NATO;balti államok;

- Tanulmányozza a NATO a baltiak kérését

Elrettentő erő telepítését kérik a NATO-tól a krími precedens megismétlésétől tartó balti államok. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára az észak-atlanti szövetség a törökországi Antalijában tegnap zárult külügyminiszteri találkozón elismerte, tud arról, hogy Észtország, Lettország és Litvánia ilyen értelmű levelet készül küldeni, de azt mondta, nem olvasta a levelet, s túl korai még nyilatkozni arról, hogy a szövetség kész-e állandó haderőt állomásoztatni a három balti ország területén.

A három állam katonai vezetői hivatalosan Philip Breedlove tábornokhoz, a NATO-főparancsnokához írt levélben terjesztették elő kérelmüket, az AFP értesülései szerint mintegy háromezer fős NATO-dandár állandó jelenlétét szorgalmaznák, hét-nyolcszáz fős zászlóalj állomásozna rotációs alapon a három országban.

Stoltenberg jelezte, hogy a szövetség tanulmányozni fogja a kérést és felméri a lehetőségeket. A főtitkár ugyanakkor rámutatott, hogy a NATO már tett lépéseket a balti államok biztonságának megerősítésére, a harci gépek járőrözésével, illetve a szövetség haditengerészeti jelenlétének fokozásával. Az Egyesült Államok mintegy 600 katonát küldött a balti államokba és Lengyelországba. A szövetség tagállamai között ugyanakkor nincs egyetértés az állandó balti jelenlét kérdésében. NATO-diplomaták szerint a szövetség inkább a gyorsan bevethető, „lándzsahegy” erők fejlesztésére koncentrálna.

Noha az elmúlt hónapokban a Közel-Keletről és Észak-Afrikából Európába – mindenekelőtt Olaszországba – irányuló, mind nagyobb számú menekülthullám foglalkoztatta földrészünk politikusait és szakembereit, de távolról sem a Földközi-tenger az egyetlen hely, ahol humanitárius válság fenyeget. Becslések szerint legalább hatezer úgynevezett rohingya muzulmán tart az Andaman-tengeren keresztül Malajzia és Indonézia felé, és a sorsuk teljesen bizonytalan.