Migránsok és emigránsok

Lázár János szerint az Európai Unióban nehéz a magyarok kivándorlásáról beszélni, hiszen az emberek, a tőke és a szolgáltatások is szabadon mozoghatnak. A miniszter arra figyelmeztetett, a külföldön dolgozó magyarok évente 2 milliárd eurót utalnak haza, ami azt jelenti, hogy valójában Magyarországon képzelik el a jövőjüket. A Tárki legfrissebb kutatása viszont azt mutatja, hogy soha ennyien nem akartak még kivándorolni.

Az Európai Unióban nehéz a magyarok kivándorlásáról beszélni, hiszen az emberek, a tőke és a szolgáltatások is szabadon mozoghatnak. Annak idején részben ezért voksolt az ország az uniós tagság mellett. Ezt Lázár János szokásos csütörtöki tájékoztatóján válaszolta arra a kérdésre, mit akarnak tenni annak érdekében, hogy kevesebben hagyják el Magyarországot. A Miniszterelnökség vezetője arra emlékeztetett, hogy a külföldön dolgozó magyarok évente kétmilliárd eurót utalnak haza, ami azt jelzi, hogy valójában itt képzelik el a jövőjüket, csak pillanatnyi anyagi érdekeik miatt dolgoznak más országban. Ráadásul népességarányosan Csehország mellett Magyarország adja a legkevesebb külföldi munkavállalót az Unió tagországaiban.

A Tárki legfrissebb kutatása szerint viszont egy év alatt brutálisan megnövekedett a kivándorlási hajlandóság Magyarországon. Az áprilisban közzétett felmérésből kiderül, hogy minden tizedik magyar örökre elhagyná az országot, ez duplája a tavalyi aránynak. Ekkora mértékű elvándorlási hajlandóság gyakorlatilag a rendszerváltás, pontosabban 1993 óta nem volt az országban. Egy év alatt nőtt a rövid és hosszú távú külföldi munkavállalásban gondolkodó magyarok aránya is. Ez a szándék hullámzott az elmúlt két évtizedben: 1997 és 2005 között gyorsan nőtt, ám akkor rövid távon vállaltak munkát a magyarok. 2010-ig ez mérséklődött, 2010 és 2012 között újra megugrott, majd a 2014-ig tartó csökkenést követően ismét meredek emelkedésnek indult, egyetlen év alatt megkétszereződött. A felmérés szerint a migráció gondolatával elsősorban a férfiak, a munkanélküliek, a fiatalok, a szavazási hajlandóságot nem mutatók, a bérelt lakásban élők és a cigányok játszadoznak.

A magyarok elvándorlása a KSH szerint is erősödik, a trend továbbra is nagyon aggasztó. A legnagyobb kedvvel ugyanis a képzett fiatalok veszik a sátorfájukat. Az Egyesült Királyságban már bőven 350 ezer fölötti a magyarok száma, Németországban pedig meghaladta a 150 ezret. A magasabb fizetés és a jobb életkörülmények reményében a kevéssé képzettek ugyanúgy elhagyják az országot, mint a legképzettebbek, akik hosszabb távon nagy hasznot hajthatnának az országnak. A felmérések szerint visszatérni csak kevesen akarnak. A kormány évek óta képtelen érdemben kezelni a helyzetet, és legalább lassítani a folyamatot, ehelyett a Magyarországra való "megélhetési bevándorlással" foglalkozik, és annak káros hatásaival riogat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium működtetésében még április 22-n elindult a Gyere haza fiatal elnevezésű program, amelynek célja, hogy a külföldön dolgozó magyar fiatalok hazatérését segítse lakhatási és letelepedési támogatással, illetve megfelelő munkahely biztosításával. Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár akkor azt közölte, hogy elsőként a Londonban élő és dolgozó magyarokat célozták meg, és első körben a 100 millió forintos program segítségével 50 fiatal problémáját és hazatérését fogják segíteni. Ő maga is elismerte, hogy a problémához mérten kicsi a program pénzügyi kerete, de sikeressége esetén rövid időn belül szélesíteni fogják a kört és már nemcsak az Egyesült Királyságra fognak koncentrálni. Az államtitkár szerint Magyarországon még mindig sok a regisztrált álláskereső, miközben a hazai vállalkozások nem találnak megfelelő minőségű és számú munkaerőt. Sok esetben a skandináv országoknak orvost, Németországnak és Ausztriának henteseket és forgácsolókat, míg az Egyesült Királyságnak mérnököket képez hazánk – mondta. Czomba szerint a kormány nagyon szeretné, ha a fiatalok itthon találnának megfelelő munkalehetőséget, azonban szinte lehetetlennek nevezte felvenni a versenyt a nyugat-európai bérekkel. Úgy vélte, a külföldön munkát vállaló magyarok hazatérését a honvágy okozza, a lakhatás- és munkahelyhiány, illetve családi problémák kezelése pedig motiválhatja.

Szociális katasztrófát vizionálnak

A szocialisták azt állítják, hogy a kivándorlás szociális katasztrófához vezethet, hiszen komplett települések néptelenedhetnek el, szakemberhiány lesz, egyre kevesebb gyerek születik az országban, egyre kevesebben fizetnek adót. Bárány Balázs, a párt elnökségi tagja a napokban szóvá tette: az Európai Bizottság március jelentése szerint a magyar kormány nem tett meg mindet, hogy kihasználja a fiatalok foglalkoztatását segítő ifjúsági garanciaprogramot.

A Világbank adatai szerint egyébként a globális hazautalások mértéke 414 milliárd dollár, ami 2016-ig 540 milliárd dollárra fog emelkedni. Kelet-Közép-Európában a külfölditőke-befektetéseket követően a hazautalások jelentik a második legnagyobb külső pénzügyi forrást az országok gazdaságai számára. A statisztikából kiderül, hogy a a magyar GDP 1,8 százalékát a külföldön dolgozók utalják haza, Lengyelországban ez az arány 1,4 százalék, Szlovéniában 1,2, Romániában és Szlovákiában 2,1, míg Csehországban csak 1 százalék. A GDP-hez viszonyítva legnagyobb arányban Kirgizisztán részesedik kivándorló állampolgárai által hazaküldött jövedelemből: ott ez az arány a Világbank adatai szerint 31,4 százalék. Ezek azok az összegek, amelyekkel a külföldön letelepedők családtagjaikat támogatják, hiteleiket törlesztik, befektetéseket finanszíroznak és egyéb terveiket valósítják meg. Egy másik becslés szerint éves szinten több száz milliárd forintot jelentene a GDP-ben adó és fogyasztás formájában, ha az 500 ezer magyar, aki elhagyta az országot itthon maradt volna.

Helsinki Bizottság: üres levelet postázzunk

Aki ellenzi, az üres válaszborítékot küldje vissza a Miniszterelnökségnek a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs levelet - ezt javasolja a Magyar Helsinki Bizottság. A kormány akcióját számos hazai párt, civil szervezet, illetve nemzetközi fórum ítélte el. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság manipulatívnak minősítette a kérdéssort, amely fokozza az idegenellenességet, és tévesen hibáztatja a menekülteket számos állítólagosan Magyarországra meg Európára leselkedő veszély miatt. A Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta szerint már a levél is, amit mindenki megkap a miniszterelnöktől, annyira bizonyos válaszok felé tereli a válaszadókat, hogy az felháborító. Pardavi az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, tömény hisztériakeltés, amikor például a Charlie Hebdo szerkesztőségében történteket a bevándorlással hozzák összefüggésbe, hiszen az elkövetők mind francia állampolgárok voltak. A megélhetési bevándorlás mitől eleve pejoratív?- tette hozzá Pardavi, hiszen mindenki meg akar élni, ezért szerinte nem lehet senkit elítélni.