Előfizetés

Magyar dal napja szabadon

Néhány hónap múlva megszűnik a Magyar Dal Napja Nonprofit Kft., de ezzel csak a központi irányítás tűnik el, a hét év óta zajló rendezvénysorozat folytatódik, idén szeptember 13-án is lesz magyar dal napja.

Erről Presser Gábor, az esemény kitalálója beszélt tegnap. "Szabadjára engedjük a magyar dal napját. Mivel nem kapunk pénzt működési költségeinkre, ezentúl nem lesz központi irányítás, óriásplakátok és műsorfüzetek, viszont így lesz igazán alulról építkező, önkéntes, önszerveződő a rendezvény. Olyan, amilyet az induláskor megálmodtunk" - mondta Presser Gábor és Szabó Edit, a Magyar Dal Napja Nonprofit Kft. ügyvezetője a sajtótájékoztatón.

Presser Gábor kitért arra, a magyar dal napját eleve politikamentes napnak tervezték, és büszke arra, hogy ez ma is így van. "Kétségtelenül fájdalmas megélni, hogy négy éve nincs központi szponzorunk. Ez nem azt jelenti, hogy nem vagyunk fontosak senkinek, csak azt, nem látják bennünk a nagy üzlet lehetőségét. Ezt meg lehet, illetve meg kell érteni".

Faltól falig

Publikálás dátuma
2015.05.14. 07:46
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Az Örkény István Könyvesbolt Cultiris Galériájában (Bp, XIII. ker. Szent István krt. 26.) tegnap nyílt meg Mandur László Faltól falig című fotókiállítása.

A tárlatot Keleti Éva fotóművész nyitott meg. A kiállítás június 27-ig tekinthető meg.

Mi jön a felmorzsolódás helyett?

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2015.05.14. 07:45
Sok múlik azon, miként közelítenek egymáshoz a szervezetek – Az idei POSZT egyik versenyprodukciója a kaposvári teátrum Szigorúa
Kudarcok sorozatát szenvedte el az elmúlt időszakban a Magyar Színházi Társaság. Kérdés, milyen kompromisszumok mellett érdemes fenntartani továbbra is a komoly múlttal rendelkező szakmai érdekvédelmi szervezetet. A választ minden bizonnyal az ősszel hivatalba lépő új elnöknek és elnökségnek kell majd megadnia.

Aki azt gondolta, hogy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) és Magyar Színházi Társaság körül kialakult feszültségek miatt tolonganak majd a tagok a szervezet hétfői közgyűlésén, csalódnia kellett. Csizmadia Tibor elnök meg is állapította keserűen, hogy „kevesen vagyunk”. A hatvannyolc tagszervezetből jó, ha húsz képviseltette magát az ülésen. Pedig lett volna miről beszélni.

Az 1997-ben a Magyar Színházművészeti Szövetség jogutódaként létrejött szervezet az utóbbi években fokozatosan vesztett a tekintélyéből, szakmai presztízse, érdekvédő szerepe megingott, illetve javaslatai, kezdeményezései gyakran reakció nélkül maradtak. A szervezet szerepét alapvetően megváltoztatta, amikor létrejött a jobboldali politikai szimpatizánsok által alapított másik színházi szervezet, a Magyar Teátrumi Társaság, melynek elnöke a mai napig Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház jelenlegi főigazgatója.

A színházi szakma leegyszerűsítve kettéoszlott és a Magyar Színházi Társaságot a Teátrumi Társasághoz képest kezdték pozícionálni, vagyis besorolták politikailag a bal, illetve a liberális oldalra, annak ellenére, hogy ebbe a szervezetbe, mint az a mostani összejövetelen is elhangzott, korábban szakmai alapon léptek be színházak, egyesületek és a tagok világnézeti beállítottsága nem egyszínű.

Érdekes egyébként, hogy vannak olyan színházak, tömörülések, amelyek mind a két társaságnak tagjai, ilyen például az egri Gárdonyi Géza Színház, melynek az igazgatója elegánsan feszített az ülésen az első sorban, miközben például az idei POSZT-ra a zsűribe a Teátrumi Társaság delegálta és éppen Csizmadia Tibor volt az elődje az egri teátrum élén. Blaskó Balázs egyébként akkor volt igazán az elemében, amikor a helyzetet kihasználva kirohanást intézett a színházi kritikusok ellen.

A társaság körüli feszültségben ugyanis szerephez jutottak a kritikusok, mivel az idei POSZT-ra nem a Színházi Kritikusok Céhének delegáltját Csáki Juditot jelölték, többen bojkottot kezdeményeztek a fesztivál ellen és ehhez a felhíváshoz több százan, köztük az irodalmi, és színházi élet jeles személyiségei is csatlakoztak. Három színház – az Örkény Színház, a Szputnyik és Stereo Akt – úgy döntött, bár lejátsszák a beválogatott előadásukat, nem vesznek részt a versenyben.

A kialakult botrány miatt a Színházi Kritikusok Céhe és az Örkény Színház a Színházi Társaságból is kilépett. Ebben a hangulatban kifejezetten borúlátónak és pesszimistának tűnt a leköszönő elnök, Csizmadia Tibor éves beszámolója a mostani közgyűlésen. Mint azt Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója szóvá is tette, a felsorolásban szinte csak kudarcokról számolt be Csizmadia.

A minisztérium felé megfogalmazott különböző módosító javaslatok is többnyire válasz nélkül maradtak. Csizmadia Tibor fel is vetette, hogy mivel az ő és az elnökség mandátuma is lejár, át kellene gondolni a társaság jövőjét, stratégiáját, a Teátrumi Társasághoz való viszonyát, a kommunikáció módját, azt hogy meddig menjenek el a kompromisszumokat illetően, vagy váltsanak programot, stratégiát.

A hozzászólások többségében arról szóltak, hogy a társaságból való kilépésekkel a szervezet önmagát morzsolja fel. Többen arra próbáltak figyelmeztetni, hogy szakmai válaszokat kellene adni továbbra is bizonyos kérdésekre. Nem szabad hagyni, hogy minden teljesen átpolitizálódjon, még akkor sem, ha a Teátrumi Társaság sokszor ebbe az irányba viszi a kommunikációját. Persze az egyáltalán nem kedvez a Magyar Színházi Társaságnak, hogy csökkent az állami támogatása, a sokkal jobban támogatott Teátrumi Társaság sokszor nem egyenrangú partnerként viselkedik vele szemben.

Kérdés tehát, hogy idővel teljesen szétforgácsolódik, illetve bedarálódik-e a Magyar Színházi Társaság, vagy mégis valamiféle szakmai szempontokat képes-e a jövőben képviselni. A mostani közgyűlésen a résztvevő kisebbség amellett voksolt, hogy nem szabad feladni, Csizmadia Tibor elnöki beszámolóját, az a néhány kitartó tag, aki végig ott maradt az ülésen, elfogadta.

Megalakult ugyanakkor egy háromfős munkacsoport, melynek az a feladata, hogy gondolja ki, fogalmazza meg a társaság új arcélét. Egyben mérje fel, kit lehetne felkérni a szervezet új elnökének. Az őszi tisztújításig hátravan még néhány hónap, meghatározó lesz persze miként sikerül majd lebonyolítani a XV. Pécsi Országos Színházi Találkozót, az előjelek finoman szólva nem kedvezőek.

POSZT: kommunikációs csőd
Arra a kérdésre, miként fordulhatott elő a mostani botrány az idei POSZT zsűrijének kiválasztásával kapcsolatban végül az fogalmazódott meg, hogy kommunikációs csőd állt elő. Nehezítette a helyzetet a társaság vezetői szerint, hogy az ügyben a két szervezet nem egyenlő szinten tárgyalt és sajnálatosan nem is járt el körültekintően.
Radnai Annamária dramaturg szerint visszalépést jelent az a végül elfogadott megoldás, hogy mindkét társaság önállóan egymás megkérdezése nélkül jelöl négy-négy tagot a bírálók közé.
Többen azt sérelmezték, hogy nem volt egyértelműen meghatározva, kinek milyen jogosítványa van a bírálók kiválasztását illetően és az sem, hogy a konszenzus érdekében a társaság képviselői meddig mehetnek el, hol van az a határ, amikor már nem lehet kompromisszumot kötni. Nagyon sok a tisztázatlan kérdés, a tervek szerint az idei fesztiválon június 9-én rendeznek egész napos vitát arról, hogyan tovább POSZT?