A vajma.com portál szerint az elnök ebben a dokumentumban javasolni fogja a szerbiai kormánynak, hogy Koszovó északi részét a továbbiakban is a szerb alkotmánnyal összhangban kezeljék, a szerbek lakta községeken kívüli területeket pedig úgy, „mint ahogyan az albánokat kezelték az egykori Jugoszláviában”.
A lapok úgy értékelik, hogy Nikolic az alkotmányos keretek között mozog a dokumentumban, de azzal a szándékkal, hogy tartós megállapodásra juthassanak az albánokkal. Elképzelése szerint a jelenlegi alkotmány szerint tartományi ranggal rendelkező Koszovó rendkívül széleskörű autonómiát kapna, olyant, amilyen ez egykori Jugoszlávia tagállamait illette meg, számos hatáskörrel, úgy, hogy ez nem sérti meg a szerbiai alkotmányt.
Nikolic javaslata várhatóan számos olyan témára is kitér, amely nem része Szerbia és Koszovó brüsszeli megállapodásának, mert az államfőnek nem áll szándékában derogálni azt a dokumentumot, írja a Politika alapján a vajma.com. A koszovói kérdés megoldása kapcsán Szerbia először 2012-ben tett közzé platformot, majd a brüsszeli megállapodást követően a másodikat. A dolog szépséghibája az, hogy Koszovó független állam, amelyet ugyan Szerbia és néhány más ország nem ismert el, de a világ legtöbb állama igen.