Elszállhat a pénzünk

Publikálás dátuma
2015.05.19. 07:12
Nekünk fizetni kell a túlsúlyért, de nekik is fi zetni kell ám a késésekért FOTÓ: NÉPSZAVA
Majd' százezer forintot is lehet a kártérítés a repülőjárat törlése, vagy jelentős késése miatt, a jegyár visszatérítésén kívül. Az utasok többsége azonban nincs tisztában a jogaival, többnyire csak bosszankodnak az őket érő kellemetlenségek miatt.

Luxusból hétköznapi tevékenységgé vált a repülés. A forgalom exponenciális növekedésével azonban a légi folyosók és repülőterek is egyre zsúfoltabbak lettel. Igaz, a késéseknek csak egy része vezethető vissza a légikikötők szűk keresztmetszetére, sok egyéb ok is közrejátszik, mint az időjárás, vulkán kitörés, műszaki hiba. Nyáron, a turista szezon beindulásával tovább növekedhet a járattörlések, késések kockázata.

A lényeg azonban az, hogy az uniós szabályozás szerint a járattörlés és késés miatt az utasnak mindenképpen jár az adott légitársaságtól a segítség, illetve a kártérítés. Ettől csak nagyon kevés esetben térhetnek el, például ha a gép ütközik egy madárral, ha valamilyen politikai fordulat, illetve munkaügyi vita miatt törlik a járatot, vagy késik a gép. Háromórás várakozás után már jár a kártérítés, de ötórás késésnél az utas el is állhat az utazástól, s akkor a jegy árát is köteles a légitársaság kifizetni.

Járattörlés esetén, ha azt a légi cég nem jelezte legalább két héttel korábban, ingyenes átfoglalással segíthetik az utast a tovább utazásban, de téríteniük kell étkezését, telefonköltségét, sőt szükség esetén legfeljebb 5 naig szállásról is gondoskodniuk kell. A jegy árának visszatérítése mellett a kártérítés ilyenkor is jár.

A légitársaságok ezt nem verik nagy dobra, így az utasok többsége csupán bosszankodik vagy panaszkodik a tévékamerák előtt, holott a repülőút távolságától függően akár 250-600 eurós kártérítésre is jogosultak lennének járattörlés, vagy 3 órát meghaladó késés esetén.

Az uniós fogyasztóvédelem minden, az unióban bejegyzett társaságra, valamint olyan járatra vonatkozik, amely a közösség területéről indul, függetlenül attól, hogy a célország nem tagja az Európai Uniónak, vagyis például Norvégiára meg Svájcra is érvényesek a brüsszeli előírások. Kivétel, amikor a célországba egy szintén nem uniós tag repterén kell átszállni, például Budapest-Moszkva-Bangkok. A legtöbb, unióba irányuló légi járatra is vonatkozik viszont a közösségi fogyasztóvédelem. A járattörlés, késés miatti kártérítési kötelezettség a menetrend szerinti, a charter, a fapados uniós belföldi járatokra egyaránt érvényes.

A kártérítések miatt az érintett légitársasághoz kell fordulni, ezért érdemes a repülőjegyet és a beszállói kártyát is megőrizni. Ha a légitársaság valamilyen ürüggyel visszautasítja a kárigényt, akkor jogi útra is terelhető a kárigény, de vannak olyan cégek is Magyarországon, amelyek átvállalják az utastól a hosszadalmas procedúrát.

Kurucz László, a Budapest Airport Zrt. (BA Zrt.) helyettes szóvivője a Népszavának elmondta, a nyári menetrend márciustól október végig tart, de a legforgalmasabb időszak a július-augusztus. Mára általában elmosódtak a határok a hagyományos és a diszkont légitársaságok között, a szolgáltatásokban és az árakban is. A ferihegyi repülőtér három tucat légitársaság járatait indítja, fogadja. Tavaly 9,2, idén 9,5-9,6 millió utasra számít a BA Zrt. Ennek ellenére a késések aránya nemzetközi összehasonlításban sem magas.

Mennyire számíthatunk
Az útvonal hosszától függően 250–6 00 euró kártérítésre lehet jogosult, ha a légitársaság megtagadja az utas beszállítását, vagy törli a járatot, vagy ha a gép több mint 3 órás késéssel érkezik meg a jegyen feltüntetett célrepülőtérre.
Az Európai Unión belül:
1500 kilométer vagy annál rövidebb útvonal - 250 euró
1500 kilométer felett-  400 euró 
Uniós repülőteret nem uniós repülőtérrel összekötő járat esetében:
1500 kilométer vagy annál rövidebb útvonal - 250 euró
1500–3500 kilométer - 400 euró
3500 km felett - 400 euró 
Ha a légitársaság olyan helyettesítő járatot ajánlott fel, melynek indulási és érkezési időpontja nem tért el számottevően az eredetileg lefoglalt járat menetrendjétől, a kártérítés összege a felére csökkenhet. (Forrás: Repjegy.hu)



Szerző
Frissítve: 2015.05.18. 21:53

Varga szerint kacsa Vida Ildikó leváltása

Publikálás dátuma
2015.05.19. 07:11
FOTÓ: Népszava
Marad a helyén, vagyis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetői székében Vida Ildikó. Varga Mihály az ATV Szabad szemmel című műsorában vasárnap este egyenesen kacsának nevezte a NAV elnök leváltásról szóló sajtóhíreket, szerinte eddig fel sem merült olyan kifogás, amely Vida menesztését indokolná. A nemzetgazdasági miniszter hozzátette, hogy "nincs olyan kormányzati szándék, hogy most azonnal el kelljen bocsátani".

Holott mostanáig úgy tűnt, hogy a kormány hátat fordít Vidának, hiszen korábban éppen Varga tárcája volt az, amely erős kritikákat fogalmazott meg a NAV vezetéséről. Például azzal, hogy a nyilvánosság előtt zéró toleranciát hirdetett az adóhatóság szabályszegő dolgozóival szemben, miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) igen kínos jelentése márciusban nyilvánosságra került. Az ÁSZ megállapította, hogy a NAV nemcsak szervezetileg hanyag és kaotikus, de éveken át gyakorlatilag ellenőrzés nélkül engedett el 3800 milliárd forint tartozást. Akkor az NGM azt "üzente": a hivatal azonnal orvosolja a súlyos hiányosságokat és a törvénytelenségeket.

Mindeközben 2013 óta húzódik az áfacsalási botrány ügyében folyó nyomozás is, amelyet többedszer hosszabbítottak meg júniusig. Eddig öt pontban merült fel bűncselekmény gyanúja, ebből egy pontban nem tárható fel bűncselekmény a beszerzett bizonyítékok alapján, viszont további három tényállási pontban folytatódik a vizsgálat, ahogyan a vizsgálatok megakasztásával kapcsolatban is, amelyben a NAV-vezető Vidát gyanúsították meg. Egyébként az áfacsalási botrány kirobbanása óta a NAV végig azt állította, hogy semmi gond a hatóság működésével, amit egy két nap alatt összecsapott, majd hosszú pereskedés után kiadott jelentéssel és egy másik önvizsgálat eredményét bemutató, az amerikai kitiltási botrány nyomán indított jelentéssel próbált bizonyítani. Mindkettőt cáfolták azonban az ÁSZ megállapításai.

Vida ráadásul a NAV kifogásolt működésén kívül is okot adhat a menesztésre, hiába nem érdeke a lemondás: anno Varga alól "húzta ki a szőnyeget", mikor egy a Magyar Nemzetnek adott novemberi interjúban nem csak, hogy elismerte, hogy több munkatársával együtt szerepel az Egyesült Államokból kitiltottak listáján, hanem még azt is állította, hogy kormányzati személyeknek is tudomásuk volt az érintettségéről. Orbán Viktor személyes "válasza" egy hónap múlva érkezett: a miniszterelnök utasította a NAV elnököt, hogy vagy perelje be Andrew Goodfriend amerikai ügyvivőt rágalmazásért, vagy leváltja. Végül Vida beperelte az amerikait, akinek mentelmi jogát azonban washington nem függesztette fel.

Tovább gyarapítja Vida "bűnlajstromát" az is, hogy az Orbán-Simicska háború közepén Simicska Lajos bizalmasaként van számon tartva, ami kevésbé lehet "kacsa", ugyanis a két NAV-elnöki ciklusa között az üzletember cégeinél kapott munkát, és állítólag személyes kapcsolatuk is évekre nyúlik vissza.

Így aztán nem csoda, ha az adóhatóságnál Vida környezetében arról beszélnek, erősen "inog" az elnök széke. Az adóhatóságnál az a hír járja, hogy távozása várható, és bár ezt kormányzati források nem erősítették meg, sőt most Varga maga cáfolta, azt biztosan nem bánnák, ha Simicska embere lemondana posztjáról. A Népszabadság néhány hete kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta: "alakulhatnak úgy a körülmények", hogy Vida távozik.

Varga tegnapi állításával szemben nemrég még az a hír is felröppent, hogy Tamásné Czinege Csilla lehet az adóhatóság új elnöke, s nemcsak Vidát, hanem közvetlen beosztottjait, vagyis a NAV elnökhelyetteseit is meneszthetik.

Bonyolíthatja a helyzetet, hogy a parlament előtt van egy törvénymódosítás, amely szerint kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő a köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték. Ha a módosítás életbe lép, ki kell derülnie, Vidán kívül ki érintett még a kitiltási ügyben.

Szerző

A kormányfő Debrecenben is ígérgetett

Publikálás dátuma
2015.05.19. 07:07
Papp László polgármester, Orbán Viktor és Kósa Lajos: „Magyarország komoly ország” FOTÓ: MTI/CZEGLÉDI ZSOLT
Nyilvános eljárási rendszerben születnek a kormány döntései - reagált tegnap Debrecenben a Népszabadság újságírójának kérdésére Orbán Viktor. "Ugyanazt tudom mondani mint tegnap, van egy összeghatár, ami fölött át kell mennie a fejlesztési kabinet kezei közt egy döntésnek. A felelősséget nekünk kell viselni, de ez egy normális, átlátható rendszer. Nyílt kormányzás van Magyarországon, minden információ elérhető" - fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán azt is elmondta, a kérdéseket kormányhatározat rendezi, így "nincs mit fölfedezni és nincs mit leleplezni". A fejlesztési kabinet - amelynek a miniszterelnök, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a nemzetgazdasági miniszter és a nemzeti fejlesztési miniszter a tagja - az Unió által jóváhagyott rend szerint dolgozik, semmi rendkívüli nincs benne. "Meglepődnék, ha más országokban máshogyan történne" - tette hozzá Orbán.

A miniszterelnököt vasárnap is kérdezték a volt amerikai nagykövet könyvéről. Eleni Tsakopoulos Kounalakis sajtóhírek szerint egyebek mellett arról írt, hogy Németh Lászlóné korábbi nemzeti fejlesztési miniszter minden héten leült a kormányfővel, átnézték a középítkezési projektek listáját, és eldöntötték, melyikeknek legyen prioritása és melyik pályázatok nyerjenek. A DK az ügyben feljelentést tesz Orbán ellen, emellett levélben arról kérdezik Angela Merkel német kancellárt: mit szól ahhoz, hogy a magyar kormányfő személyesen dönt arról, "kié legyenek az európai uniós a fejlesztési pénzek". Az Együtt hatalommal való visszaélés miatt feljelenti Németh Lászlóné volt fejlesztési minisztert, a Magyar Liberális Párt pedig tegnap azt közölte, véleményük szerint az ügyészségnek hivatalból kellene nyomoznia a kormányfővel szemben.

Orbánt, aki a Modern városok program keretében érkezett a városba, az Index munkatársa a homofóbia-ellenes világnapon arról kérdezte, mit üzen a magyar kormány a homofóboknak. "Ez egy olyan kérdés, amely csábít a viccelődésre, ettől megkímélnénk magunkat" - hangzott a válasz, majd a miniszterelnök hosszú fejtegetésbe kezdett arról, hogy Magyarország komoly ország, alapvetően tradicionális értékeken áll, toleráns is. Hálás a magyarországi homoszexuálisok közösségének, hogy nem azt a provokatív magatartást folytatják, amivel számos európai országnak meg kell küzdenie és pont az ellenkező hatást váltja ki, mint amit szeretne.

"Önök még nem tartoznak a munkahelyteremtés szempontjából a legjobban teljesítő városok közé" - kezdte még az együttműködési megállapodás aláírását követően Orbán. A miniszterelnök Papp László fideszes debreceni polgármester társaságában bejelentette, innovációs fejlesztésre ötmilliárd forintot kap a cívis város, 21 milliárd forintot fordítanak a debreceni főpályaudvar fejlesztésére, valamint 16 milliárdot szán a kormány a Debrecen és Püspökladány közötti vasútvonal felújítására. A repteret 1,2 milliárdért fejlesztik, és pénzt kap az angol nyelvű iskola, a Nagyerdőre négymilliárdot szánnak. A tervek szerint a hat-hétszáz hektáros, új ipari parkot alakítanak ki Debrecen környékén, ehhez az állam egyrészt földtulajdont biztosít városnak, másrészt támogatja az ehhez kapcsolódó területszerzéseket.

Szerző