Tizenkettő, az egy tucat

Publikálás dátuma
2015.05.14. 07:58
Az már biztos, hogy a következő szezonban nem rendeznek Fradi–Győrt az NB I-ben FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Jelentős változások várhatók jövőre a labdarúgó NB I-ben. Legkésőbb 2017-2018-as idényre 12 csapatos lehet az első osztály, de elképzelhető, hogy már a következő szezontól egy tucat csapattal rajtol a hazai élvonal - jelentette be tegnap Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke. A 2015/16-os szezontól eltörlik a Ligakupát. Az MLSZ a legfőbb célnak hazai futballisták számának növelését, valamint a pénzügyi stabilitást tűzte ki célul.

Legkésőbb 2017–2018-as idényig 12 csapatosra csökkenthetik a magyar labdarúgó első osztályt – jelentette be Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke tegnap. Előfordulhat azonban az is, hogy már a következő szezontól egy tucat csapattal rajtol az NB I, az attól függ, hogy mennyi együttes kapja meg végül a licencet.

„A helyzet egyelőre bizonytalan, ugyanis jövőre 16-tól 12-ig bármekkora lehet a létszám, de a legvalószínűbb a 14 csapatos első osztály”- jelentette ki az elnök.

Az Elsőfokú Licencadó Bizottság keddi döntése értelmében öt első és egy másodosztályú egyesület (Győri ETO, Pécs, Kecskemét, Nyíregyháza, Pápa és az NB II-es Putnok) nem kapott engedélyt. Az említett klubok május 26-ig, a másodfokú döntésig van lehetőségük arra, hogy pótolják a hiányosságokat. Amennyiben elutasítják az élvonalbeli klubok fellebbezését, úgy a harmadosztályban folytathatják szereplésüket.

Ha 12 csapatos lesz az első osztály, abban az esetben háromszor 11 fordulóra kerülne sor, míg 14 csapat esetén kétszer 13 fordulóból állna a bajnokság. Az is előfordulhat, hogy páratlan számú csapat rendelkezik majd a szükséges indulási joggal, akkor az NB I-et páros számúra a másodosztályból pótolják.

Csányi Sándor azt is bejelentette, hogy megszűnik a Ligakupa, mivel nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Magyar Kupába a nemzetközi kupákban érdekelt csapatok csak a 32 között kapcsolódnak majd be, és a legjobb 16-ig nem kerülhetnek össze az NB I-es együttesek. Az elnök hangsúlyozta, hogy a fő cél: a hazai futballisták számának növelése már a következő szezontól, valamint a pénzügyi stabilitás megteremtése.

„Azokat a klubokat jutalmazzuk, ahol a külföldi játékosok száma nem haladja meg a hét főt a keretben, a pályán pedig a három főt. A hazai nevelésű, húsz év alatti játékosok közül jövőre minimum kettőnek pályán kell lennie. Azok a csapatok, amelyek a nemzetközi kupákban szerepelnek, legfeljebb tíz külföldi futballistát foglalkoztathatnak, egyszerre a pályán legfeljebb öt játékos szerepelhet” - nyilatkozta Csányi Sándor.

Ha a klubok meg tudnak felelni a követelményeknek, úgy részesülnek a Szerencsejáték 300-400 millió forintnak megfelelő összegéből (ez meghaladhatja a televíziós közvetítésből származó bevétel). Szintén plusz forráshoz, nagyjából 150 millió forinthoz juthatnak az NB II-es csapatok, ha egyáltalán nem szerepeltetnek külföldi labdarúgót, és legalább egy 19 éven aluli magyart játszatniuk kell.

Reakciók
Győri János, a PMFC ügyvezetője: „Meglepődtünk a döntésen, és ma a klub vezetősége megtárgyalja a kialakult helyzetet, ezt követően alakítjuk ki álláspontunkat."
A KTE közleménye: „Klubunk sajnálattal értesült az MLSZ licencadó bizottságának döntéséről. A döntés a kecskeméti futball jövőjét befolyásolja, így a helyzet súlyára való tekintettel, ma rendkívüli vezetői értekezletet tart klubunk, ahol átvizsgáljuk lehetőségeinket."
A Nyíregyháza közleménye: "Diego Balbinot 2010-ben volt a csapat játékosa, feljelentette a FIFA-nál az együttest, mert tartozott neki. A klub jelenlegi tulajdonosa már rég átutalta a tartozás összegét. A Szpari fellebbez, és május 26-ig beszerzi a játékostól a szükséges papírt, amely bizonyítja, hogy valóban kifizette az összeget."
A győriek már korábban bejelentették, a következő szezonban az NB III-ban szerepelnek, míg a pápaiak sorsa még kérdőjeles.

Szerző

Száguldó kanadaiak

Publikálás dátuma
2015.05.14. 07:56
Kanada eddig hibátlan FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARTIN ROSE
Ma a negyeddöntőkkel folytatódnak a Csehország által megrendezett A csoportos jégkorong világbajnokság küzdelmei. A csoportküzdelmek alapján az idei vb eddigi sztárcsapata Kanada. A tavalyi olimpiai bajnok mind a hét találkozóját megnyerte, a Divízió I/A-ba kieső osztrákoknak, valamint a németeknek is tíz gólt ütve.

Sidney Crosbyék mindvégig egészen káprázatos teljesítményt nyújtottak, és ezúttal pontosan láthatta mindenki, mekkora a különbség az NHL és valamely európai bajnokság között. A kanadaiak számára nem okozhat gondot Fehéroroszország a negyeddöntőben.

Bár a B csoport másodikja, Svédország rendkívül látványos, kombinatív támadójátékot mutatott be a vb során - a második legtöbb találatot érte el a torna során -, sajnos a védelmük kifejezetten gyenge formában teljesít. Márpedig ez megengedhetetlen a tavalyi világbajnok, Oroszország elleni negyeddöntőben. Főleg annak ismeretében hogy Ovecskinék sem spóroltak a gólokkal: náluk több találatot senki sem jegyzett a B csoportban.

Kifejezetten jó benyomást tett eddig mindenkire a csoportmeccseken tíz találatig jutó Artyemij Panarin, aki közvetlenül a vb előtt szerződött az NHL-be, a Chicago Blackhawks csapatához. Úgy tűnik, tényleg jó vásárt csinálnak vele. Az oroszok számára a másik jó hír, hogy Jevgenyij Malkinnak a fehéroroszok ellen sikerült megtörnie az átkot: 18 gól nélküli mérkőzés után sikerült végre betalálnia a hálóba.

Az A csoport harmadik helyén végzett csehek ugyan nem voltak igazán meggyőzőek, de hazai környezetben bárkit megverhetnek. S épp a svédek ellen mutatták meg, mennyire képesek szívvel játszani: akkor az utolsó harmad derekán percek alatt fordították meg az eredményt 2-4-ről 5-4-re.

Jakub Vorácek csapakapitány szerint meccsről meccsre játszanak egyre jobban. Negyeddöntőbeli ellenfeleik, a finnek eddig szintén visszafogott teljesítményt nyújtottak, de a skandinávok már többször bizonyították a vb-k során: sosem szabad leírni őket. Két kapusuk, Pekka Rinne és Juuse Saros egészen elképesztő teljesítményt nyújtottak a tornán.

A torna eddigi meglepetéscsapata az Egyesült Államok, amely úgy tűnt, szedett-vedett csapattal érkezett a világbajnokságra, s nem veszi komolyan a viadalt. Ehhez képest simán, csoportelsőként jutott el a negyeddöntőig, ráadásul időközben erősödött az amerikaiak kerete: miután a Minnesota kiesett az amerikai jégkorong bajnokság, az NHL rájátszásából, Charlie Coyle azonnal Ostravába utazott.

„Minden olyan gyorsan történt. Egy nappal a kiesésünk után hívtak is, hogy álljak a válogatott rendelkezésére. Majdnem egy napot utaztam, s a Szlovénia elleni vasárnapi találkozó előestéjén érkeztem a helyszínre” – közölte a 23 éves hokis. Sok ideje tehát nem volt arra, hogy megszokja a hét órás időeltolódást. Az amerikaiak mindenesetre amolyan „sötét lóként” juthatnak el akár a dobogó legmagasabb fokáig. Az amerikaiak a helvétekkel nézhetnek farkasszemet. Kérdés, ezúttal hogyan zár a svájci retesz.

A negyeddöntők párosítása
Egyesült Államok-Svájc (Tv 15.00 Sport 2)
Svédország-Oroszország (Tv 19.15 Sport 2)
Kanada-Fehéroroszország
Finnország-Csehország



Szerző
Frissítve: 2015.05.13. 22:38

Ötkarikás összefogás

Publikálás dátuma
2015.05.14. 07:54
Úgy tűnik, a döntéshozók között hatalmas volt az egyetértés a budapesti olimpia kérdésében FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Egyre nagyobb az összefogás a 2024-es budapesti olimpiáért és paralimpiáért, ugyanis a Magyar Olimpiai Bizottság döntése, és a médiumok támogatása után Tarlós István főpolgármester révén Budapest is a közös ügy mögé állt tegnap, a társadalmi párbeszéd keretében megrendezett első szakmai konferencián.

Újabb mérföldkövéhez érkezett tegnap a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai játékok pályázatát előkészítő társadalmi párbeszéd. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) február 6-i közgyűlésén úgy döntött, javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es ötkarikás játékok megrendezésének a lehetőségét. Ezt követően több mint 50 médium vezetője biztosította a MOB-ot arról, hogy támogatja a kezdeményezést.

A tegnapi napon pedig egy öt alkalmas szakmai konferenciasorozatot indított el a hazai olimpiai bizottság – amelynek következő állomása június 3-án Miskolcon lesz –. A párbeszéd lényege, hogy szakemberek segítségével vizsgálják meg az olimpia rendezésének lehetőségeit és gazdasági hátterét. Nem mellékesen pedig a társadalmi támogatottság növelése is cél, hiszen a nélkül manapság már nem lehet eséllyel pályázni. Borkai Zsolt, a MOB elnöke, megnyitóbeszédében elmondta, hogy pár hónappal ezelőtti mérés szerint 66% volt a támogatottság, amit szeretnének tovább növelni.

„Mindenképpen Magyarország javát fogja szolgálni ez az együttműködés, hiszen kommunikálunk egymással. A sikerhez viszont nagy összefogásra van szükség” – árulta el az elnök. Ezt az összefogást erősíti, hogy a MOB döntése és a médiumok támogatása után Tarlós István, Budapest fideszes főpolgármestere is teljes mellszélességgel kiállt a kandidálási folyamat mellett, pedig elmondása szerint ő sem mindig támogatta.

„Az Agenda 2020 kinyitotta a kapukat a fenntartható olimpiai rendezés mellett, így megváltozott a szkeptikus álláspontom és én is olimpiapárti lettem. Budapest és Magyarország kész arra, hogy joggal és eséllyel pályázzon a 2024-es olimpiára” – mondta a főpolgármester.

Tarlós István azt is elárulta, hogy a MOB-döntést követően június 23-án, a nemzetközi olimpia napján szavaz majd a Fővárosi Közgyűlés az olimpiai pályázatról, amelynek kimeneteléről nincs kétsége a városvezetőnek.

„Azt gondolom, hatalmas fejlődési lehetőséget jelent az olimpiai rendezés, mind létesítményileg, mind az infrastruktúra terén. Személy szerint már sikernek értékelném, ha pár embert meggyőznék, hogy jó dolog olimpiát rendezni, és érdemes erre pénzt, illetve energiát áldozni. Úgy érzem, hogy a magyarok nagy része örülne egy olimpiának, de azért arra meg kell teremteni a feltételeket. Egy olimpiára való készülődés kompromisszumokkal, lemondásokkal is járhat a hétköznapi életben, de ezeket el kell tudni viselni egy jobb és nemesebb cél érdekében” – nyilatkozott lapunknak Cseh László, olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok úszó.

„Jelenleg nézőként tudnám magam elképzelni 2024-ben, de nem lehet tudni mit hoz az élet” – fogalmazott sejtelmesen a klasszis. Szilágyi Áron olimpiai és világbajnok kardvívó megígérte, hogy ha kilenc év múlva Budapesten lesz az olimpia, akkor mindenképp pástra lép. A tavaly visszavonult Polgár Judit nemzetközi sakkmester, az Olimpiai Védnöki Testület tagja pedig azt mondta, ha sportága felkerülne az olimpia műsorába, akkor visszatérne.

A sportolókon tehát ahogy eddig, ezúttal sem múlik. Azonban a siker ezúttal nem csak tőlük függ, hanem attól is, hogy miként sikerül összefognia az országnak.

Jövőre 36 milliárd forint jut fejlesztésekre
A kormány által tegnap benyújtott jövő évi költségvetési javaslat szerint az állam 35,88 milliárd forinttal támogatja 2016-ban a Nemzeti Olimpiai Központ beruházását. A 2017-es budapesti vizes világbajnokság megrendezéséhez szükséges egyes létesítmény-fejlesztések kiadásai 27,27 milliárdot tesznek ki.

Szerző