Rejtélyes csőbomba a buszon

Hivatalosan semmit sem tudni az M0 autóúton egy bolgár autóbuszon talált – állítólag nagy pusztításra képes – bomba eredetéről, elhelyezésének céljáról. Terrortámadás lehetőségéről éppúgy beszélnek, mint fuvarozók közötti konkurenciaharcról. A pokolgép-szakértő szerint a csőbomba primitív, de pusztító fegyver lehet, Magyarországon már több ilyen támadás történt. A Terrorelhárítási Központ (TEK) - amely közvetlenül nem vesz részt az eset kivizsgálásában - szintén azt állítja, hogy az eddigi információk alapján nem merült fel ideológiai vagy politikai indíttatású terrorcselekmény gyanúja.

A bolgár nyomozóhatóságok egyelőre terrorizmust vagy konkurenciaharcot feltételeznek a bolgár busz ügyének hátterében, amelyen gyanús csomagot találtak az M0-s autóút Annahegyi pihenőjében szombat délután - írta több bolgár napilap is.

A bolgár hivatalos tájékoztatás szerint az Europolon belüli együttműködés keretében várják az adatokat a magyar és cseh társszervektől.

Kihallgatták a bolgár busz sofőrjét, aki egyben a buszt tulajdonló cég tulajdonosa is. A kihallgatásról távozóban Dragomir Petkov a Trud című bolgár lapnak elmondta: az Omega Group 84 járata szombaton 10 órakor indult Prágából Várnába. Az utasok között volt egy 25 év körüli, valószínűleg cseh vagy szlovák fiatalember, akinek Pozsonyig volt jegye.

Ő a Brno közeli pihenő idején nem tért vissza a buszra, "erősen alkohol szaga volt, sapkát és szemüveget viselt, ruházata ócska és viseltes volt" - mondta a sofőr.

Beszámolt arról is, hogy Budapest közelében már azért álltak meg, mert ő is erős vegyszerszagot érzett. Amikor megkérdezte az utasokat, hogy szállít-e vegyszert valaki, mindenki nemet mondott. Ezt követően nyitották ki a csomagtartót, ahol rátaláltak a csomagra, amelyből a szag származott. Benne egy ablakmosó műanyag flakont találtak és egy óraszerkezetet kábelekkel. Ekkor hívták ki a magyar rendőrséget.

Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda - szakértők bevonásával - emberölés bűntett kísérletének gyanúja miatt indított nyomozást - közölte a rendőrség hétfőn az MTI megkeresésére. A szombat délután átvizsgált bolgár autóbuszhoz a rendőrségre érkezett bejelentést követően a TEK szakértői és műveleti egysége is kivonult, ahol adatgyűjtést végeztek, emellett felvették a kapcsolatot a partnerszolgálatokkal.

Egy bolgár terrorelhárítási szakértő szerint szélsőséges iszlamisták rendelhették meg a szerkezetet, a bolgár Nova TV tudósítója viszont arról tájékoztatta a Hír TV-t, hogy valószínűleg inkább busztársaságok közti vitáról van szó. A magyar hivatalos szervek kevés információt adnak az esetről.

A vs.hu szerint a busz bolgár utasai egybehangzóan azt mondták, hogy bomba volt a buszon. Petkov közölte: "Amikor kinyitottuk a táskát, egy csövet, egy órát és kábeleket találtunk benne. A csövet szigetelőszalaggal körbetekerték. Amikor megláttuk, mindenki messzire szaladt.”

Tarjányi: őrült ellen nincs orvosság

Három okot feltételez a buszon elhelyezett csőbomba kapcsán Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő.

Első helyen a legrosszabb forgatókönyvet említi, vagyis, hogy tényleges terrorista támadásra készültek valakik. A második eset szerint valóban elképzelhető az üzleti, konkurencia-vita ilyen módon történő „rendezésének” szándéka. A harmadik az elmebeteg magányos tettest feltételezi. Az utóbbi eset ellen lényegében nincs megfelelő szakmai védekezés.

Tarjányi arra is rámutat, hogy amennyiben ezzel az esettel fenyegetés érte a szárazföldi közlekedést, arra nincs jó válasz. Mint fogalmaz, sem a vasúti, sem az autóbuszos utazás megkezdése előtt nem vezethető be olyan szintű biztonsági védelem, mint a légiközlekedésben – csomagellenőrzés, mágneskapus beléptetés, és hasonlók.

Lapunk az esetről megkérdezte Tamási Gábor volt rendőr főtisztet, korábbi helyszíni szemlebizottság-vezetőt, robbantási szakértőt. Tamási vezette annak idején a Ferihegyi gyorsforgalmi úton elkövetett buszrobbantás, illetve számos más pokolgépes merénylet helyszíni vizsgálatát.

A szakember elmondta, mivel egyelőre keveset tudni a történtekről, sok feladata lesz még a rendőri szerveknek. Emlékeztetett, hogy 1989 februárjában a budapesti metrón robbantott ismeretlen tettes csőbombát – ez volt az első ilyen hazai merénylet. Senki nem sérült meg, de a tettest sem sikerült megtalálni.

Tamási szerint a csőbomba primitív robbanószerkezet, de akár komoly pusztítást is végezhet. Az 1988-as pokolgép a detonáció során nem szerencsére „rendeltetésének megfelelően” működött, a csővégek leestek, így sem a bomba, sem a mellette lévő égésgyorsító folyadék nem fejtette ki hatását. Ez a szerkezet fekete lőporral volt töltve, ami házilag is előállítható, „receptje” még az Egri csillagok című regényben is megtalálható.

Szerkezetükben, működési elvükben csőbombának – csak jóval nagyobbnak - számítanak azok a poroltók is, melyek felhasználásával 1996. augusztusa, és decembere között három robbantást is elkövettek Budapesten – mutatott rá a volt rendőrtiszt. A Klauzál téren, illetve a Dohány utcai zsinagóga környékén úgynevezett „makaróni lőporral” töltött tűzoltókészülékek robbantak fel. A "makaróni" hosszú, pár milliméter vastagságú. világos színű termék, amit orosz típusú tüzérségi lövedékekben használnak. Nagy felületük miatt jobban égnek.

A szakember – a híradások alapján - úgy véli, a mostani szerkezet is hasonló lehet a csaknem harminc évvel korábbihoz, bár töltőanyagáról nincs információja.

Az a tény, mely szerint a veszélyes csomagot már az utazás első szakaszában elhelyezték az autóbuszon, több kérdést is felvet. A Várnába tartó jármű – ahogyan a hasonló járatok – viszonylag szoros menetrendet követ. Fontos lehet tehát tudni, hogy az időzítő – ha valóban volt ilyen – mikorra volt beállítva. Ebből ugyanis azt is ki lehet számítani, hogy a busz hol tartózkodott volna a kérdéses időpontban, Magyarországon vagy másutt.

Ezen információból a nyomozók kikövetkeztethetik, mi lehetett a valódi célpont. „Csak” a busz levegőbe röpítése vagy járulékos károkat, áldozatokat is megcélozhatott a merénylő.

Az sem közömbös ugyanis, hogy a tettes az autópályán vagy egy előre meghirdetett hosszabb pihenőnél, mondjuk egy benzinkútnál szándékozta-e beindítani a detonátort. Azt mondani sem kell – tette hozzá -, hogy ebben az esetben beláthatatlan következményekkel járhatott volna a merénylet. Ugyanakkor, ha menet közben robban a szerkezet, az is tömegszerencsétlenséget okozhat. A menetszél irányíthatatlan égő fáklyává változtatta volna a robogó járművet.

Kérdésünkre, hogy miért figyelhettek föl az utasok a bombára, milyen szagot érezhettek szivárogni a csomagból – hiszen maga a pokolgép zárt szerkezet -, elmondta, a bomba repeszhatása csak az egyik halálos veszély. Általában azonban azért tesznek mellé más vegyszereket, égésgyorsítókat, hogy a detonációval nagy tűz is keletkezzen, ami még pusztítóbb lehet, mert azonnali beavatkozással is nehezen fékezhető meg. Feltehetően ezen anyagok közül ömlött ki valami, ezt vették észre még időben az utasok.

A szakember emlékeztetett arra is, hogy három éve heten meghaltak, harmincan megsebesültek egy bulgáriai városban, amikor felrobbantottak egy izraeli turistabuszt. Az izraeli miniszterelnök szerint Irán állt a merénylet mögött.

Ezzel kapcsolatban Tamási megjegyezte, aligha képzelhető el, hogy – bár sokan ezt sugallják – a mostani esetnek is köze lehet az iszlám szélsőségesekhez, vagy akár magához az Iszlám Államhoz. Mint fogalmazott, a mondott esetekben a merényletek „megszemélyesítettek”, azaz öngyilkos akciók, vagy pedig azonosítható személyek, módszerek - és a felelősség vállalása - jellemzik. Profik, és nem szégyellik, amit tesznek. A csőbomba pedig nem nevezhető „klasszikus” terrorista eszköznek. Az iszlám terrorizmus irányítóinak van elég pénze, szakértelme ahhoz, hogy profi módszereket alkalmazzanak, és „ne süljenek föl” holmi M0-ás autóutakon.

Elfeledett hazai merényletek

1989. február 17. Csőbomba robbant a metró Astoria és Deák téri megállója között a szerelvényen. Senki nem sérült meg, a tettes ismeretlen.

1991. december 23. reggel 9.53. A Ferihegyi gyorsforgalmi út mellett elhelyezett, távirányítású szerkezettel robbantottak fel egy buszt, ami Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidókat szállított a Keleti pályaudvarról a repülőtérre. A tettesnek nem volt jó rálátása a helyszínre, ezért a bombát a kísérő rendőrautó mellett robbantotta. Megsebesült négy utas és két rendőr. A robbantást a német terrorcsoporthoz, a RAF-hoz köthető Andrea Klump és Horst-Ludwig Meyer követte el.

1994. június 1. Szegeden a Rókus templom ajtajában egy idős nő egy műanyag zacskót talált, azt betette a közeli buszmegálló szeméttartójába, ami öt perccel később felrobbant. Egy nő a repeszektől súlyosan megsérült.

1994. június 11. Hajnali 3 óra 15-kor időzített szerkezettel berobbantották az Országház XIX-es kapuját. Személyi sérülés nem történt, a tettes ismeretlen.

1994. július 23. A Mátyás-templom mellett bomba robbant. Személyi sérülés nem történt, a tettes ismeretlen.

1996. augusztus 26-án a Klauzál téren, október 9-én a Wesselényi utcában, a zsinagóga mellett, december 4-én a zsinagóga közelében, a Rákóczi úton robbant tűzoltókészülékbe rejtett bomba. A tettes ismeretlen.

1996. október 5. Bomba robbant Piliscsabán a főutcán egy Volán buszon. Három utas súlyosan, egy könnyebben sérült meg. A tettest, egy 17 éves fiút 12 évre ítélték.