Megerősítette a közös védelmet a NATO

„Közös célunk továbbra is az egységes, szabad és békés Európa megteremtése, ezt a víziót azonban új kihívások fenyegetik” – hangsúlyozta tegnap Budapesten, a NATO parlamenti közgyűlésének plenáris ülésén Alexander Vershbow, a szövetség főtitkárhelyettese. Az amerikai diplomata tolmácsolta Jens Stoltenberg üdvözletét, a NATO-főtitkár az EU és a NATO kül- és védelmi minisztereinek hétfői közös tanácskozása miatt nem tudott részt venni a tegnap zárult találkozón.

Kollektív védelemre és válságkezelésre egyaránt szükség van, mutatott rá Vershbow. A kihívások között első helyen az ukrán válságot említette. „Oroszország kiszámíthatatlan és revizionista hatalommá vált, amely erő alkalmazásával változtatott meg határokat, destabilizálta Kelet-Ukrajnát és újra befolyási övezetekre akarja osztani Európát” – mondta a főtitkárhelyettes, utalva arra, hogy a Kreml úgy állítja be a helyzetet, mintha a NATO törekedne partnerség helyett konfrontációra. A szövetségnek egyszersmind a déli határainál, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában jelentkező kockázatokkal, terrorizmus, szélsőségesség fenyegetésével is szembe kell néznie.

Vershbow szerint a tavalyi walesi NATO-csúcson elfogadott készenléti akcióterv alkalmassá teszi a 28-akat, hogy megfeleljenek a kihívásoknak. „A hidegháború óta a legnagyobb mértékben megerősítettük a közös védelmet” – hangsúlyozta, utalva arra, hogy keleti határainál állandó katonai jelenlétet tart fenn a szövetség, s gyorsreagálású erői napokon belül bevethetők – bárhol a NATO területén. Újra felhívta a tagállamokat, hogy teljesítsék vállalásukat, a GDP 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra.

A szövetség elkötelezett a nyitott ajtók politikájának fenntartása mellett, hangoztatta a NATO főtitkárhelyettese. Jelezte, hogy a négy NATO-tagságra törekvő partnerország közül a szövetség év végi külügyminiszteri tanácskozásán megvizsgálják Montenegro felkészülését, s eldőlhet, hogy meghívást kap-e a csatlakozásra.

A másik három ország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, illetve Grúzia közeledését is támogatja a NATO. Utóbb, kérdésekre válaszolva Vershbow rámutatott, Grúzia rendelkezésére állnak a felkészülést segítő eszközök, dolgozhat az interoperabilitás elérésén, ugyanakkor a jövő évi varsói NATO-csúcsértekezletre sem ígérte a tagsági meghívót Tbiliszinek.

Norvég aggodalmakra reagálva Vershbow rámutatott, a NATO-nak értékelnie kell az északi-sarkvidék megváltozott helyzetét, miután Oroszország bázisokat nyitott meg, újra militarizálta a térséget. Hangsúlyozta, hogy a NATO nem csak keleten és délen, hanem északon is garantálja szövetségesei biztonságát. Zárásképp megjegyezte, sajnálja, hogy Moszkva visszafelé akar menni az időben. "Nem ilyen Európát akartunk építeni 1989 óta" - mondta.