A politikus szerint a költségvetési javaslat cserbenhagyja a magyarok többségét, az egészségügyet, az oktatás területét, a szociális szférát, az önkormányzatokat. Hozzátette: pártja a nettó béreket akarja növelni adócsökkentéssel, úgy, hogy a béremelés nem hozza nehéz helyzetbe a munkaadókat. Tarthatatlannak nevezte, hogy a pályázatok nyerteseit egyetlen miniszter és a miniszterelnök válassza ki, hogy nyertesek sorát Orbán Viktor hagyja jóvá.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára "elmúltnyolcévezve" a szocialista kormányzás negatív gazdasági mutatóiról beszélt, majd közölte: jelenleg évről évre bővül azon állami alkalmazottak köre, akiknek hosszú távra rendeződik a bérük.
Szél Bernadett (LMP) napirend előtti felszólalásában elmondta: törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé annak érdekében, hogy a kirúgott közalkalmazottak munkáját ne lehessen közfoglalkoztatottakkal elvégeztetni. Szerinte tömeges a jelenség, hogy a kormány munkahelyeket szüntet meg a közfoglalkoztatással, például a Klebelsberg Intézményfenntartó Központban. A politikus ellenőrző albizottság felállítását szorgalmazta az ügyben.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára a válaszban annyit mondott: jogszabályok tiltják, hogy közalkalmazotti állást helyettesítsenek közfoglalkoztatással. Cáfolta, hogy tömeges lenne az elbocsátottak visszavétele közfoglalkoztatotti státuszba, de mint mondta, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vizsgálja a kérdést.
Heringes Anita (MSZP) már a kérdések sorában jelezte: végzetes a rombolás a hulladékgazdálkodás rendszerében, lassan nápolyi körülmények uralkodnak Magyarországon. Nápolyban a helyi maffia, Magyarországon a kormány hibájából marad az utcán a hulladék - közölte. Hozzátette: heteken belül sok közszolgáltató nem fogja tudni elszállítani a szemetet, a katasztrófavédelemnek pedig nincs erre pluszforrása.
V. Németh Zsolt, a földművelésügyi tárca környezetügyi államtitkára válaszában cáfolta, hogy Nápoly-jelenség lenne Magyarországon, szerinte nincs ellátatlan település, mindenhonnan elszállítják a szemetet. Mint mondta, jelenleg hosszú távú építkezés folyik a hulladékgazdálkodás területén, ennek eredményeként ezt a tevékenységet állami, önkormányzati nonprofit cégek végzik.
Sallai R. Benedek (LMP) szerint egyre nagyobb szerepe van a tömegközlekedésnek a munkába járásban, de Magyarországon az átlagjövedelemhez képest nagyon magasak a díjak. Tervezi-e a kormány azt, hogy áfakedvezménnyel segíti a tömegközlekedés igénybevételét? A cafeteria-szabályok módosításával nem lehetne, hogy a bérlet adómentes juttatás legyen? - sorolta kérdéseit.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára érdemi válasz helyett - röpke "elmúltnyolcévezés" után arról beszélt, hogy szerinte az LMP is beszállt az ellenzéki pártok között folyó áfacsökkentő versenybe. Felhívta a figyelmet arra, hogy a cafeteriában most is kedvezményes adóval vehető igénybe a helyi bérlet. Mint mondta, a kormány először személyi jövedelemadót csökkenti, másodszor az alapvető élelmiszerek áfáját, és utána jöhet az, amiről az LMP-s képviselő beszél.
Szabó Sándor (MSZP) "Radnóti Miklós vagy József Attila nevét is száműznék az intézményi elnevezésekben" című kérdésben azt firtatta, hogy a miért akarják átnevezni az Ortutay Gyula néprajztudós nevét viselő szegedi városi kollégiumot. Mire alapozzák azt a véleményt, hogy az elnevezés nem felel meg a jogszabályoknak? - kérdezte.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában azt mondta, hogy egy konzultációs eljárás indult meg, döntés május végén születhet. Ortutay Gyula tevékenységét pedig ellentmondásosnak ítélte.
Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy Ózdon kamerával akarják megfigyelni a közfoglalkoztatottakat. A Jobbiknak javasolta, hogy a munkaegészségügyi feltételek megteremtésében jeleskedjen, a Fidesznek pedig azt, hogy "az ellopott pénzt" adják vissza a közfoglalkoztatottaknak. Felszólított arra, hogy a közszférából ne rugdossák ki az embereket, hogy aztán közfoglalkoztatottként vegyék vissza.
Pogácsás Tibor államtitkár közölte: Ózd önkormányzata döntött a vonatkozó eszközök beszerzéséről, és azt saját költségvetésből finanszírozták. 1270-en vettek részt a közmunkaprogramban, a pályázott forrás több mint 1 milliárd forint - jelezte, hozzátéve: a szerződésben vállalt feltételek teljesülését ellenőrzik.
Sallai R. Benedek (LMP) arról beszélt, hogy a földrajzi helyzetből fakadóan igen gazdag vízkészlettel bír az ország. A Szentkirályi ásványvíz tulajdonát ugyanakkor a közelmúltban jelentős részben egy olasz multi szerezte meg - jegyezte meg, és az ezzel járó veszélyeket vetette fel. Az a benyomásuk, hogy a legyengített hatósági háttér nem alkalmas arra, hogy a természet kizsákmányolását megakadályozzák - jegyezte meg. Azt kérdezte, miért nem lép a kormány a hazai vízbázis védelmében? Van-e jogszabályi tervezet, hogy az ásványvíz bázist, hogyan kívánják megvédeni.
Pogácsás Tibor államtitkár azt mondta, nincs olyan tervezet, amely a felvetett kérdéseket az eddigieken túl szabályozná.
Magyarországon csak annyi vizet lehet kitermelni, aminek természetes utánpótlása biztosított. A vízgazdálkodással kapcsolatos szabályozás pedig minden ponton megfelel az európai szabályozásnak - jelezte.
Kunhalmi Ágnes (MSZP) kiemelte: a pestszentlőrinci Cséri-telepen 40 hektáron három éven keresztül teherautók öntötték a káros anyagot. Azt máig nem tudni, kik voltak az iszapmaffia haszonélvezői - mondta. Mit tesz a tárca, hogy a telepen okozott kárt elhárítsák? - kérdezte.
V.Németh Zsolt államtitkár azt mondta: jelenleg a telepen sem folyékony, sem szilárd hulladék lerakása nem történik. Egy korábbi eseményről beszélt a képviselő, nem újabb szennyezésről, s az az ügy nyomozati szakaszban van. A feltárt szennyezettség az ivóvíz bázisokra nincs hatással - jelezte.
Tukacs István (MSZP) a devizahitelesekről szólva elszabaduló törlesztőrészletekről beszélt. Szavai szerint a hitelek forintosítása óriási csalódást okozott, nem csökken az a pénz, amelyet vissza kell fizetniük az érintetteknek. Ez egy kudarc, reméli, a gépkocsi-hitelekkel nem így akarnak majd foglalkozni - mondta.
Tállai András államtitkár a rossz lelkiismeretről, emlékezőtehetségről és a megvilágosodásról beszélt, kijelentve, hogy a szocialista kormány idézte elő a problémát. Az MSZP semmilyen megoldást nem adott az embereknek. Miért csak most jöttek rá, mit kell csinálni? - kérdezett vissza.
Azonnali kérdésekkel folytatódott az ülésnap.
Bárándy Gergely (MSZP) a Buda-Cash ügyben azt kérdezte, mi a jogalapja annak, hogy a Buda-Cash ügyben nem adják ki az ügyfelek pénzét. Emlékeztetett: a Nemzeti Nyomozó Iroda zár alá vette a vagyont, emiatt nem lehetséges a kifizetés. Szerinte ugyanakkor a jogszabályok szerint az ügyfeleket megillető pénz nem képezi a felszámolási vagyon részét, vagyis soron kívül kiadható.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára úgy felelt: a Nemzeti Nyomozó Iroda jelenleg is nyomoz, a törvények betartásával. Az eljárásról felvilágosítás annak adható, akinek ahhoz jogi érdeke fűződik. Ez a nyomozóhatóságtól kérhető, így ő több információt nem mondhat - jelentette ki.
Schmuck Erzsébet (LMP) több szempontból is károsnak nevezte az Egyesült Államok egykori nagykövete által megfogalmazottakat, amelyet szerinte az elmúlt évek gyakorlata is igazolt. Mint mondta, ha a miniszterelnök és a fejlesztési miniszter maga dönt az uniós források felhasználásáról, az drágítja a fejlesztéseket, csökkentve azok számát. Visszafogja a gazdaságot, ha a pályázatokat egy szűk kör nyeri el - hangsúlyozta.
Azt kérdezte: mikor alakítják át a fejlesztési pénzek elosztásának rendszerét úgy, hogy az ne a Fidesz-KDNP gazdasági hátországát szolgálja.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter leszögezte: a téma nem alapozható egy volt amerikai nagykövet "zavaros" visszaemlékezéseire. Ízléstelennek ítélte, hogy négyszemközti beszélgetésekből készült "meseirodalom".
