Akár van rajtad kalap, akár nincs

Publikálás dátuma
2015.05.13 07:12
Kadét Ernő május elején vette át az osztrák közszolgálati rádió székházában a Roma Sajtóközpont elismerését FORRÁS: SOZIALMARIE
Fotó: /
Az egyik legrangosabb, szociális projekteket jutalmazó díjban, a SozialMarie elismerésben részesült a Roma Sajtóközpont „Nincs rajtuk kalap” című projektje, mely a rendőrség „romákra szabott” büntetései ellen született.  A SozialMarie olyan projekteket támogat, amelyek a hátrányos helyzetben élők problémáit próbálják könnyíteni.

Az osztrák magánalapítványként működő SozialMarie a legrégebbi európai társadalmi innovációs díj, amely 2005 óta minden évben 15 kitűnő társadalmi innovációt díjaz. A részvételi lehetőség nyitott a magánszektorból, a civilektől és a közigazgatásból érkező projektek számára, amennyiben azok Ausztria, Magyarország vagy Csehország területén valósultak meg. A Szlovákiában, Lengyelországban, Horvátországban, Szlovéniában és Németországban létrejött projektek közül csak a Bécs 300 kilométeres körzetében működőekkel lehet pályázni.

A díjakat május elsején az osztrák közszolgálati rádió, az ORF székházában adják át. Minden évben szerepel magyar projekt is a díjazottak között, volt eset, 2011-ben, amikor a 15 ezer eurós fődíjat vihette el a Szociális Építőtábor nevű kezdeményezés, melynek lényege az volt, hogy Nagykanizsa Ligetváros nevű nyomortelepének lakói külső segítséggel elkezdték felújítani lakásikat, ezzel nemcsak jobb, komfortosabb körülmények között élhettek, hanem megszabadultak lakbértartozásuktól is, mert a civileknek sikerült elérni az önkormányzatnál, hogy a beruházást írják le a családok tartozásából.

Idén a Roma Sajtóközpont Nincs rajtuk kalap! című projektje került be a nyertesek közé, amit 2 ezer euróval jutalmaztak. Nem kizárólag a pénzjutalom a díj lényege, mondja a díj alapítója, Wanda Moser Heindl, hanem az a nyilvánosság, amit az alapítvány az egyes projekteknek képes biztosítani.

Valahogy így működik az etnikai profilalkotás, mondta a zsűri a Roma Sajtóközpont projektjéről: „Akár van rajtad kalap, akár nincs, büntetés lesz“. Roma Sajtóközpont önkéntesek segítségével országszerte összegyűjtötte azokat a túlzó rendőri bírságokat, melyek mögött a mélyszegénységben élők elleni retorziót, zaklatást láttak. Így például egy papír zsebkendő eldobásáért kiszabott 50 ezer forintos bírságot, vagy amikor 35 ezer forintra büntettek meg egy kerékpárost, aki nem jelezte kanyarodási szándékát egy apró faluban, de több tízezer forintos bírás járt azért is, ha hiányzott a bicikliről egy-egy kötelező alkatrész.

Volt olyan eset is, hogy egy összegyűjtött gallyakat babakocsin toló idős asszonyt büntettek meg. Hogy a büntetések direkt a romákat célozzák meg Sárközi Gábor a Roma Sajtóközpont munkatársa egy történetet mondott el lapunknak. E szerint egy bicikli nem roma gazdája többször elhaladt a rendőrök előtt, akiknek eszébe sem volt megállítani. Máris ellenőrizték a kerékpár felszereltségét viszont, ha ugyanazon a járművön egy roma férfit láttak.

Miután a bírságolás elsősorban bicikli használókat veszi célkeresztbe, a projekt részeként kerékpárgyártók felajánlásai alapján 2 havi rendszerességgel osztanak alkatrészeket a rászoruló családoknak, hogy ne kelljen börtönbe menniük egy csengő hiányért. A helyzet Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön annyira súlyos, hogy gyakorlatilag bármelyik, romák által sűrűn lakott településen nehezebb olyan felnőtt romát találni, akinek nem volt még valamilyen bírsága, mint olyat, akinek volt – hangzott el a projektzáró sajtótájékoztatón tavaly Budapesten.

A legabszurdabb esetekről riport készült, és az olvasók szavazatai alapján kiosztották a szervezők az Arany Sárhányó-díjat, amit Budaörsi Rendőrkapitányság érdemelt ki, a fentebb említett paprizsebkendőért kiszabott bírságért. A mélyszegénységben elő roma férfinek azt sem engedték, hogy a bírságot közcélú munkára válthassa, így egy papír zsebkendőért börtönbe kellett vonulnia.

A SozialMarie 15 ezer eurót érő első díját idén egy osztrák projekt kapta meg, melynek segítségével 2012 óta száz, több mint tizenöt országból származó fiatalkorú, illetve fiatal felnőtt tanulhat két bécsi gimnáziumban. Közülük sokan kísérő nélkül, kiskorú menekültekként kerültek Ausztriába. A képzés mellett egyéni és csoportos, tanórán kívüli foglalkozásokkal és szociális munkával - a buszjegyvásárlástól a lakhatásig - is támogatják a tanulókat.

Még látványosabb és példaadóbb lehet a 10 ezer eurót érdemelt második díjas pozsonyi Nota Bene Hordárok programja. Hajléktalanokat alkalmaznak a segítségre szoruló utasok bőröndjeinek cipelésére a lifteket és mozgólépcsőket nélkülöző pozsonyi főpályaudvaron. A nyolc hordár feltűnő, régi korokat idéző ruhában kínálja szolgáltatásaikat.

A díjkiosztón egyikük elmesélte, először nagyon féltek, hogy majd tartanak tőlük az utasok, és nem merik rájuk bízni poggyászukat, de kiderült, mindenki jól fogadta a kezdeményezést, sőt, egyikük már házassági ajánlatot is kapott az egyik utastól. A hordárok közül heten állandó lakás nélküli férfiak, a nyolcadik szociális munkás. Mindannyian bejelentett munkavállalók. A rendszeres munkának köszönhetően lett biztosításuk, és visszakerültek a munkaerőpiacra. Az új szolgáltatással nemcsak a pályaudvar vezetése, hanem az utazóközönség is elégedett.

Talán a hazai szcénában is lehet tanulni a harmadik díjas, ötezer euróval jutalmazott csehországi Van Esély a Változásra című projektből. Egy cég a csehországi Vinarice állami börtönében nyitott call centert, ahol akkreditált tréninget szervezett. A végzettek részben már telefonközpontosként dolgoznak – 2014 végéig összesen 157-en. Büntetésük letöltése után a cég valamelyik központjában dolgozhatnak tovább, miközben mentorok támogatják őket a visszailleszkedésben.

Jelenleg kilencen vannak, de a következő hónapokban még tizennyolcan érkeznek. A siker – amely mindenekelőtt a visszaesők arányának kétharmados csökkenésén mérhető – bizonyíthatja az igazságügy-minisztérium számára, hogy érdemes támogatni a projektet.

Az eddigi hazai díjazottak

Kapott már díjat a TASZ, a Város Mindenkié programja, mely a hajléktalanok kriminalizációja ellen lép fel,  és a hajléktalanokat érő hatósági zaklatás és az őket büntető szabályok ellen jött létre. Díjazták 2012-ben Bódis Kriszta Hétes-telep ét is. Pár éve közönségdíjat is alapítottak, mely pénznyereménnyel nem, de marketingkampánnyal segíti a projekteket. Idén a magyar Rukkola közösségi könyvcseréldéje érdemelte ki a közönség szimpátiáját.



2015.05.13 07:12

Rabszolgatörvény: gyűlik a tömeg a Kossuth téren

Publikálás dátuma
2018.12.12 16:13

Fotó: / Tóth Gergő
Legalább három tüntetést szerveznek a Kossuth térre szerda délután. Nem gyorsan, de folyamatosan érkeznek újabb és újabb demonstrálók.
Cikkünk frissül.
Noha a Momentum tüntetése hivatalosan délután 4-kor kezdődik, egyelőre semmi jele a nagy ellenállásnak, kb. 100-150-en lehetnek a Kossuth téren. De a rendőrök készülnek, az Alkotmány utca sarkánál már több mint egy tucat rendőrautó áll - írja Juhász Dániel, a Népszava tudósítója a Kossuth térről.
"Ne hagyjuk a törvénytelen szavazást - a Kossuth térre most!" - ezzel a címmel mozgósítanak tüntetésre a közösségi médián át már a rabszolgatörvény szavazásának kezdete óta civilek. "A rabszolgatörvény szavazását obstruálják az ellenzéki pártok a falakon belül. Támogassuk őket kívülről! Hideg van, öltözzetek jól! A készenléti rendőrök már ott vannak" - olvasható a demonstráció felhívásában. Néhány óra alatt ezernél többen jelezték részvételi szándékukat.
A Jobbik idő közben a Sándor-palotához vonult, petíciót adott át a köztársasági elnöki hivatalnak, és a párt szimpatizánsai közül sokan szintén visszatértek a Parlament elé.
Szerdán a szakszervezeti vezetők is tiltakoztak az országház előtt. Arra kértek minden érintett dolgozót, hogy csütörtökre vegyenek ki egy szabadnapot, ezzel figyelmeztessenek egy esetleges sztrájk következményeire.
2018.12.12 16:13
Frissítve: 2018.12.12 16:15

Számozott utcák: az ország legnagyobb diszkrimináció-ellenes perét nyerte meg a TASZ

Publikálás dátuma
2018.12.12 15:55

Fotó: / Németh András Péter
Razziákkal és házaik lerombolásával a romák emberi méltóságát és az egyenlő bánásmódhoz való jogát sértette Miskolc fideszes önkormányzata az elsőfokú ítélet szerint.
Lezárult az ország legnagyobb diszkrimináció-ellenes pere - írja közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Elsőfokon megnyerte a pert a TASZ és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben, amit a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indított. A Miskolci Törvényszék szerdán kihirdetett ítélete szerint
a Miskolci Önkormányzat és a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MIÖR) megsértette a miskolci romák emberi méltóságát, egyenlő bánásmódhoz való jogát a szegénytelepeken folytatott razziákkal, és egyéb, a romák elüldözését szolgáló intézkedésekkel, ideértve az önkormányzat és polgármester nyilvános kommunikációját is.
A pert még 2016 tavaszán indította a TASZ és a NEKI. Ezt megelőzően az alapvető jogok biztosa már a 2015 júniusában kiadott jelentésében jogellenesnek találta a szegénytelepeken 2011 óta folytatott összevont hatósági razziákat és azok azonnali beszüntetésére szólította fel a városvezetést. Ugyanebben az évben az Egyenlő Bánásmód Hatóság ötszázezer forint bírságot szabott ki a miskolci fideszes önkormányzatra a számozott utcákban lakó romák vegzálásáért és házaik lerombolásáért. Miután azonban ezt nem vették figyelembe, a jogvédő szervezetek a bírósághoz fordultak a miskolci romák jogainak érvényesítéséért, és közérdekű pert indítottak. A felperesek azt is kérték a bíróságtól, hogy mondja ki: a Miskolci Önkormányzat különböző, cigányokat sújtó intézkedései - mint például az alternatív lakhatás biztosítása nélküli telepfelszámolás - és az azokhoz kapcsolódó retorika sértette a miskolci romák egyenlő bánásmódhoz való jogát. A mai napon kihirdetett ítéletében a Miskolci Törvényszék kimondta, hogy
a miskolci önkormányzat a városban vitathatatlanul fennálló szociális problémákat, társadalmi feszültségeket nem jogállami eszközökkel kezelte.
A bíróság maga hangsúlyozta, hogy ez a per a legnagyobb volumenű antidiszkriminációs per ma Magyarországon.
"Bízunk benne, hogy a jövőben a miskolci városvezetés a mélyszegénységből fakadó problémákat nem megbélyegző retorikával és rendészeti eszközökkel, hanem megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel fogja kezelni." - mondta Jovánovics Eszter, a TASZ Egyenlőségprojektjének vezetője. Az ítélet 55 oldalas. A perben ügyvédként a TASZ-t dr. Hüttl Tivadar és dr. Nónay Gábor, a NEKI-t dr. Ammann Zsuzsa képviselte.
2018.12.12 15:55