A vitát annak nyomán tűzték napirendre, hogy előzőleg az EP szabadságjogi kérdésekben illetékes szakbizottsága (LIBE) vitát folytatott a halálbüntetés visszaállításának Orbán Viktor által javasolt "napirenden tartásával", valamint a menekültüggyel kapcsolatos magyar kormányzati megnyilatkozásokkal, így a bevándorlási nemzeti konzultációs kérdőív kérdéseivel kapcsolatban.
A plenáris vita az eredeti tervek szerint azzal kezdődött volna, hogy a soros EU-elnökséget ellátó Lettország képviselője, valamint az Európai Bizottság - vagyis az uniós javaslattevő-végrehajtó testület - képviselője kifejti álláspontját. A lett elnökség azonban - mint azt Martin Schulz EP-elnök hétfő délután közölte - azt a tájékoztatást adta, hogy nincs uniós tanácsi álláspont a kérdésben, így nem kíván semmilyen álláspontot kifejteni. Schulz egyúttal bejelentette azt is: Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelezte szándékát, hogy részt vesz a tervek szerint 17 órakor kezdődő vitában. Ennek az EP helyt adott.
Az európai liberálisok (ALDE) EP-frakciója elfogadhatatlannak és példátlannak nevezte a lett elnökség magatartását. A frakció szerint a halálbüntetés ismételt bevezetésére irányuló "felszólítás", valamint a bevándorlási konzultációs kérdőív "idegengyűlölő" szóhasználata "fenyegeti az EU elveit és értékeit", és ezen elvek, értékek, illetve az EU-jog védelmében mind a Bizottságnak, mind a Tanácsnak meg kell szólalnia.
Sophie In't Veld, a frakció holland alelnöke azt követelte, hogy a lett elnökség sürgősen, írásban tegye világossá álláspontját. "Az az állítás, hogy a Tanácsnak nincs álláspontja olyan alapvető ügyekben, mint a jogállamiság, a demokratikus kormányzás, illetve az alapvető jogok, arra utal, hogy az Európai Tanács erkölcsi csődbe jutott" - fogalmazott a liberális frakcióalelnök. Ehhez hozzátette, hogy az Európai Tanács alatt lényegében az uniós tagállamok kormányait kell érteni.