Budapest;kórház;Tarlós István;főpolgármester;közlekedésfejlesztés;

„A kerületi polgármesterek túlnyomó többsége – számomra váratlanul – pozitívan viszonyul a közgyűlési munkához” FOTÓ: Tóth Gergő

- Tarlós: nem hallom, hogy szidnák a felmenőimet

Nagy közlekedésfejlesztési beruházásokat egy kétmilliós városban nehéz észrevétlenül megcsinálni - mondja Tarlós István, aki szerint a budapestiek a rendszerváltás után talán elszoktak az építkezésektől. A főpolgármester akkor lesz nyugodt, ha az unió is ráüti a pecsétet arra a 350 milliárd forintnyi támogatásra, amely hat év alatt jutna Budapestnek. Az új fővárosi kórház helyszínéről, amelyet leginkább a II. kerületben tud elképzelni, Tarlós szerint nem lehet a budapestiekkel konzultálni, civil szervezetekkel viszont igen. Úgy véli, változtatni kellene Budapest közigazgatási rendszerén, de ez már valószínűleg csak állampolgárként fogja érdekelni.

- Lázár János ötletére visszatérve, nem kellene időnként megkérdezni a fővárosiakat a tervezett beruházásokról?

- Nem emlékszem, hogy 1945 óta a budapestiekkel bárki konzultációt folytatott volna ilyenekről. Érdekes módon az újságírók Demszky Gábor úrtól ezt soha nem kérdezték meg, pedig ő nem hogy a fővárosiakkal, de például velem sem konzultált. Pedig mielőtt a 4-es metrót elkezdte, európai hírű metróépítőket ajánlottam neki, akik lebeszélték volna a beruházásról. Őszintén szólva vannak dolgok, amiket nem lehet 2 millió emberrel megkonzultálni. A civil szervezetekkel viszont igen, bár nehéz egymásnak ellentmondó kívánságoknak egyszerre eleget tenni.

- Sikerült a fővárosi közgyűlésben a 23 kerületi polgármester érdekeit összehangolni?

-Az önkormányzati választások óta már hét hónap eltelt, de nem az következett be, amit az egyik újság jósolt, hogy borzasztó kerületi terror lesz és majd mindenki kiszakítja a magáét. A főpolgármesteri vétójog elég jó alkualap és legalább ilyen fontos, hogy a kerületi polgármesterek túlnyomó többsége - számomra váratlanul - pozitívan viszonyul a közgyűlési munkához, amiért egyébként egyetlen forint sem kap. Sokkal zavartalanabb az együttműködés, mint amire magam is számítottam, hát még a károgók.

- Az ingyenmunka rendben van, de ilyen konstrukcióban miért kap 25 millió forintos éves keretet Kocsis Máté önkormányzati tanácsnok? Egyáltalán miért kellett tanácsnokot választani?

- Önkormányzati tanácsnok mindig volt, csak több; ők együttvéve nagyobb összeggel gazdálkodhattak, mint Kocsis Máté. A józsefvárosi polgármesterrel, aki az én akaratomból lett tanácsnok, a feladatok egy részét igyekszem megosztani. Kocsis sokat segít és néhány más polgármesterrel együtt bizonyos nehéz, vagy kényes feladatokat is átvállal.

- Utódot nevel magának?

- Ne koptassuk Kocsis Mátét. Ilyen kérdésekkel csak koptatnánk. Mint tudja, akiről ma megérzik, hogy talán egy lépéssel előbbre jutott, mint a többi, azt igyekeznek kényelmetlen helyzetbe hozni. Inkább azt mondom, hogy Kocsis Máté nagyon intelligensen működik a mi közegünkben és egyáltalán nem érzi többnek magát más kerületi polgármesternél. Ez az utód-kérdés kényes dolog, amiről van véleményem, de ezt több okból megtartom magamnak. Amúgy nem én döntöm el, kit jelöl főpolgármesternek a Fidesz és a KDNP, ha már nem indulok a posztért. Ahogy azt sem tudni, milyen lesz 2019-től Budapest közigazgatási rendszere.

- Ha ezt így mondja, akkor biztosan átalakul.

- Ez a fajta kétszintű közigazgatás lássuk be, nem vált be Budapesten. Ennek nincs hagyománya, 1945, vagy 1950 előtt a kerületek nem önálló autoritások voltak, hanem elöljáróságok. A tanácsi időszakban pedig a kerületek hivatalosan is, jogilag is függelmi viszonyban álltak a fővárossal. Arról megoszlanak a vélemények, mi miatt nem működik jól a kétszintűség, ahogy arról is, hogyan kellene átalakítani Budapest közigazgatását. Hány kerület kellene, mennyire legyen erős a főváros, de ennél szerintem van fontosabb kérdés: hogyan képzelik el Budapest szerepét és jövőjét. Bárhol járok a világban, azt tapasztalom, hogy a fővárosok megkapják azt a súlyt, tekintélyt, rangot és figyelmet, amit meg kell kapniuk. Magyarországon - úgy látom - véglegesen még nem dőlt el, hogy a fővárosnak milyen fontosságot, milyen szerepet szánnak távlatilag. Nagyon örülök, hogy a kormány támogatja az uniós beruházásainkat, jó a kapcsolatunk elsősorban a miniszterelnökkel, de Lázár Jánossal, Pintér Sándorral, Varga Mihállyal, Seszták Miklóssal is. A Miniszterelnökséget vezető miniszterrel a választások előtt nem volt felhőtlen a viszonyunk, azok nem megjátszott viták voltak. Azóta viszont jól tudunk együttműködni, ez az uniós támogatásokkal kapcsolatos egyeztetéseken kiderült. Mindez azonban a jelen, mert nem mindig volt így a rendszerváltás óta. Budapest közigazgatási rendszerén változtatni kellene, ám ez engem valószínűleg már csak állampolgárként fog érdekelni.

- A fővárosi közgyűlés átalakításához is volt köze, vélhetően a további változtatásokkal kapcsolatban is megkérdezi majd önt a miniszterelnök.

- Kellő időben el fogom mondani neki a véleményemet. Előre, ráadásul egy interjúban viszont nem beszélek, mert senkit nem akarok fölöslegesen nyugtalanítani. Különben sem biztos, hogy végül az én véleményemmel analóg döntés születik.

Életének 86. évében elhunyt Fellegi Tamás újságíró, szerkesztő.