelmi rendszer kiépítésére van szükség

Font Sándor (Fidesz) szerint Magyarország teljes területén ki kellene építeni a jégvédelmi rendszert. A képviselő ezt annak apropóján közölte, hogy múlt héten jégeső vonult át az ország nagy részén és jelentős károkat okozott a termelőknek. Hangsúlyozta, a rendszer kiépítésének költsége eltörpül a veszteségekhez képest. Példaként említette, hogy Soltvadkerten csak a szőlőtermelők kára 2 milliárd forint. Közölte, ha stabilizálni szeretnék a mezőgazdaság GDP-hez adott teljesítményét, akkor csökkenteni kellene az időjárás okozta veszteségeket. Hozzátette: a jégkár csökkentésére rendelkezésre állnak az elérhető árú jégvédelmi rendszerek. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, ebben a ciklusban célul tűzték ki az egész országot lefedő rendszer kiépítését, a megvalósításra a második félévben nyílik meg uniós program. 

Kim Dzsong Un megmérgeztette saját nagynénjét

Publikálás dátuma
2015.05.12. 13:05
Fotó: Han Myung-Gu/Getty Images
 Megmérgeztette a nyilvánosság elől már régóta eltűnt nagynénjét Kim Dzsong Un észak-koreai vezető - jelentette kedden a CNN hírtelevízió a phenjani rezsim egy külföldre emigrált, volt tagjára hivatkozva.

Az amerikai hírtelevíziónak álnéven nyilatkozó férfi azt mondta, "tavaly május 5-én vagy 6-án" Kim Dzsong Un elrendelte, hogy öljék meg nagynénjét, Kim Kjong Hujt. Erről akkor állítólag csak a diktátor testőrsége tudott, ma már azonban vezető észak-koreai illetékesek előtt is ismert, hogy a nagynénit meggyilkolták.   A férfi a CNN szerint "az egyik legmagasabb rangban lévő észak-koreai tisztségviselő", aki eddig külföldre menekült.

A CNN forrása szerint Kim Dzsong Un el akarta hallgattatni Kim Kjong Hujt, mert az asszony nem törődött bele, hogy férjét, Dzsang Szong Teket - akit a bezárkózó kommunista rendszer második emberének tartottak - 2013 decemberében korrupció és gazdasági károkozás vádjával kivégezték.  Kim Kjong Huj sorsát már hónapok óta találgatások övezik, ugyanis 2013 szeptembere óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Egyes értesülések szerint szívinfarktust kapott vagy öngyilkosságot követett el, mások szerint agydaganatban szenved és kómában van, egy februárban nyilvánosságot kapott dél-koreai titkosszolgálati értesülés ezzel szemben arról szólt, hogy még életben van.

 A CNN-nek nyilatkozó férfi szerint Kim Dzsong Un és nagybátyja között látványos nagyberuházások - a Maszikriong síközpont és a Munszu vízi élménypark - miatt romlott meg a viszony. Elmondása szerint a politikai tisztogatásokhoz és kivégzésekhez hozzászokott észak-koreai elit körében is megrökönyödést keltett, hogy Kim Dzsong Un még családtagjait is kész kivégeztetni, ha ellentmondanak neki.  Park Jong Csol, a két Korea újraegyesítésével foglalkozó phenjani kutatóintézet helyettes vezetője az amerikai hírtelevízió kérdésére tagadta azt a dél-koreai hírszerzés állítását, miszerint Kim Dzsong Un az idén már 15 embert végeztetett ki hatalmának megkérdőjelezéséért, viszont úgy fogalmazott: "teljesen normálisnak" tartja "az ellenséges elemek" kivégzését.

Kim Dzsong Un megmérgeztette saját nagynénjét

Publikálás dátuma
2015.05.12. 13:05
Fotó: Han Myung-Gu/Getty Images
 Megmérgeztette a nyilvánosság elől már régóta eltűnt nagynénjét Kim Dzsong Un észak-koreai vezető - jelentette kedden a CNN hírtelevízió a phenjani rezsim egy külföldre emigrált, volt tagjára hivatkozva.

Az amerikai hírtelevíziónak álnéven nyilatkozó férfi azt mondta, "tavaly május 5-én vagy 6-án" Kim Dzsong Un elrendelte, hogy öljék meg nagynénjét, Kim Kjong Hujt. Erről akkor állítólag csak a diktátor testőrsége tudott, ma már azonban vezető észak-koreai illetékesek előtt is ismert, hogy a nagynénit meggyilkolták.   A férfi a CNN szerint "az egyik legmagasabb rangban lévő észak-koreai tisztségviselő", aki eddig külföldre menekült.

A CNN forrása szerint Kim Dzsong Un el akarta hallgattatni Kim Kjong Hujt, mert az asszony nem törődött bele, hogy férjét, Dzsang Szong Teket - akit a bezárkózó kommunista rendszer második emberének tartottak - 2013 decemberében korrupció és gazdasági károkozás vádjával kivégezték.  Kim Kjong Huj sorsát már hónapok óta találgatások övezik, ugyanis 2013 szeptembere óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Egyes értesülések szerint szívinfarktust kapott vagy öngyilkosságot követett el, mások szerint agydaganatban szenved és kómában van, egy februárban nyilvánosságot kapott dél-koreai titkosszolgálati értesülés ezzel szemben arról szólt, hogy még életben van.

 A CNN-nek nyilatkozó férfi szerint Kim Dzsong Un és nagybátyja között látványos nagyberuházások - a Maszikriong síközpont és a Munszu vízi élménypark - miatt romlott meg a viszony. Elmondása szerint a politikai tisztogatásokhoz és kivégzésekhez hozzászokott észak-koreai elit körében is megrökönyödést keltett, hogy Kim Dzsong Un még családtagjait is kész kivégeztetni, ha ellentmondanak neki.  Park Jong Csol, a két Korea újraegyesítésével foglalkozó phenjani kutatóintézet helyettes vezetője az amerikai hírtelevízió kérdésére tagadta azt a dél-koreai hírszerzés állítását, miszerint Kim Dzsong Un az idén már 15 embert végeztetett ki hatalmának megkérdőjelezéséért, viszont úgy fogalmazott: "teljesen normálisnak" tartja "az ellenséges elemek" kivégzését.