Jól összezavarták a Quaestor-károsultakat

Publikálás dátuma
2015.05.13. 07:21
Fotó: Vajda József
Sikerült alaposan összezavarni a kárrendezésre váró Quaestor-ügyfeleket. Számos befektető a hitelezői igénybejelentésre rendszeresített nyomtatványát a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (QKKA) részére küldte meg, ahelyett, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolójának, a Pénzügyi Stabilitási Felszámoló Nonprofit Kft.-nek címezte volna - tájékoztatta lapunka a kárrendezési alap. Mint ismeretes a QKKA május 6. óta fogadja be a Quaestor-kötvényt birtokló befektetők követelését. 

A téves címzés azért is sajnálatos, mert így sem a felszámoló nem értesült a hitelezői igényről, sem a kárrendezési alaphoz nem érkezett be elbírálható kérelem, vagyis a dolgok jelenlegi állása szerint a befektető egyik eljárásban sem számíthat pozitív elbírálásra. Ezért az ügyfeleknek most mind a két formanyomtatványt újra ki kell tölteniük, amit a kárrendezési alaphoz június 5-ig kell juttatniuk, ezzel szemben a felszámolóhoz benyújtandó igény határideje június 1.

Eközben az LMP élesen bírálta a kormány által benyújtott, sarkalatos passzusokat is tartalmazó jegybanki törvény módosítását, amely álláspontjuk szerint pusztán azt célozza, hogy a Quaestor-botrány ne égjen rá a Fidesz-KDNP-re. LMP alapfeltétele az előterjesztés támogatásához az lenne - a tegnap bejelentett szocialista követeléshez hasonlóan -, hogy több mint egy év után újra legyen a Magyar Nemzeti Banknak felügyelőbizottsága, annak jogkörét pedig szélesítsék a pénzügyi felügyelet ellenőrzésével. Ugyancsak szükségesnek tartják a brókerbotrányok kivizsgálását, az ezt célzó bizottság felállításáról szóló kezdeményezést azonban hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottsága elutasította.

A jegybank egyik összesítése a brókercsőd egy korai szakaszára világít rá. Ugyanis jelentősen apadt a vállalati kötvények állománya februárban és márciusban, vélhetően a Quaestor-kötvényektől szabadultak még a csőd előtt az emberek. A többi területen nem volt aggasztó a forráskivonás - erről számolt be a Világgazdaság. A pénzügyi-gazdasági napilap cikke nyomán beigazolódni látszik, hogy Tarsoly Csaba, a Quaestor tulajdonosa a valóságnak megfelelően írta, hogy a Buda-Cash-botrány után a kötvényes ügyfelek tömegesen veszik ki a pénzt a brókercégéből. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint februárban 2,9 milliárd, márciusban pedig 7,7 milliárd forintot vettek ki a kisbefektetők ezekből a kötvényekből, így a harmadik hónap végére 48,7 milliárd forintra apadt az állomány. A csőd idején tehát legfeljebb ennyi valódi Quaestor-kötvény lehetett a háztartásoknál. Szakértők szerint feltehetően a valódi kötvények háromszorosát kitevő fiktív kötvényt is eladhattak korábban, amiből a befektetők egy része még ki tudott szállni.

A csaló cégeknél befektetők Karcagon sem bízhatnak abban, hogy a lefoglalásokkal, zár alá vételekkel megtérül a káruk. Különösen, ha mint az elhíresült Kun-Mediator Szolgáltató Kft. körözés alatt álló ügyvezetőjének családtagjai elkezdik kiárusítani a család érdekeltségébe tartozó vagyontárgyakat, éttermi berendezéseket. Bár jogilag nem tiltott az ügyvezető lányainak "manővere", Dobrossy István ügyvéd, a károsultak nevében a rendőrséghez fordult, hogy függesszék fel az értékesítést.

A főként Debrecenben "pénzt gyűjtő" Civis Globál Brókerház Zrt. tevékenységével kapcsolatban kapott választ tegnap Legény Zsolt szocialista képviselő Polt Pétertől. A legfőbb ügyész arról ír, hogy egy vádlott ellen, több száz rendbeli bűncselekményére kiterjedően vádat emeltek. Nem jó hír viszont a becsapott befektetőknek, hogy a bejelentett, több mint 2 milliárd forintos kárigénnyel szemben 864 millió értékű vagyont forintot sikerült lefoglalnia a rendőrségnek.

Szerző

Kockáztatott és vesztett a kormány az M4-essel

Publikálás dátuma
2015.05.13. 07:20
Az M4-es végleges leállítása vagy valamilyen módon továbbépítése a kérdés FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/PETER MACDIARMID
Még mindig nem bontott szerződést a kormány az M4-est építő konzorciumokkal, holott már másfél hónapja áll a beruházás. A kabinet nem ismeri el, hogy hibázott, továbbra is igyekszik a kivitelezőkre és az Unióra hárítani a saját felelősségét.

Keresi a fogást a kormány az M4-es autópálya szakasz építőivel kötött összesen 110 milliárd forintos szerződésen, hogy kihátrálhasson a maga teremtette zsákutcából. A Népszava információi szerint azonban egy hónappal a szerződések felmondását elrendelő kormányrendelet után még mindig nem kaptak a cégek semmilyen dokumentumot, vagy legalább tájékoztatást arról, hogy mi lesz a megállapodásokkal. Iparági szakértőnk szerint akár fél évig is eltarthat míg valamilyen tartalmú döntés születik. A kivitelezőknek addig is mintegy havi 50 millió forintjukba kerül az állagmegóvás, a létesítmények és az építőanyagok, hídelemek őrzése.

A kormány május végéig adott időt a szaktárcának, hogy keressen megoldást Szolnok bekapcsolására az országos gyorsforgalmi úthálózatba. Azt sem zárták ki, hogy a 30 százalékban elkészült Abony-Fegyvernek közötti szakaszt 29 kilométeres szakaszt befejezzék, csak az eredetitől eltérő műszaki tartalommal, vagyis olcsóbban. Szakértőnk szerint viszont kérdés, hogy mitől lenne olcsóbb. Eddig a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF) 62 milliárd forintot kifizetett, s ebből 40 milliárdot a már elvégzett munkák után. A 22 milliárd forintos előleget a kormány visszakövetelheti, csakhogy abban már jelentős összeget tesz ki az időközben elvégzett munkák ellenértéke. A lapunknak nyilatkozó szakértő azt is hozzátette, még ha nem is egy teljesen új nyomvonalat jelölnek ki, az M4-es áttervezése jelentős időt és újabb tízmilliókat emészthet fel. Ha viszont új nyomvonal mellett döntenek, akkor mi lesz az eddig elkészült M4-es torzóval.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára tegnap az ATV-ben nyilatkozva megemlítette, hogy minden 50 millió euró fölötti beruházás először állami finanszírozással indul és amikor az unió nagy projektként nevesíti, utána támogatja Brüsszel az adott beruházást. A magyar kormány nem ért egyet azzal az uniós gyakorlattal, hogy utólag adja áldását a nagy projektekre. Csakhogy nem ez a gyakorlat.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) Európai Parlamenti képviselője a Népszavának elmondta, a helyettes államtitkár talán a befogadásra gondolt, mert általában Brüsszel a befogadott beruházásokat támogatja, ám ezeket többnyire előre egyeztetik a kormányokkal. Csepreghy vélhetően keverte a befogadást az utófinanszírozással, mert az igaz, hogy az uniós támogatással épülő létesítményeket valóban utólag finanszírozza az unió. A közösségi jog nem tiltja azt sem, hogy egy kormány úgy vágjon bele egy nagyberuházásba, hogy nem tisztázta előre, kap-e rá támogatást - ilyen volt a 4-es metró is -, de akkor az adott ország kormánya vállalja azt a kockázatot.

Csepreghy azt is állította, hogy az Abony-Fegyvernek közötti 29 kilométeres autópálya szakasz leállított építésében érintett konzorciumokkal - Colas-Switelsky, Közgép - A-Híd társulásokkal -, valamint a Strabaggal kötött szerződésben is szerepel, hogy amennyiben nem lesz meg az uniós támogatás, az a beruházás létét fenyegeti és ez indok lehet a szerződés felbontására. Lapunk információi szerint azonban a szerződésekben nem esik szó uniós támogatásról.

Csepreghy ismét előrángatta, hogy az unió az utolsó pillanatban "dobta be a kartell gyanút". Ezt a "dobást" Brüsszel már többször hárította, cáfolva, hogy ilyen gyanút közölt volna a magyar féllel. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ennek ellenére vizsgálódik, s Csepreghy szerint, ha beigazolódik a gyanú, akkor az eddig kifizetett 40 milliárd forint sorsa is "megkérdőjeleződik". Iparági szakértőnk szerint viszont ebben is téved a politikus. A hivatal kiszabhat akár jelentős bírságot is, de az nehezen elképzelhető, hogy az a teljesítésért kifizetett 40 milliárdot elérje. A kormány viszont számíthat egy esetleges több milliárdos kártérítési perre, ha végül felbontja a szerződéseket.

Szerző

Gyászoljon az utcán! - A bajban lévőbe még belerúgni

Publikálás dátuma
2015.05.13. 07:13
Illusztráció/Thinkstock
Emberiességből eddig sem jeleskedett a kormányhatalom, s most újra bemutatják, hogyan kell a bajban még egyszer belerúgni a "keményen dolgozó kisemberbe": Ferencváros fideszes vezetése azért rakná könnyű szívvel utcára olvasónkat, mert tragikus hirtelenséggel elhunyt élettársa után - úgy tűnik - semmilyen körülmények között sem jogosult arra, hogy a korábban közösen bérelt és felújított önkormányzati bérlakásban maradhasson.

Napokon belül el kell hagynia a főváros IX. kerületében található egyszobás, komfort nélküli bérlakását M. Szilviának. A 27 négyzetméteres ingatlant néhai élettársával bérelték a ferencvárosi önkormányzattól, a lakást apránként félretett pénzükből újították fel: átalakították a fürdőszobát, a konyhát, új gázkonvektort szereltettek fel, valamint egy barátságos galériát is kialakítottak.

Amikor a tragédia bekövetkezett, az asszony éppen vásárolt; mire hazaért, élettársát már holtan találta. A kegyetlen veszteség és gyász mellett hamarosan kiderült: a párjával közösen szépítgetett lakást is el kell hagynia, az önkormányzat szerint ugyanis, mint élettárs, nem jogosult a bérleti jogviszony folytatásához. Az asszony kálváriája nem most kezdődött, a haláleset még 2013 februárjában történt. M. Szilvia azóta több bíróságot is megjárt, az eljárás során azonban első- és másodfokon is számára elfogadhatatlan ítélet született: úgy tűnik, elkerülhetetlenül kidobják a lakásból.

A jogszabályok szerint a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult - a bérbeadó, vagyis jelen esetben az önkormányzat írásos hozzájárulása nélkül - a bérlő szülője, házastársa, gyermeke, illetve befogadott gyermekének gyermeke abban az esetben, ha a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. A helyzet testvér, unoka vagy élettárs esetében azonban más: ilyenkor mindenképp szükség van a bérbeadó írásbeli hozzájárulására. Mint kiderült, Szilvia párja korábban nem kérte az önkormányzat hozzájárulását az asszony mint élettárs lakásba történő befogadáshoz. "A lakásba történő bejelentkezés - a hivatkozott rendeletek alapján - nem azonos a befogadással, ami a lakásbérleti jogviszony folytatására az egyéb feltételek teljesülése esetén lehetőséget biztosítana" - válaszolta megkeresésünkre a IX. kerületi önkormányzat. M. Szilvia "a lakást a felszólítások és a bírósági ítélet ellenére nem ürítette ki, ezért jelenleg már a végrehajtási eljárás folyik" - írták.

Az önkormányzatot egyáltalán nem érdekli, hogy a szerencsétlen pár több százezer forintot költött a lakásra, mivel egy rendelet szerint a használat időtartama alatt a lakáson belüli állagmegóvási munkák elvégzése, a berendezési tárgyak cseréje a lakáshasználót terheli. "A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartása, felújítása, azok pótlása, cseréje a bérlő kötelezettsége. A lakás komfortfokozatának változását eredményező átalakítási munka kizárólag a tulajdonos hozzájárulásával végezhető, amit - jelen esetben - a volt bérlő nem kért meg" - írta a hivatal.

Szerettük volna megtudni az önkormányzattól azt is, ebben az esetben miért nem járható út, hogy új szerződést kötnek M. Szilviával, hiszen a szépen felújított lakást - feltételezhetően - a továbbiakban is ki szándékoznak adni. Lapunk által felkeresett ügyvéd szerint erre lenne is lehetőség, ám ahhoz az önkormányzat jó szándékára is szükség van.

Végül reagált az önkormányzat is: a tájékoztatás szerint M. Szilvia azért nem lehet a lakás új bérlője, mert - mint írják – „kerületünkben a lakások bérbeadását a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére, elidegenítésére és megszerzésére vonatkozó szabályokról szóló 7/2006.(III.10.) számú rendelete szabályozza, melynek 4.§ (4) bekezdése kimondja: a Gazdasági Bizottság minősített többséggel dönt lakás bérbeadásáról évente legfeljebb 20 esetben azon szociálisan rászorult kérelmezők részére, akik legalább 5 éves lakáskérelemmel (lakásnyilvántartási kérelemmel) rendelkeznek. A rendelet alapján mérlegelési jogkörben a Gazdasági Bizottság jogosult dönteni. A mérlegelés során elsősorban a szociális körülményeket vizsgálják. Jelenleg 1390 lakásigénylést tartunk nyilván, a lakással nem rendelkező kérelmezők körében 376 egy gyermekkel, 175 két gyermekkel, 72 három vagy több gyermekkel rendelkezik. A kérelmezők jelentős része nehéz sorsú, hátrányos helyzetű, nehéz anyagi körülmények között élnek, akik önállóan nem képesek lakhatásukat megoldani.” 

Hozzátették: M. Szilvia nem nyújtott be lakáskérelmet, mely alapján lakásjuttatásban részesülhetne. „Méltánytalan lenne, ha lakásnyilvántartási kérelemmel nem rendelkező, egy sajnálatos és váratlan esemény miatt, a törvényi szabályozás ellenére (nem folytathatja a jogviszonyt) azonnal lakáshoz jutna” – írta közleményében az illetékes önkormányzat.

Szerző
Frissítve: 2015.05.13. 15:06