Előfizetés

Obama garanciái

Publikálás dátuma
2015.05.16. 07:37
Barack Obama a Camp David-i rezidencián tárgyalt az Öböl-államok vezetőivel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Ritka csúcstalálkozót tartott Camp Davidben hat öbölmenti állam vezetőivel Barack Obama. Az amerikai elnök igyekezett megnyugtatni az iráni nukleáris megállapodás miatt aggódó szunnita arab országokat.

Az Egyesült Államok megerősíti elkötelezettségét az öbölmenti államok biztonsága mellett - szögezte le Obama az amerikai elnökök vidéki rezidenciáján tartott sajtóértekezletén. Washington nem ígért formális katonai szerződést az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) hat tagállamának, de azt igen, hogy akár katonai erő bevetésével is garantálja a biztonságukat, ha ezen országokat külső támadás érné. A csúcs nem volt teljes, nem utolsósorban azért, mert a szaúdi uralkodó, Szalman király az utolsó pillanatban lemondta a Camp Davidbe szóló meghívást, Rijádot Mohammed bin Nadzsaf koronaherceg képviselte. A bahreini emír, Hamad ben Issza al-Kalifa is a trónörököst küldte, ott volt viszont a katari emír, Tamim bin Hamad Al Thani. Az Öböl menti Együttműködési Tanácsnak Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Omán, Kuvait, Bahrein és Katar a tagja.

Az Egyesült Államok és öt másik nagyhatalom június 30-ig szeretné tető alá hozni a végleges megállapodást Irán nukleáris programjának korlátozásáról. A GCC államai a tanácskozáson elfogadott közös közleményben hangsúlyozták, hogy egy "átfogó, ellenőrizhető megállapodás Teheránnal" az öbölállamok biztonsági érdekeit is szolgálná. A szunnita arab államok ugyanakkor változatlanul gyanakvással követik az Irán és a Hatok közötti tárgyalásokat, s attól tartanak, hogy a Teherán elleni nemzetközi szankciók feloldása nyomán ismét kiéleződnek a feszültségek a térségben. Az öbölállamok az Obama-kormányzat Szíria-politikáját is bírálják.

Obama sajtóértekezletén azt is hangsúlyozta, hogy az öbölállamoknak is többet kell tenniük saját védelmük érdekében, s enyhíteni az egymás közötti feszültségeket. Washington felajánlotta, hogy segítséget nyújt egy térségbeli rakétavédelmi rendszer felállításához. Szaúd-Arábia külügyminisztere a megbeszélések után hangsúlyozta, hogy a térség államai számára a legfontosabb, hogy Irán ne jusson atomfegyverhez, kizárólag békés célú nukleáris programot tarthasson fenn.

Átment a kompromisszumos törvény
A washingtoni képviselőház közép-európai idő szerint péntekre virradóra 400-25 arányban megszavazta azt a törvénytervezetet, amely jogot ad a kongresszusnak az iráni nukleáris megállapodás rendszeres felülvizsgálatára. A szenátus már múlt héten rábólintott a kétpárti kompromisszummal létrejött javaslatra, amely Obama aláírásával hatályba is léphet. A döntésről az öböl menti államokat is tájékoztatta az elnök.

Megalakult Netanjahu negyedik kormánya

Két órás késéssel tette le a hivatali esküt csütörtökön este az új izraeli kormány. Benjamin Netanjahu negyedik kabinetje az utolsó pillanatban állt össze, néhány tárcavezető csak órákkal korábban tudta meg, melyik posztot kapja. A kormánynak mindössze egy mandátumos többsége van a 120 tagú kneszetben. 

A törvényhozás előzőleg húszra emelte a kormánytagok számát, hogy a 12 Likud-miniszter mellett Netanjahu a kisebb jobboldali és vallásos pártoknak, és a centrista Kulanunak is bársonyszéket tudjon adni. Gilad Erdan, a Likud listájának második embere, volt belügyi és kommunikációs tárcavezető végül nem lépett be a kormányba, mivel nem akarta a belbiztonsági tárcát vállalni. Mose Jaalon maradt a védelmi tárca élén, Szilvan Salom lett a belügyminiszter. Netanjahu nem változtatott döntését és magának tartotta meg a külügyminiszteri posztot, ha Jichak Hercog a későbbiekben kész lenne csatlakozni a kabinethez, neki ajánlhatná fel. Hercog azonban a tegnapi vitában gúnyos bírálatot fogalmazott meg. "Ez nem az a kormány, amire az emberek szavaztak" - mondta. Az új kormány pénteken megtartotta első ülését, a kormányprogram nem tartalmaz említést a kétállami megoldásról, csupán az izraeli-palesztin békefolyamat "előmozdítását" ígéri.

Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke pénteken az izraeli rádió jelentése szerint az izraeli telepépítések befagyasztását, az oslói megállapodás előtt bebörtönzött valamennyi palesztin fogoly szabadon engedését követelte a béketárgyalások felújításának feltételeként. Barack Obama amerikai elnök gratulált az izraeli kormány megalakulásához, de úgy vélte, "távolinak tűnik" az izraeli-palesztin békemegállapodás lehetősége. Jövő héten a Közel-Keletre utazik Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Netanyahuval és Abbásszal is tárgyal majd a békefolyamat felújításáról.

Leverték a puccsot Burundiban

Leverték a puccsot Burundiban, a Pierre Nkurunziza elnökhöz hű fegyveres erők felülkerekedtek, három puccsista tábornokot őrizetbe vettek. Az államfő, aki egy tanzániai regionális csúcstalálkozón tartózkodott, amikor megpróbálták hatalmát megdönteni, Twitter-üzenetben jelentette be, hogy visszatért az országba. 

Az elnök szóvivője a BBC-nek elmondta, Cyrille Ndayirukiye volt védelmi miniszter volt az egyik lázadó tábornok, akit letartóztattak. A puccs vezetője, Godefroid Niyombare tábornok, volt hírszerzési főnök pénteken reggel az AFP-nek nyilatkozott. „Úgy döntöttünk, hogy megadjuk magunkat. Reméljük, hogy nem ölnek meg bennünket” – mondta. Venon Ndabaneze, a puccsisták szóvivője is megerősítette, hogy feladták a tervüket. Csütörtökön még heves összecsapások voltak a fővárosban, Bujumburában, öt katona életét veszítette a tűzharcban. A tábornokok mellett több rendőrparancsnokot és tucatnyi rendőrt is őrizetbe vettek.

A puccsot az robbantotta ki, hogy Nkurunziza elnök bejelentette, harmadik hivatali időre is maradni szeretne, újra indulni akar az elnökségért. Burundi alkotmánya ugyan tiltja ezt, de mivel az államfőt első alkalommal még a parlament választotta meg, úgy vélekedik, az első hivatali ideje „nem számít”, s joga van másodszor is megmérettetni magát közvetlen elnökválasztáson. Az afrikai országban a mostani a legsúlyosabb válság azóta, hogy 2006-ban véget vetettek a tizenkét éve húzódott polgárháborúnak, a többségi hutuk és a tuszi kisebbség konfliktusában többszázezren veszítették életüket. A harcokat lezáró békemegállapodás kimondta, hogy a két etnikum fele-fele arányban ad katonákat az ország hadseregébe.

Kapcsolódó
Tűzharc az állami tévé közelében