Keveseknek jut több

A szerdán benyújtott, 2016. évi költségvetés szinte mindenben a régi mezsgyén halad. Ezt jól illusztrálja, hogy miközben a kórházi betegellátásra jövőre kevesebb jut, és a szociális kiadásokból is visszavesznek, addig a kultúra egyes intézményei jobban járnak, mint idén, de természetesen csak azok, amelyeknek vezetői a kormánypárthoz vagy személyesen a kormányfőhöz közel állnak. Új adófajta is megjelenik, a növekedési adóhitel.

Soha ilyen vékony adótörvény nem került még az országgyűlés elé. A 2016-os költségvetés szerdai ismertetésekor megismert változásokon túl kevés újdonságot tartalmaz az alig 20 oldalas beadvány. Tállai András, nemzetgazdasági miniszterhelyettes a csütörtökön benyújtott adótörvény-javaslat kapcsán bejelentette, hogy a társasági adózásban bevezetik a növekedési adóhitelt. Ezt azok a vállalkozások vehetik majd igénybe, amelyek egyik évről a másikra legalább ötszörösére növelik adózás előtti eredményüket. Ezek két évre elhalaszthatják az adó megfizetését, így több forrásuk marad tevékenységük bővítésére. Közműadó-kedvezményre számíthatnak az új nyomvonalon létesített közművezeték építői, ezek után csak a hatodik évtől kell fizetni a közműadót. Megerősítést nyert, hogy állandó közteherré alakul a dohányipari különadó, és tényleg csökken a bankadó.

A többi, adómódosító javaslat már ismert: a személyi jövedelemadó adókulcsának 16-ról 15 százalékra mérséklik, amivel 120 milliárd forint marad a családoknál. Az általános forgalmi adó változásai közül a miniszterhelyettes kiemelte, hogy a sertés tőkehús áfája 27-ről 5 százalékra mérséklődik, ezáltal 25 milliárd forinttal marad a fogyasztók zsebében. Tállai András egyúttal ígéretet tett arra, hogy a kormány elemzi a tapasztalatokat, és utána kerülhet napirendre további alapvető élelmiszerek áfájának a csökkentése, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az áfacsökkentésnek meg kell jelennie a fogyasztói árakban és ennek legjobb ösztönzője szerinte a verseny.

Reklámadó

A szerdán közzétett 2016. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint a jövő évben komoly százalékos megugrás várható a reklámadó-bevételben. Az idei összegnél 60 százalékkal magasabb összeget tervezett be a Nemzetgazdasági Minisztérium, számszerűen 10, 9 milliárd forintot. Ugyanakkor ez lesz az egyik legkisebb volumenű adófajta.

A szokásos módon reagált a gazdasági minisztérium az Európai Bizottságnak a 2006. évi költségvetéssel kapcsolatos ajánlásaira. A tárca szerint az Európai Bizottság nem vette figyelembe a konvergenciaprogramot és a 2016-os költségvetési tervezetet sem az ajánlásánál. (Ezzel szinte teljesen azonos retorikával utasította vissza a magyar kormány Brüsszelnek az idei költségvetéshez kapcsolódó javaslatait.)

Mint ismeretes az Európai Bizottság szerdán közzétette az uniós tagállamok számára készített országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásait, és Magyarország esetében öt ajánlást fogalmazott meg. Az első helyen azt javasolta Magyarországnak, hogy a középtávra előirányzott strukturális deficit elérésének érdekében hajtson végre fiskális kiigazítást, idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,5, jövőre pedig 0,6 százalékának megfelelő mértékben. Tegnapi közleményével a nemzetgazdasági tárca ezt utasította vissza.

A jövő évi költségvetés tervezete meglepetés volt főváros vezetésének is. A javaslat szerint a budapesti közösségi közlekedés még az ideinél is kevesebb állami támogatást kap, pedig a 2015-ös finanszírozásból is hiányzik 15 milliárd forint. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője közleményében csütörtökön kijelentette, hogy az ellenzéki párt szerint Tarlós István főpolgármester képtelen eredményesen kiállni a budapesti érdekek mellett.

A főpolgármester ugyanakkor tegnap a TV2 műsorában azt mondta, még folynak az egyeztetések a fővárosi közösségi közlekedés jövő évi működésének finanszírozásáról. Arra a műsorvezetői felvezetésre, hogy a 2016-os központi költségvetési tervezet szerint a fővárosi közösségi közlekedés eddigi 50 milliárd forintos támogatása körülbelül 24 milliárdra csökkenne, Tarlós István úgy válaszolt: “nem tekintem véglegesnek ezeket a számokat, és kaptam is olyan jelzést, hogy nem feltétlenül kell véglegesnek tekinteni”.

Kulturos kedvencek

Az Operaház Eiffel Bázisára 4 milliárdos, a Liget Budapest projektre pedig 19,1 milliárdos támogatást irányoztak elő a jövő évi költségvetés tervezetében, vagyis a projekt megvalósulásával számolnak.

Ugyanakkor a közgyűjteményeknek - köztük olyan intézményeknek, mint a Nemzeti, az Iparművészeti vagy a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Országos Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár - az idei összegnél mintegy 250 millió forinttal kevesebb, összesen 12,11 milliárd forintos támogatás szerepel a javaslatban. A minisztériumi fenntartású művészeti intézmények - a Magyar Állami Operaház, a Pesti Magyar Színház és a Budapesti Operettszínház - ugyanannyi pénzből gazdálkodhatnak, mint idén: összesen 10,6 milliárd forintból.

A Fekete György nevével fémjelzett Magyar Művészeti Akadémia az idei 5,26 milliárd után jövőre 6,63 milliárd forintos állami támogatással gazdálkodhat, amelynek nagy része adminisztratív célokra megy el, köztestületi feladatokra 2,5 milliárd forintot a titkárság igazgatására 1,55 milliárdot, a nehezen körülhatárolható feladatú Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetre 143 milliót, míg a Nemzeti Szalon programjaira az ideihez hasonlóan 80 millió forintot költhetnek.

Új kiadási tétel viszont a Nemzeti Hauszmann Terv, amely tíz év alatt akarja a Habsburg-időszakra visszaalakítani a budai Várpalotát, erre 2016-ban 3,4 milliárd forint jut. Az Andrew Vajna-féle Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása (5,1 milliárd forint) nem változik.