brókerbotrány;Quaestor;

2015-05-13 07:21:00

Jól összezavarták a Quaestor-károsultakat

Sikerült alaposan összezavarni a kárrendezésre váró Quaestor-ügyfeleket. Számos befektető a hitelezői igénybejelentésre rendszeresített nyomtatványát a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (QKKA) részére küldte meg, ahelyett, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolójának, a Pénzügyi Stabilitási Felszámoló Nonprofit Kft.-nek címezte volna - tájékoztatta lapunka a kárrendezési alap. Mint ismeretes a QKKA május 6. óta fogadja be a Quaestor-kötvényt birtokló befektetők követelését. 

A téves címzés azért is sajnálatos, mert így sem a felszámoló nem értesült a hitelezői igényről, sem a kárrendezési alaphoz nem érkezett be elbírálható kérelem, vagyis a dolgok jelenlegi állása szerint a befektető egyik eljárásban sem számíthat pozitív elbírálásra. Ezért az ügyfeleknek most mind a két formanyomtatványt újra ki kell tölteniük, amit a kárrendezési alaphoz június 5-ig kell juttatniuk, ezzel szemben a felszámolóhoz benyújtandó igény határideje június 1.

Eközben az LMP élesen bírálta a kormány által benyújtott, sarkalatos passzusokat is tartalmazó jegybanki törvény módosítását, amely álláspontjuk szerint pusztán azt célozza, hogy a Quaestor-botrány ne égjen rá a Fidesz-KDNP-re. LMP alapfeltétele az előterjesztés támogatásához az lenne - a tegnap bejelentett szocialista követeléshez hasonlóan -, hogy több mint egy év után újra legyen a Magyar Nemzeti Banknak felügyelőbizottsága, annak jogkörét pedig szélesítsék a pénzügyi felügyelet ellenőrzésével. Ugyancsak szükségesnek tartják a brókerbotrányok kivizsgálását, az ezt célzó bizottság felállításáról szóló kezdeményezést azonban hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottsága elutasította.

A jegybank egyik összesítése a brókercsőd egy korai szakaszára világít rá. Ugyanis jelentősen apadt a vállalati kötvények állománya februárban és márciusban, vélhetően a Quaestor-kötvényektől szabadultak még a csőd előtt az emberek. A többi területen nem volt aggasztó a forráskivonás - erről számolt be a Világgazdaság. A pénzügyi-gazdasági napilap cikke nyomán beigazolódni látszik, hogy Tarsoly Csaba, a Quaestor tulajdonosa a valóságnak megfelelően írta, hogy a Buda-Cash-botrány után a kötvényes ügyfelek tömegesen veszik ki a pénzt a brókercégéből. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint februárban 2,9 milliárd, márciusban pedig 7,7 milliárd forintot vettek ki a kisbefektetők ezekből a kötvényekből, így a harmadik hónap végére 48,7 milliárd forintra apadt az állomány. A csőd idején tehát legfeljebb ennyi valódi Quaestor-kötvény lehetett a háztartásoknál. Szakértők szerint feltehetően a valódi kötvények háromszorosát kitevő fiktív kötvényt is eladhattak korábban, amiből a befektetők egy része még ki tudott szállni.

A csaló cégeknél befektetők Karcagon sem bízhatnak abban, hogy a lefoglalásokkal, zár alá vételekkel megtérül a káruk. Különösen, ha mint az elhíresült Kun-Mediator Szolgáltató Kft. körözés alatt álló ügyvezetőjének családtagjai elkezdik kiárusítani a család érdekeltségébe tartozó vagyontárgyakat, éttermi berendezéseket. Bár jogilag nem tiltott az ügyvezető lányainak "manővere", Dobrossy István ügyvéd, a károsultak nevében a rendőrséghez fordult, hogy függesszék fel az értékesítést.

A főként Debrecenben "pénzt gyűjtő" Civis Globál Brókerház Zrt. tevékenységével kapcsolatban kapott választ tegnap Legény Zsolt szocialista képviselő Polt Pétertől. A legfőbb ügyész arról ír, hogy egy vádlott ellen, több száz rendbeli bűncselekményére kiterjedően vádat emeltek. Nem jó hír viszont a becsapott befektetőknek, hogy a bejelentett, több mint 2 milliárd forintos kárigénnyel szemben 864 millió értékű vagyont forintot sikerült lefoglalnia a rendőrségnek.