vita;Magyarország;Európai Parlament;Orbán Viktor;

2015-05-19 22:00:00

Orbán elrendezte Európát

Az Európai Bizottság készen áll minden rendelkezésére álló eszközt bevetni annak biztosítására, hogy Magyarország, illetve a többi tagállam eleget tegyen uniós kötelezettségének. Ezt Frans Timmermans, a testület első alelnöke közölte kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, ahol a magyarországi helyzetről vitáztak. Orbán Viktor arról beszélt, a nemzetközi egyezmények, amelyek a halálbüntetést tiltják, nem isteni kinyilatkoztatásból születtek, hanem emberi alkotások, amiket meg lehet változtatni, a bevándorlásról pedig a tagállamoknak kellene dönteni.

Szinte minden előzetes várakozást felülírt az Európai Parlamentnek a magyar helyzetről tartott kedd esti vitája. A jogi bizottság két héttel ezelőtti, hasonló rendezvénye után még nem volt biztos, hogy a plenáris ülésen is folytatják-e a témát. Aztán, egyfajta kompromisszumként, az Európai Néppárt azt javasolta, hogy legyen plenáris vita, de ne szülessen rajta állásfoglalás. Végül mégis lesz állásfoglalás, de csak júniusban szavaznak róla. Ahhoz képest, hogy a Fidesz kezdetben lényegtelennek és feleslegesnek nevezte a vitát, Orbán Viktor végül kirepült Strasbourgba, hogy hozzászóljon a vitához, amelyet az ő, a halálbüntetésről és a menekültekről elhangzott mondatai váltottak ki.

Az Európai Tanács soros elnökeként a lett kormány nem akart részt venni, mondván, nincs tanácsi állásfoglalás a magyar helyzetről. De az EP képviselői olyan keményen támadták ezért a letteket, hogy végül mégis ők nyitották meg a vitát. Kalnina-Lukasevica lett külügyminiszter mindenesetre csak általánosságban beszélt az uniós alapértékekről, majd elmondta, hogy a Tanács egyelőre nem hozott állásfoglalást a magyar helyzetről. Ami az esti üléseken egyébként ritkán fordul elő, maga Martin Schulz EP-elnök vezette a vitát.

Európa legyen az európaiaké, Magyarország a magyaroké - adta ki a jelszót Orbán Viktor, aki szinte váratlanul érkezett a vitára, hiszen hétfőn, Debrecenből üzente meg, hogy elmegy a másnapi ülésre, hosszan fejtegette, hogy a menekülteket meg kell különböztetni a megélhetési bevándorlóktól, akikből nem kérnek a magyarok. Megismételte, hogy a migránsokat mi befogadjuk, a "mi szívünkben van irgalom", az Európai Bizottság (EB) menekült kvótára vonatkozó javaslatát viszont abszurdnak nevezte és közölte, nemzeti hatáskörbe kell adni a bevándorlás kezelését. A migránsokat, akár néhány napja a Kossuth Rádióban, illegális határátlépőknek titulálta, akik ezzel bűncselekményt követnek el. "Nem tudunk munkát adni a bevándorlóknak" - szögezte le.

Orbán arra figyelmeztetett, Magyarország nem írt alá egyetlen olyan dokumentumot sem, amely megtiltaná, hogy felvessen bármilyen kérdést. A miniszterelnök a szólás-, illetve a véleményszabadság kérdését kérte számon a testületen, mert véleménye szerint nem lehetnek tabutémák és az uniós szerződés megsértésének tartja, ha a mások beleszólnak abba, hogy a magyarok miről beszélhetnek, miről tarthassanak konzultációt. A halálbüntetésről nincs konzultáció - tette hozzá, majd kifejtette, ez utóbbival kapcsolatban Európának nem szabad homokba dugnia a fejét. Erről beszélni kell, de a kormányfő tisztában van azzal, hogy az unió szabályait csak a közösség egésze tudja megváltoztatni. A nemzetközi egyezmények, amelyek a halálbüntetést tiltják, nem isteni kinyilatkoztatásból születtek, hanem emberi alkotások, amiket meg lehet változtatni, a bevándorlásról pedig a tagállamoknak kellene dönteni - zárta felszólalását Orbán.

Martin Schulz, az EP elnöke erre közbevágott: az egyezmények valóban nem isteni kinyilatkoztatások, de létezik olyan isteni parancs, hogy ne ölj.

Kövér: Csali az uniós kvótarendszer
Valójában nem menekültkérdésről van szó, "a bevándorlási kvóta bevezetése Európa azon törekvését szolgálja, hogy a nemzetállamokat az Európai Unió bürokráciája alá rendeljék". Ezt a Napi Gazdaságban kedden megjelent interjújában fogalmazta meg Kövér László. Az Országgyűlés fideszes elnöke szerint a kvótarendszer sunyi törekvés, "csupán csali, amivel horogra akarják akasztani a tagállamokat, hogy az uniót a föderalizáció irányába tereljék". Kövér az uniós kvóta kapcsán arról beszélt, hogy a " fehér ember által meghatározott európai modell és mutációinak elterjedésével létrejött globális civilizáció válságjelenségeivel állunk szemben".
Véleménye szerint a menekültproblémát a következő harminc évben nem fogjuk tudni megoldani. Kövér azt javasolja, vessünk számot magunkkal: "kik vagyunk, és mi dolgunk a világon? Mi az, ami európaivá teszi az embert, ami összeköti az európai nemzeteket?" Az európai vezetőknek arról sem ártana beszélni, hogy a mai életnívó a mai életmód mellett nem tartható fenn, majd a gyermekvállalás fontosságára figyelmeztetett a házelnök. Kövér a migránsok védelmére kelt az interjúban, amikor cinikusnak nevezte az Európai Bizottság dokumentumát, amiben arra figyelmeztettek, a menekülteket nem szabad elriasztani, az európai gazdaságnak ugyanis potenciális munkaerőként szüksége van rájuk. A házelnök szerint elfogadhatatlan, hogy az unió a szakképzett munkaerőt elszívja, hogy "Európának hajtsák a hasznot".

A miniszterelnök egyébként közölte, azért jött Strasbourgba, mert saját országáról van szó, ilyenkor pedig számára parancsoló kötelesség felszólalni. Ezután azt sorolta, hogy az elmúlt öt évben van mire büszkének lenni Magyarországon, az államadósságot 85 százalékról 77 százalékra, a munkanélküliséget 7 százalékra szorították vissza, és nincs messze a teljes foglalkoztatottság. Azt is közölte, hogy Magyarország a jogállamiság-röntgennel leginkább átvilágított ország.

A magyar miniszterelnök szembemegy az Európai Unió jogrendjével, az EB készen áll minden rendelkezésére álló eszközt bevetni annak biztosítására, hogy Magyarország, illetve a többi tagállam eleget tegyen uniós kötelezettségének. Ezt Frans Timmermans, a testület első alelnöke közölte még a plenáris ülés elején. A szociáldemokrata politikus hosszan sorolta, milyen egyezményeket sértene a halálbüntetés újbóli bevezetése. A nemzeti konzultáció kérdéseit manipulatív, félrevezető jelzőkkel illette. Elfogult és félrevezető kérdések alapján nem lehet tisztességes konzultációt folytatni, és ha e konzultáció során a bevándorlást összekapcsolják a terrorizmusveszéllyel, az rosszhiszemű és helytelen dolog - mondta hozzátéve, a bevándorlókkal való riogatás, amit Magyarországon tapasztalhatunk, káros és csak előítéleteket szül.

Zanda Kalnina-Lukasevica, az EU soros elnökségét adó Lettország európai ügyekben illetékes államtitkára közölte, az uniós tagállami kormányokat összefogó Tanács nem alakított ki álláspontot a vitatott magyar vonatkozású kérdésekben, így pusztán annak a hangsúlyozására szorítkozott, hogy a Tanács nagy jelentőséget tulajdonít az európai alapértékeknek. A parlament liberális frakciója az ülés előtt nyilatkozatban ítélte el, hogy Tanács soros lett elnöksége nem kíván részt venni a vitában.

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióelnöke, aki szintén Orbán előtt szólalt fel, Magyarországot Európa motorjának nevezte, de azért a nemzeti konzultáció kérdéseiről azt mondta, azok megfogalmazása nem felel meg a Fideszt is magába foglaló Néppártnak. A kérdések tartalmáról beszélni kell.A szociáldemokrata frakcióvezető Gianni Pittella félti a liberális demokrácia vívmányait. Szerinte szimpátia illeti a magyar népet, az olaszokban egyértelmű ez az érzés, de nem lehet ez az ország játékszere az együttélés szabályai megsértésének. A vitában Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője azt mondta, hogy Orbán továbbra is provokatív kijelentéseket tesz. A belga politikus a bevándorlási kérdőívvel, illetve a halálbüntetéssel kapcsolatos témák említésén túl egyebek közt Putyin-barát külpolitikával is vádolta a magyar kormányfőt. A bevándorlást illetően emlékeztetett arra, hogy 1956-ban Nyugaton nagy szeretettel fogadták be a magyar menekülteket.

Sohasem merne ilyen hangon beszélni más országokról, mint ahogy most Magyarországról beszéltek - jelentette ki a csaknem kétórás vita vége felé Orbán. Elmondta, a liberális társadalomszervezés megbukott, ez vezetett a 2008-as válsághoz. Az autokratázásra úgy reagált, háromszor veszített és háromszor nyert választást, mindenkit megnyugtatott, lesz még ilyen. Verhofstadtnak címezve felolvasta az egyik konzultációs kérdést, ami arra vonatkozott, hogy az EU arra kényszerítette Magyarországot, változtasson a bevándorlási szabályokon. Szerinte nem jött be ez a 2012-ben a magyarokra erőltetett szabály, ezért Magyarországnak meg kell védenie magát.

Tiltakozás a Belvárosban
A bevándorlásról és a terrorizmusról szóló, egymilliárd forintba kerülő nemzeti konzultáció, a bevándorlás-ellenes kormánypropaganda ellen tiltakoztak este a Belvárosban, a Deák Ferenc téren. A megmozdulást, amelyen mintegy félszázan vettek részt, a MigSzol (Migráns Szolidaritás Csoport) szervezte a Facebook-on. Beszédet mondott többek között egy afgán menekült, Ali, és Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság alapítója. A beszédek után a tiltakozók a Parlament elé, majd a Duna-partra vonultak, ahol a nemzeti konzultációs ívekből papírhajókat hajtogattak, amelyekbe mécseseket helyeztek, és a rakpart lépcsőire tették megemlékezve azokra a menekültekre, akik a Földközi-tengerben lelték halálukat.

A keddi ülés témáját a szocialista, a liberális, a zöld és a szélsőbaloldali frakciók szavazták meg. A vitát éppen azért tűzték napirendre, mert az EP szabadságjogi kérdésekben illetékes szakbizottsága nem értékelte, hogy a magyar kormányfő napirenden szeretné tartani a halálbüntetés visszaállításának kérdését, sem a bevándorlási nemzeti konzultációs kérdőívet, sem pedig a menekültüggyel kapcsolatos magyar kormányzati megnyilatkozásokat.

Még a plenáris ülés előtt Orbán magyar újságíróknak egyebek mellett azt fejtegette, szeretné elérni, hogy a bevándorlás ügyében a magyarok mondják meg, mit akarnak. Mi sohasem voltunk multikulturális társadalom, sosem fogadtunk be gyarmatainkról bevándorlókat, ezért nem vagyunk ehhez hozzászokva - mondta. Úgy fogalmazott: "Mi értéknek tekintjük azt, hogy Magyarország egy homogén ország, kultúrájában, gondolkodásmódjában, civilizációs szokásaiban meglehetősen homogén képet mutat. Szerintünk ez egy érték, és nem is szeretnénk ezt föláldozni".

Orbán első strasbourgi képe a Facebookon a következő üzenettel jelent meg: "Semmit rólunk nélkülünk".

Magyarország keresztény lesz, vagy nem lesz
A Hajdúdorogi Metropólia megalakításával újabb szilárd pillére született meg a keresztény Magyarországnak - jelentette ki Orbán Viktor hétfőn Debrecenben, miután megállapodást írt alá Kocsis Fülöp érsek-metropolitával. A kormányfő azt mondta: ez nagy szó abban az Európában, amely alapdokumentumaiban nem vállalja kétezer éves keresztény múltját.
"Magyarország azonban ezt vállalja, ezért is foglaltuk az alaptörvényünkbe a kereszténység megtartó erejének elvét. Ezért is mondjuk azt, hogy Magyarország keresztény lesz, vagy nem lesz, ezért üdvözöljük az új metropóliát a jövő metropóliájaként" - fűzte hozzá.
Úgy fogalmazott, a kereszténység minden "ágával és bogával együtt" elválaszthatatlan a magyarok történelmétől. A magyar nem azért európai nép, mert földrajzilag odatartozik, "mi azért vagyunk európaiak, mert keresztények vagyunk" - jegyezte meg, hozzátéve, erős és sikeres Magyarországot csak ezekre a nemzeti, keresztény és polgári hagyományokra lehet építeni.