Bagdad felé tart az IS?

Ramadi után az iraki főváros felé közeledhetnek az Iszlám Állam erői. Miután az Irak és Szíria területén muszlim kalifátus felállítására törekvő terrorszervezet elfoglalta a Bagdadtól alig több mint száz kilométerre fekvő, kulcsfontosságú várost, Washingtonban sokan megkérdőjelezik az Obama-kormányzatnak a dzsihadistákkal szemben követett stratégiáját. Az optimista nyilatkozatok ellenére nincs jele annak, hogy sikerülne megállítani az IS előrenyomulását.

Amerikai katonai szakértők szerint az IS nem elég erős ahhoz, hogy tartósan hatalmába kerítse Anbar tartomány központját, a kulcsfontosságú, félmillió lakosú Ramadit. Az IS előrenyomulása váratlanul érte az amerikai stratégákat, mivel hetek óta azt kommunikálták, hogy a nemzetközi koalíció légicsapásai és az iraki hadsereg kiképzése és megerősítése képes feltartóztatni az IS offenzíváját. Ez egyelőre nem történt meg. Márpedig nincs semmiféle B-terv, mutatott rá az AP hírügynökség. Elemzők szerint kizárható, hogy az Obama-kormányzat szárazföldi csapatokat küldene Irakba, hogy megfordítsa a harci helyzetet.

Ramadinál tegnap Irán által támogatott síita milicisták ezrei gyülekeztek, hogy segítsenek visszafoglalni a várost. Washingtonban ezt nem csekély aggodalommal szemlélik, s a jórészt szunnita helyi lakosok is tartanak a síita félkatonai erők bevonulásától – de nincs nagyon más esély. Az iraki hadsereg és a rendőrség fejvesztve vonult vissza Ramadiból, amelynek birtoklásáért már hónapok óta folytak a harcok.

A frontvonal ide-oda mozgott, az IS öngyilkos robbantásokkal és munkagépekkel nyitotta meg az utat az ostromlott város központjához. Thomas Weidy dandártábornok, az Irakban lévő amerikai egységek parancsnoka szerint „időleges sikerekről” van szó, az IS hosszú távon képtelen lesz tartani a várost, az iraki biztonsági erők meg tudják fordítani a hadi helyzetet. Ennek ellentmond, mutatnak rá elemzők, hogy Irak második legnagyobb városát, az észak-iraki Moszult majdnem egy éve uralmuk alá vonták a dzsihadisták.

Tikrit áprilisi visszafoglalása nyomán az iraki kormányzat terveket szőtt arra, hogy mintegy 25 ezer katona bevetésével ostromot indítanak Moszul visszafoglalására, a Ramadinál elszenvedett kudarc nyomán ez kevéssé tűnik kivitelezhetőnek. Mintegy háromezer síita milicistát az al-Habanija katonai bázisnál vonták össze, a milíciák Tikrit visszavételében is nagy szerepet játszottak.

Az Iszlám Állam legalább ötszáz iraki katonát és civilt ölt meg Ramadinál, több mint 25 ezer ember menekült el a harcok elől a városból. Az ENSZ menekültügyi illetékesei szerint humanitárius katasztrófa fenyeget a térségben, a menekültek közül sokan a szabad ég alatt alszanak.

Washingtonban kiéleződni látszik a vita az IS elleni stratégiáról. John Boehner, a republikánus házelnök tegnap frontális támadást indított, mondván: "Az Iszlám Állam előretörése nyomán tudomásul kell venni, hogy a remény nem egyenlő a stratégiával. Az elnök terve nem működik, itt az ideje, hogy komolyan vegye az IS fenyegetését."

Obama idén február 11-én formálisan felhatalmazást kért a kongresszustól a dzsihadisták elleni fellépésre, noha a még Bush elnöknek adott 2001-es és 2002-es felhatalmazás alapján joggal indíthatta meg 2014 nyarán a légicsapásokat, összehozva az időközben már több mint hatvan államból álló nemzetközi koalíciót. A tervezetet republikánus és demokrata részről egyaránt elutasították, az előbbieknek túl kevés, az utóbbiaknak túl sok volt, amit az elnök kért. Boehner közölte, ő már két éve sürgeti az elnököt, hogy dolgozzon ki átfogó stratégiát a terrorizmus ellen.