Soha ilyen vékony adótörvény nem került még az országgyűlés elé. A 2016-os költségvetés szerdai ismertetésekor megismert változásokon túl kevés újdonságot tartalmaz az alig 20 oldalas beadvány. Tállai András, nemzetgazdasági miniszterhelyettes a csütörtökön benyújtott adótörvény-javaslat kapcsán bejelentette, hogy a társasági adózásban bevezetik a növekedési adóhitelt. Ezt azok a vállalkozások vehetik majd igénybe, amelyek egyik évről a másikra legalább ötszörösére növelik adózás előtti eredményüket. Ezek két évre elhalaszthatják az adó megfizetését, így több forrásuk marad tevékenységük bővítésére. Közműadó-kedvezményre számíthatnak az új nyomvonalon létesített közművezeték építői, ezek után csak a hatodik évtől kell fizetni a közműadót. Megerősítést nyert, hogy állandó közteherré alakul a dohányipari különadó, és tényleg csökken a bankadó.
A többi, adómódosító javaslat már ismert: a személyi jövedelemadó adókulcsának 16-ról 15 százalékra mérséklik, amivel 120 milliárd forint marad a családoknál. Az általános forgalmi adó változásai közül a miniszterhelyettes kiemelte, hogy a sertés tőkehús áfája 27-ről 5 százalékra mérséklődik, ezáltal 25 milliárd forinttal marad a fogyasztók zsebében. Tállai András egyúttal ígéretet tett arra, hogy a kormány elemzi a tapasztalatokat, és utána kerülhet napirendre további alapvető élelmiszerek áfájának a csökkentése, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az áfacsökkentésnek meg kell jelennie a fogyasztói árakban és ennek legjobb ösztönzője szerinte a verseny.
A szokásos módon reagált a gazdasági minisztérium az Európai Bizottságnak a 2006. évi költségvetéssel kapcsolatos ajánlásaira. A tárca szerint az Európai Bizottság nem vette figyelembe a konvergenciaprogramot és a 2016-os költségvetési tervezetet sem az ajánlásánál. (Ezzel szinte teljesen azonos retorikával utasította vissza a magyar kormány Brüsszelnek az idei költségvetéshez kapcsolódó javaslatait.)
Mint ismeretes az Európai Bizottság szerdán közzétette az uniós tagállamok számára készített országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásait, és Magyarország esetében öt ajánlást fogalmazott meg. Az első helyen azt javasolta Magyarországnak, hogy a középtávra előirányzott strukturális deficit elérésének érdekében hajtson végre fiskális kiigazítást, idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,5, jövőre pedig 0,6 százalékának megfelelő mértékben. Tegnapi közleményével a nemzetgazdasági tárca ezt utasította vissza.
A jövő évi költségvetés tervezete meglepetés volt főváros vezetésének is. A javaslat szerint a budapesti közösségi közlekedés még az ideinél is kevesebb állami támogatást kap, pedig a 2015-ös finanszírozásból is hiányzik 15 milliárd forint. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője közleményében csütörtökön kijelentette, hogy az ellenzéki párt szerint Tarlós István főpolgármester képtelen eredményesen kiállni a budapesti érdekek mellett.
A főpolgármester ugyanakkor tegnap a TV2 műsorában azt mondta, még folynak az egyeztetések a fővárosi közösségi közlekedés jövő évi működésének finanszírozásáról. Arra a műsorvezetői felvezetésre, hogy a 2016-os központi költségvetési tervezet szerint a fővárosi közösségi közlekedés eddigi 50 milliárd forintos támogatása körülbelül 24 milliárdra csökkenne, Tarlós István úgy válaszolt: “nem tekintem véglegesnek ezeket a számokat, és kaptam is olyan jelzést, hogy nem feltétlenül kell véglegesnek tekinteni”.