Új állítások Bin Laden haláláról

Visszautasítja a Fehér Ház Seymour M. Hersh veterán tényfeltáró újságíró állításait Oszama bin Laden halálának körülményeiről. Hersh a London Review of Books brit hetilap friss számában megjelenő, vasárnap közzétett cikkében meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Pakisztán – az eddig ismert verzióval ellentétben – tudott az al-Kaida Abbottabadban rejtőzött vezetője elleni amerikai kommandós akcióról. Az újságíró megkérdőjelezte a bin Laden haláláról közzétett hivatalos változatot.

A leleplező újságíró azt írta, az Obama-kormányzat verziója olyan, mintha a híres angol író, Lewis Carroll fogalmazta volna, a Fehér Ház ugyanezt állítja Hersh megalapozatlan kijelentéseiről. „Túl sok pontatlanság, megalapozatlan állítás van a cikkben ahhoz, hogy mindegyiket egyenként cáfoljuk” – mondta az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője, Ned Price.

Azt azonban határozottan állította, hogy Washington egyetlen államot sem értesített előre az akcióról, s kifejezetten úgy döntöttek, hogy a pakisztáni vezetést sem tájékoztatják előzetesen. Josh Earnest fehér házi szóvivő hétfőn egy CNN-elemző, Peter Bergen mondását idézte: „Ami igaz a történetből, az nem új, ami pedig új benne, az nem igaz.” Earnest szerint Hersh cikke tele van „pontatlanságokkal és hamisításokkal”. Idézte Mike Morrellt, a CIA volt igazgatóhelyettesét is, aki ugyanúgy kategorikusan fogalmazott: a cikk minden mondata hamis.

Magukat megnevezni nem kívánó amerikai hírszerzési források alapján Hersh azt állítja, hogy Washington egy magas rangú pakisztáni forrásból kapta az első értesülést bin Laden rejtekhelyéről. A leleplező újságíró állítása szerint a Fehér Ház által közreadott történet, amelyet a Zero Dark Thirty (A bin Laden-hajsza), Katryn Bigelow Golden Globe-díjas filmje feldolgozott, merő kitaláción alapszik.

Az Obama-kormányzat által a sikeres akció után néhány órával nyilvánosságra hozott hivatalos verzió szerint az amerikai hírszerzés sokéves aprómunkával talált rá bin Laden postására, Ahmed al-Kuvaitira, aki a terroristavezér üzeneteit hozta-vitte, bejáratos volt a pakisztáni Abbottabadban lévő, magas kőkerítéssel körülvett komplexumba. E leleplezés nyomán kezdték tervezni a kockázatos kommandósakciót.

Ezzel szemben Hershnek egy amerikai forrás azt mesélte, hogy egy évvel az amerikai akció előtt egy visszavonult pakisztáni hírszerző sétált be az iszlámábádi amerikai nagykövetségre, a CIA ottani rezidenséhez, s közölte, a 25 millió dolláros vérdíjért cserébe elárulja bin Laden rejtekhelyét. Az amerikai hírszerzés bizonyítékot követelt, s a későbbiekben meg is kapta, a pakisztáni orvos, aki az állítólag súlyosan beteg bin Ladent rendszeresen kezelte – a 25 millió egy részéért cserébe – megszerezte az al-Kaida vezérének DNS-mintáját. Csak ezt követően vették komolyan a bejelentést.

A leleplező újságíró emlékeztet, pakisztáni források mindig is kétségbe vonták az amerikaiak hivatalos verzióját. Idézi Aszad Durani nyugalmazott pakisztáni tábornokot, aki az al-Dzsazira hírtévének bin Laden megölését követően azt nyilatkozta, lehetséges, hogy a pakisztáni hírszerzés semmit nem tudott az akcióról, de sokkal valószínűbb, hogy tudtak róla. „A pakisztániak nagyon hálásak lesznek önnek” - mondta Durani, amikor Hersh felkereste, és elmesélte az általa valósnak vélt verziót.

Ezek szerint bin Laden, a világ akkori legkeresettebb embere már 2006 óta élt Abbottabadban, a pakisztáni hírszerzés tartotta fogságban. Az erődszerű ház, ahol feleségeivel és gyerekeivel rejtegették, csupán néhány kilométerre volt a pakisztáni katonai akadémiától, s 15 perc helikopterútra a pakisztáni hírszerzés egyik bázisától. A CIA házat bérelt a városban, s legalább egy évig figyelték az al-Kaida vezér rejtekhelyét, mielőtt döntöttek a támadásról.

A Fehér Háznak azért is nehéz volt meghozni a döntést, mivel tartottak attól, hogy az 1980-as teheráni fogolyszabadításhoz hasonló gikszer történik, s egy évvel a 2012-es elnökválasztást megelőzően félresikerülhet kockázatos akció. Obama nem akart második Jimmy Carter lenni, írta Hersh. (Gikszer azért történt, de nem végzetes: a támadáshoz használt két helikopter közül az egyik balesetet szenvedett, de az akciót ennek ellenére sikeresen végrehajtották.)

Kínos szaúdi szála is van az amerikai újságíró történetének. Hersh – a pakisztáni hírszerzési forrás információi alapján - azt is állítja, hogy Szaúd-Arábiának tudomása volt arról, hogy bin Ladent a pakisztániak tartják fogva. Mivel bin Laden szaúdi volt, a sivatagi királyság nem akarta, hogy az információ elfogásáról nyilvánosságra kerüljön. Állítólag súlyos összegekkel járultak hozzá bin Laden és családja eltartásához, s azt kérték a pakisztániaktól, hogy „vonják ki a forgalomból” a terroristavezért. Hersh szerint attól tartottak, ha bin Ladent bíróság elé állítják, olyan dolgok is kiderülhetnek, amelyek kényesek a szaúdi vezetés számára.

Hersh szerint kizárt, hogy két amerikai helikopter úgy juthatott el Abbottabadba, hogy a pakisztáni légvédelem ne vette volna észre. Állítása szerint a pakisztáni vezetés két magas rangú tagja - Asfak Pervez Kajani tábornok, vezérkari főnök, illetve Ahmed Sudzsa Pasa, a pakisztáni hírszerzés, az ISI főigazgatója - előzetesen értesítést kapott az amerikai haditengerészet különleges egységéhez (Navy SEAL) tartozó kommandósok érkezéséről.