Az életünkért tüntettek az ápolók

Publikálás dátuma
2015.05.12. 22:26
Fekete ruhás ápolónők a Lánchídon – azt is el akarják érni, hogy vegyék komolyan őket és az ágazat helyzetét FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Orbánból ki gyógyít ki? A költői kérdést az egyik tüntető tábláján olvashattuk a fekete pólós egészségügyi megmozduláson. Uniós bért, azonnali intézkedéseket követeltek a fehérbe öltözött ápolók feliratai a Hősök terén. Közös akciójuk végén életpályamodellt és ágazati stratégiát sürgető petíciót adtak át a döntéshozóknak. A tüntetésről készített galériánkat itt nézheti meg!

Fehér sapkát kapott a tűző nap ellen a szervezőktől az a középkorú asszony, aki háromkerekű mozgássérült-kocsiján az elsők között érkezett az Őszintén az Egészségügyért Akció-Szövetség demonstrációjára. Mindenképpen itt a helyem - válaszolta érdeklődésünkre -, nekik köszönhetjük az életünket a férjemmel, neki mindkét lábát amputálni kellett, én mozgásképtelen vagyok, de ezek a lányok mosdattak, etettek, pelenkáztak, amikor kellett. Visszaadták az életünket – mondja mosolyogva. A lányok, asszonyok és sok fiatal, meg középkorú férfi is özönlött a tüntetésre, pontosabban mindkét tüntetés helyszínére.

Vélhetően még soha nem gyűlt össze a szakmából ennyi elkeseredett, de elszánt dolgozó, hogy közölje a politikával: elfogyott a türelem. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a Hősök terén az ország minden szegletéből érkezett hat-nyolcezer ápoló előtt úgy kezdte beszédét: május 12-én a világ 140 országában ünneplik az ápolásban dolgozókat, nekünk van okunk ünnepelni? A tömeg pedig egy torokból harsogta, hogy: nincs! Mindkét helyszínen minden felszólaló beszéde egy irányba mutatott: az egészségügyben dolgozók nem bírják tovább, egyre kevesebben vannak, mára az ápolók harmada, több mint 22 ezer ember hiányzik az ellátásból. Aki maradt, az egyre kimerültebb, hisz folyamatos üzemben mások helyett is dolgozik, megalázóan alacsony bérért, sokszor eszközök nélkül, hisz már arra sincs pénz. Nincs jobb helyzetben az orvosi kar túlnyomó többsége sem, a gazdasági és technikai háttérszemélyzet, a szociális ápolásban dolgozók pedig végképp a társadalmi sor legvégén kullognak.

Elfogyott a türelem FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Elfogyott a türelem FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Sok ezren kimondták: nincs tovább, azonnali intézkedést követelnek a kormánytól, a parlamenti pártoktól. Értetek, Értünk, Veletek! – ezzel a közös szlogennel indultak utcára, hogy nyomatékot adjanak a fekete pólós pesti ápolónő nyilvánosság elé lépésével elindult tiltakozó hullámnak. Sándor Mária maga sem tudta, de lavinát indított el. Minden szakmai és érdekvédelmi szervezet azt fogalmazta meg, hogy nincs jövőkép az egészségügyben és így nincs jövőképük a dolgozóknak sem. Azt látják, hogy ha a mai középkorúak tíz év múlva nyugdíjba mennek, nem lesz, aki gyógyítsa és gondozza a betegeket, megkönnyítse a nagyszülők utolsó hónapjait. Szétverték a szakközépiskolai rendszert, alig képeznek Magyarországon ápolókat, nincs utánpótlás. Mélyponton van a szakma és ez már a betegek ellátását, biztonságát fenyegeti.

Az Őszintén az Egészségügyért Akció-Szövetség tagjai: az Autonóm Területi Szakszervezet, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ), a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyar Orvosok Szövetsége, a Magyar Rezidens Szövetség és az Orvosi Egyetemek Szakszervezete , a velük szolidaritást vállaló számtalan további szakmai és érdekvédelmi szervezet, valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) szervezésében tüntetők akciójukkal rá akarták döbbenteni a döntéshozókat és a közvéleményt is, hogy az összeomlás előtti utolsó pillanatban van az ágazat.

A fekete ruhás tömeg a parlament elé érve egymás után hallgatta a társszakmák tiltakozásait, orvosok, ápolók, mentősök és rezidensek, egyetemisták és gyakorló szakemberek álltak mikrofon elé, hogy kimondják: nincs tovább, lépnie kell a kormánynak és nem maszatolni. A szakma érveit öt pontban foglalták össze és a követeléseiket tartalmazó levelet átadták a parlamentben Kövér László házelnök munkatársának, illetve ezzel egy időben az megjelent valamennyi parlamenti képviselő levelezésében is.

Ebben a szakmai és érdekvédelmi szervezetek követelik a biztonságos betegellátás feltételeinek megteremtését, valós értékű, a költségvetésben rögzített finanszírozással. Azonnali bérrendezést sürgetnek az ágazat valamennyi dolgozójának, július 1-től 50 százalékos emeléssel indítva a sort. Követelik az egészségügyi életpályamodell kidolgozását, a munka európai szabályoknak megfelelő ágazati szabályozásának megteremtését és a szakminisztérium visszaállítását. A petíciót később Zombor Gábor egészségügyi államtitkár is megkapta.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) vidéki szervezetei 95 autóbuszt indítottak a fővárosba. Az egyik legnagyobb létszámmal rendelkező szakmai kamara tagjai, valamint a szociális és a műszaki-gazdasági területen dolgozók képviselői, a céljaikkal szimpatizáló orvosok, diákok, betegek és hozzátartozók, több mint hatezren gyülekeztek a Hősök terén. Elég volt a hitegetésből – hangsúlyozták a szervezők és a tömeg is azonnali intézkedéseket követelt az egészségügy és a benne dolgozók helyzetének javítására. Nem engedünk a tizenkettőből – sorolták a téren a MESZK elnökségének tagjai egyenként a szervezet március 21-én megtartott nagygyűlésén elfogadott pontokat. A tömeg velük skandálta a követeléseket. A kamara szervezésében demonstrálók egy kidolgozott életpályamodell legfontosabb pontjait tartalmazó petíciót vittek Zombor Gábornak, amit a másik csapat levelével együtt adtak át az államtitkárnak az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Arany János utcai épületénél.

Miközben minden résztvevő szervezet hetek óta hangsúlyozza a megmozdulás-sorozat politikai pártoktól való függetlenségét, a kormány érezhető módon igyekszik politikai keretekbe szorítani a tüntetések szervezőit, hogy kifogja a szelet a vitorlájukból. Vélhetően abból a megfontolásból teszik ezt, hogy ha bármelyik ellenzéki párt háttérmunkájaként sikerül beállítani a tiltakozásokat, az megosztja a résztvevőket és a közvéleményt is. A lapunk birtokába került levelezésből kitűnik, hogy az egészségügyi államtitkárság először visszautasította, hogy maga az államtitkár vegye át a petíciókat. Az ügyintézéssel megbízott munkatárs így fogalmazott: „Dr. Zombor Gábor államtitkár úr megbízásából ezúton szeretném jelezni, hogy államtitkár úr köszönettel megkapta a meghívását a 2015. május 12-én megrendezésre kerülő politikai demonstrációra, sajnos azonban egyéb kormányzati kötelezettségei nem teszik lehetővé személyes részvételét.” Később – vélhetően a média, áttételesen tehát a közvélemény folyamatos nyomására – mégis találtak szabad helyet az államtitkári naptárban, de a levél még ekkor is úgy szólt, hogy „államtitkár úr programjainak változása végett, személyesen részt tud venni a politikai demonstráción”.

A Budapest utcáin tüntető és vidéken is demonstráló tömegek ugyanakkor azt üzenték a kormánynak: a megosztásukat célzó trükkök helyett végre kezdjenek hozzá a kormányzáshoz az egészségügyben. A részkérdések látszólagos kezelgetésével ugyanis már nem tudják elfedni a baj tényleges nagyságát, azt, hogy átfogó koncepció és jelentős pénz nélkül már a mostani politikusnemzedék is nagy bajban lesz, ha megbetegszik, nem beszélve az ő szüleikről és gyermekeikről, akik ellátásra szorulnának.

Kérdésemre, hogy mi lesz a megmozdulás folytatása, mindkét demonstráló csoport vezetői úgy fogalmaztak, hogy folytatják a megkezdett tárgyalásokat az államtitkárral, hétfőn ismét egyeztetnek vele. Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője ugyanakkor érzékeltette, hogy ha július 1-ig nem látnak érezhető elmozdulást a kormány részéről, akkor készek újabb – még nem pontosított – akciók szervezésére is. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke pedig reményét fejezte ki, hogy az átadott életpályamodell vázlat elegendő muníciót adott a kormány számára, hogy végre hozzákezdjen egy átfogó terv és ágazati stratégia kidolgozásához.

A videót Kökényesi Gábor készítette

Nem szűnik meg a Győri ETO

Sikerült megoldani a győri önkormányzat szerint, hogy a város 111 éves labdarúgóklubja, a Győri ETO FC tovább tudjon működni a jövőben, így rendeződött az utánpótláscsapatok helyzete is.

A város keddi közleménye szerint "az utánpótláscsapatok továbbra is a legmagasabb osztályú bajnokságban szerepelhetnek majd kiemelt egyesületként és kiemelten támogatott akadémiaként, míg a legidősebb utánpótláskorú együttes számára az NB III-ban nyílik meg a szereplés lehetősége".

Drucskó Zoltán, az ETO Futsal Kft. ügyvezetője elmondta, a futsalklub az alacsonyabb osztályú indulási jogokat a 2015/16-os bajnokságtól kezdődően átveszi a március 13-án csődvédelmet kért Győri ETO FC Kft-től. Kiemelte, az általa vezetett sportszervezetnek sikerült rendeznie azt a köztartozást, amely az egyik gátja lehetett volna az ETO megmentésének.

"Az ETO nem szűnik meg, lesz mire jövőt építeni, ami a sajnálatosan kialakult körülmények között szinte csodaként fogható fel. Az NB III-as indulási jog jó alapot jelent arra, hogy a csapat belátható időn belül visszakerülhessen a legmagasabb osztályba, ráadásul nevelőegyesületként, azokra a fiatal győri tehetségekre építve, akik továbbra is a legjobbak között fejlődhetnek a hazai bajnokságokban" - közölte Borkai Zsolt polgármester.

A Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként is dolgozó városvezető köszönetet mondott a magyar szövetségnek, az ETO FC vagyonfelügyelőjének, a futsalklubnak és valamennyi jogásznak, pénzügyi szakembernek és támogatónak, "akik lehetővé tették, hogy szabályosan, közpénz bevonása nélkül" mentsék meg az egyesületet.

A Győr azután került komoly bajba, hogy az egyesületet tulajdonló Quaestor Csoport egyik cége március 9-én öncsődöt jelentett. Az események hatására a csapat főszponzora, az Audi Hungaria Motor Kft. felbontotta a klubbal kötött együttműködési megállapodását. Tarsoly Csabát, a Quaestor tulajdonosát előzetes letartóztatásba helyezték, a nyomozó hatóság megkezdte a vagyonvisszaszerzési eljárást, ennek részeként a győri ETO Parkot és a stadiont is lefoglalta biztosítási intézkedésként. A Győr, amely 55 év után nem lesz tagja az élvonalnak, jelenleg a kilencedik helyen áll az OTP Bank Ligában.

Eközben kedden döntött az MLSZ elsőfokú licencadó bizottsága a rajtengedélyek megadásáról, illetve a licenckérelmek elutasításáról, azon élvonalban szereplő, vagy oda vágyó 13 klubnál (Honvéd, Dunaújváros, Diósgyőr, Győri ETO, Haladás, Kecskemét, Pápa, Mezőkövesd, MTK, Nyíregyháza, Pécs, Újpest, Vasas), amelyek előzőhét pénteken benyújtották hiánypótlásukat, ám csak ma, sajtótájékoztató keretében hozza majd nyilvánosságra, hogy kik kaptak indulási jogot. Az első, április 27-i ülésén UEFA- és NB I-es klublicencet kapott a következő szezonra a Debrecen, a Ferencváros és a Videoton, illetve NB I-es rajtengedélyt a Békéscsaba, a Gyirmót, a Paks, valamint a Puskás Akadémia.

Szerző
Frissítve: 2015.05.12. 23:26

A MOB is vizsgálja Gömöri ügyét!

Az MSZP a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlésének vizsgálatát sürgeti a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökének végtörlesztése ügyében. Ezt Kunhalmi Ágnes, az Országgyűlés sportot is felügyelő kulturális bizottságának alelnöke közölte kedden.

Az ellenzéki képviselő a minimumnak tartja, hogy Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke visszafizette azt a hárommillió forintot, amit devizahitelének végtörlesztésére vett fel a paralimpikonok támogatására nyújtott szponzori pénzekből. Szerinte a pénz visszafizetése nem változtat azon a tényen, hogy Gömöri Zsolt megkárosította munkaadóit és átverte azokat, akik jóhiszeműen támogatni kívánták a magyar paralimpikonokat. Hangsúlyozta, paralimpiai bizottság esetében csak a teljes tisztújítás vezethet a bizalom helyreállításához.

Kunhalmi Ágnes közleményében azt írta, a felelősséget vállalnia kell Deutsch Tamásnak, a szervezet alelnökének, a Fidesz európai parlamenti képviselőjének is, aki kiállt a sportolók, a szakma és a támogatók bizalmával visszaélő Gömöri Zsolt mellett. Az MSZP-s képviselő szerint a támogatásokkal történő visszaélés rendszerszintű problémára utalhat, ezért azt kéri, hogy a MOB következő közgyűlésén vizsgálja ki a történteket.

Gömöri Zsolt kedden jelentette be: visszafizette a devizahitelének végtörlesztésére felvett hárommillió forintos támogatást a Magyar Paralimpiai Bizottságnak. A sportvezető közölte: annak ellenére döntött így, hogy szerinte 2012-ben jogszerűen vette fel a vissza nem térítendő támogatást, hiszen ez a lehetőség akkor minden köztisztviselőt megilletett. Korábban kiderült, a paralimpiai bizottság elnöksége 2012-ben Deutsch Tamásnak, a szervezet alelnökének a javaslatára ítélte meg Gömöri Zsoltnak a vissza nem térítendő támogatást. Az ügy kipattanását követően az MSZP és a Jobbik is lemondásra szólította fel a bizottság teljes elnökségét, Gömöri Zsoltot és Deutsch Tamást is.

Szerző