Soroksár már odavan

Gizus tizenkét évig gondozta a magatehetetlen időseket, közben felnevelt két fiút, tönkrement két kapcsolata és még mindig nincs kifizetve a háza a vidéki kisvárosban. Legalább ezt rendezni akarja az életben, úgyhogy hónapok óta takarítja a londoni szállodákat, este skype-on beszél az itthoniakkal, utána kicsit sír, majd megsüti a lakótársaknak a következő adag pogácsát, hátha valami otthonfoszlányt ez is ad a lelkének. A 22 ezres Soroksár, egy teljes fővárosi kerület népessége már hiányzik az ellátásból. Ápolók tízezrei mentek el csendben. Ők már nem teszik fel a kérdést, amit a keddi budapesti tüntetésen olvashattunk az egyik táblán: Fidesz, ha mi nem leszünk, mi lesz?

Most azt mondják, végre öntudatra ébredtek az egészségügyben dolgozók, ki merték mondani, hogy elfogyott a türelem, hullafáradtak, másodállásokból tömik be a családi kassza tátongó lyukait, hiányoznak műszerek, felszerelések, tápszerek. Azt mondják, nem bírják tovább, elegük van a milliárdos fejlesztésekből, ahol a tervezők átnéznek rajtuk, így a fuldokló beteg ágya nem fér ki az ajtón, az ágytálmosóban meg nincs bevezetve a víz, közben ők turkálóban veszik a fehér egyenruhát.

Zombor Gábor államtitkár volt háziorvos és kórházvezető is, ismeri a bajokat, kérdés, hogy mihez van politikai felhatalmazása. Pár hete rendszeresen egyeztet a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel: kis lépések, aprópénzek kerülnek az asztalra, csak annyi, amin el lehet csámcsogni egy ideig – megy az idő, csillapodnak a kedélyek. Az egészségügyiek remélik, év végére összeállhat az életpályamodell, a fekete-fehér tömeg meggyőzte az urakat, hogy át kell szabni a költségvetést, duplájára kell emelni a béreket. A sok ezer kitikkadt orvos és ápoló kedd este kifütyülte az önmaga paródiájává vált Cser Ágnest, aki tizenegy éve áll sztrájkkészültségben, és pont azóta nem ért el semmit. Láthatóan a színpadon sem fogta fel, hogy számára itt a vég. Zombor államtitkár sokkal okosabb: ő tudta, hogy itt nem lehet maszatolni, ha a szakmában akar maradni, akkor most mindennel egyet kell értenie. Meg is tette. Már csak az a kérdés, hogy azért mond le, mert a kormányzati stoptábla útját állja az ígéretek betartásának, vagy azért, mert a nagy tanító nem szereti, ha valaki elfelejti: ez a világ a lehetséges világok legjobbika.

Ötkarikás összefogás

Publikálás dátuma
2015.05.14. 07:54
Úgy tűnik, a döntéshozók között hatalmas volt az egyetértés a budapesti olimpia kérdésében FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Egyre nagyobb az összefogás a 2024-es budapesti olimpiáért és paralimpiáért, ugyanis a Magyar Olimpiai Bizottság döntése, és a médiumok támogatása után Tarlós István főpolgármester révén Budapest is a közös ügy mögé állt tegnap, a társadalmi párbeszéd keretében megrendezett első szakmai konferencián.

Újabb mérföldkövéhez érkezett tegnap a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai játékok pályázatát előkészítő társadalmi párbeszéd. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) február 6-i közgyűlésén úgy döntött, javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es ötkarikás játékok megrendezésének a lehetőségét. Ezt követően több mint 50 médium vezetője biztosította a MOB-ot arról, hogy támogatja a kezdeményezést.

A tegnapi napon pedig egy öt alkalmas szakmai konferenciasorozatot indított el a hazai olimpiai bizottság – amelynek következő állomása június 3-án Miskolcon lesz –. A párbeszéd lényege, hogy szakemberek segítségével vizsgálják meg az olimpia rendezésének lehetőségeit és gazdasági hátterét. Nem mellékesen pedig a társadalmi támogatottság növelése is cél, hiszen a nélkül manapság már nem lehet eséllyel pályázni. Borkai Zsolt, a MOB elnöke, megnyitóbeszédében elmondta, hogy pár hónappal ezelőtti mérés szerint 66% volt a támogatottság, amit szeretnének tovább növelni.

„Mindenképpen Magyarország javát fogja szolgálni ez az együttműködés, hiszen kommunikálunk egymással. A sikerhez viszont nagy összefogásra van szükség” – árulta el az elnök. Ezt az összefogást erősíti, hogy a MOB döntése és a médiumok támogatása után Tarlós István, Budapest fideszes főpolgármestere is teljes mellszélességgel kiállt a kandidálási folyamat mellett, pedig elmondása szerint ő sem mindig támogatta.

„Az Agenda 2020 kinyitotta a kapukat a fenntartható olimpiai rendezés mellett, így megváltozott a szkeptikus álláspontom és én is olimpiapárti lettem. Budapest és Magyarország kész arra, hogy joggal és eséllyel pályázzon a 2024-es olimpiára” – mondta a főpolgármester.

Tarlós István azt is elárulta, hogy a MOB-döntést követően június 23-án, a nemzetközi olimpia napján szavaz majd a Fővárosi Közgyűlés az olimpiai pályázatról, amelynek kimeneteléről nincs kétsége a városvezetőnek.

„Azt gondolom, hatalmas fejlődési lehetőséget jelent az olimpiai rendezés, mind létesítményileg, mind az infrastruktúra terén. Személy szerint már sikernek értékelném, ha pár embert meggyőznék, hogy jó dolog olimpiát rendezni, és érdemes erre pénzt, illetve energiát áldozni. Úgy érzem, hogy a magyarok nagy része örülne egy olimpiának, de azért arra meg kell teremteni a feltételeket. Egy olimpiára való készülődés kompromisszumokkal, lemondásokkal is járhat a hétköznapi életben, de ezeket el kell tudni viselni egy jobb és nemesebb cél érdekében” – nyilatkozott lapunknak Cseh László, olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok úszó.

„Jelenleg nézőként tudnám magam elképzelni 2024-ben, de nem lehet tudni mit hoz az élet” – fogalmazott sejtelmesen a klasszis. Szilágyi Áron olimpiai és világbajnok kardvívó megígérte, hogy ha kilenc év múlva Budapesten lesz az olimpia, akkor mindenképp pástra lép. A tavaly visszavonult Polgár Judit nemzetközi sakkmester, az Olimpiai Védnöki Testület tagja pedig azt mondta, ha sportága felkerülne az olimpia műsorába, akkor visszatérne.

A sportolókon tehát ahogy eddig, ezúttal sem múlik. Azonban a siker ezúttal nem csak tőlük függ, hanem attól is, hogy miként sikerül összefognia az országnak.

Jövőre 36 milliárd forint jut fejlesztésekre
A kormány által tegnap benyújtott jövő évi költségvetési javaslat szerint az állam 35,88 milliárd forinttal támogatja 2016-ban a Nemzeti Olimpiai Központ beruházását. A 2017-es budapesti vizes világbajnokság megrendezéséhez szükséges egyes létesítmény-fejlesztések kiadásai 27,27 milliárdot tesznek ki.

Szerző

Ötkarikás összefogás

Publikálás dátuma
2015.05.14. 07:54
Úgy tűnik, a döntéshozók között hatalmas volt az egyetértés a budapesti olimpia kérdésében FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Egyre nagyobb az összefogás a 2024-es budapesti olimpiáért és paralimpiáért, ugyanis a Magyar Olimpiai Bizottság döntése, és a médiumok támogatása után Tarlós István főpolgármester révén Budapest is a közös ügy mögé állt tegnap, a társadalmi párbeszéd keretében megrendezett első szakmai konferencián.

Újabb mérföldkövéhez érkezett tegnap a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai játékok pályázatát előkészítő társadalmi párbeszéd. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) február 6-i közgyűlésén úgy döntött, javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es ötkarikás játékok megrendezésének a lehetőségét. Ezt követően több mint 50 médium vezetője biztosította a MOB-ot arról, hogy támogatja a kezdeményezést.

A tegnapi napon pedig egy öt alkalmas szakmai konferenciasorozatot indított el a hazai olimpiai bizottság – amelynek következő állomása június 3-án Miskolcon lesz –. A párbeszéd lényege, hogy szakemberek segítségével vizsgálják meg az olimpia rendezésének lehetőségeit és gazdasági hátterét. Nem mellékesen pedig a társadalmi támogatottság növelése is cél, hiszen a nélkül manapság már nem lehet eséllyel pályázni. Borkai Zsolt, a MOB elnöke, megnyitóbeszédében elmondta, hogy pár hónappal ezelőtti mérés szerint 66% volt a támogatottság, amit szeretnének tovább növelni.

„Mindenképpen Magyarország javát fogja szolgálni ez az együttműködés, hiszen kommunikálunk egymással. A sikerhez viszont nagy összefogásra van szükség” – árulta el az elnök. Ezt az összefogást erősíti, hogy a MOB döntése és a médiumok támogatása után Tarlós István, Budapest fideszes főpolgármestere is teljes mellszélességgel kiállt a kandidálási folyamat mellett, pedig elmondása szerint ő sem mindig támogatta.

„Az Agenda 2020 kinyitotta a kapukat a fenntartható olimpiai rendezés mellett, így megváltozott a szkeptikus álláspontom és én is olimpiapárti lettem. Budapest és Magyarország kész arra, hogy joggal és eséllyel pályázzon a 2024-es olimpiára” – mondta a főpolgármester.

Tarlós István azt is elárulta, hogy a MOB-döntést követően június 23-án, a nemzetközi olimpia napján szavaz majd a Fővárosi Közgyűlés az olimpiai pályázatról, amelynek kimeneteléről nincs kétsége a városvezetőnek.

„Azt gondolom, hatalmas fejlődési lehetőséget jelent az olimpiai rendezés, mind létesítményileg, mind az infrastruktúra terén. Személy szerint már sikernek értékelném, ha pár embert meggyőznék, hogy jó dolog olimpiát rendezni, és érdemes erre pénzt, illetve energiát áldozni. Úgy érzem, hogy a magyarok nagy része örülne egy olimpiának, de azért arra meg kell teremteni a feltételeket. Egy olimpiára való készülődés kompromisszumokkal, lemondásokkal is járhat a hétköznapi életben, de ezeket el kell tudni viselni egy jobb és nemesebb cél érdekében” – nyilatkozott lapunknak Cseh László, olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok úszó.

„Jelenleg nézőként tudnám magam elképzelni 2024-ben, de nem lehet tudni mit hoz az élet” – fogalmazott sejtelmesen a klasszis. Szilágyi Áron olimpiai és világbajnok kardvívó megígérte, hogy ha kilenc év múlva Budapesten lesz az olimpia, akkor mindenképp pástra lép. A tavaly visszavonult Polgár Judit nemzetközi sakkmester, az Olimpiai Védnöki Testület tagja pedig azt mondta, ha sportága felkerülne az olimpia műsorába, akkor visszatérne.

A sportolókon tehát ahogy eddig, ezúttal sem múlik. Azonban a siker ezúttal nem csak tőlük függ, hanem attól is, hogy miként sikerül összefognia az országnak.

Jövőre 36 milliárd forint jut fejlesztésekre
A kormány által tegnap benyújtott jövő évi költségvetési javaslat szerint az állam 35,88 milliárd forinttal támogatja 2016-ban a Nemzeti Olimpiai Központ beruházását. A 2017-es budapesti vizes világbajnokság megrendezéséhez szükséges egyes létesítmény-fejlesztések kiadásai 27,27 milliárdot tesznek ki.

Szerző