Csaták, amelyek örökre emlékezetesek

Az „Évszázad mérkőzése”. Így harangozta be majd minden orgánum a május 2-án megrendezett Floyd Mayweather Jr.- Manny Pacquiao bokszmeccset, ám az összecsapás meglehetősen laposra sikeredett, és aligha beszélnek majd a két ökölvívó találkozójáról tíz, húsz, vagy akár harminc év múlva. A történelemben nem ez volt az első „évszázad mérkőzése”. Lapunk összeszedte azon találkozókat, amelyeket méltán illettek a történelmi jelzővel. Összeállításunk szubjektív, és természetesen nem fért bele minden rangos esemény.

Anglia-Magyarország 3-6

A találkozót már a mérkőzés előtt az „évszázad összecsapásának” harangozták be, és kiderült: teljes joggal. Sebes Gusztáv, a magyar válogatott szövetségi kapitánya már az 1952-es helsinki olimpián, - ahol a magyar csapat aranyérmet szerzett, a döntőben Jugoszláviát győztük le 2-0-ra - lekötötte a mérkőzést az angolokkal, ám Rákosi Mátyásnak ez nem volt ínyére. Végül 1953. november 25-én létrejött a találkozó a Wembley Stadionban, 105 ezer néző előtt. Az Aranycsapat 6-3-ra legyőzte a hazai pályán 90 éve veretlen angolokat.

A játékosok nevét pedig sosem felejtjük el. A kezdő csapat: Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály, Bozsik József, Zakariás József, Budai II László, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc, Czibor Zoltán. A mérkőzés kommentátora Szepesi György volt. A visszavágót Budapesten játszották 1954. május 23-án, Puskásék 7-1-re diadalmaskodtak.A találkozón Hidegkuti Nándor háromszor (1., 22., 53. perc), Puskás Ferenc kétszer (25., 29.), míg Bozsik József egyszer (50.) volt eredményes. A mérkőzés örökre beírta magát a történelembe, dal (Hobo Blues Band) és film (6:3 avagy, Játszd újra Tutti) is készült a legendás meccsről.

Az 1999-es BL-döntő

A labdarúgó Bajnokcsapatok Európa Kupája (1992-től Bajnokok Ligája) 1955 óta íródó történelmében talán a legizgalmasabb döntőt az angol Manchester United és a német Bayern München játszotta 1999-ben. A bajorok már a 6. percben vezetést szereztek Mario Basler révén, és egészen a 90. percig meg is tudták őrizni. Amikor már a zsebében érezte a győzelmet a Bayern jött a hidegzuhany. A 91. percben előbb a csereként beállt Teddy Sheringham egyenlített, majd két perccel később a szintén csereként pályára lépő Ole-Gunnar Solskjær is betalált.

Teddy Sheringham egyenlítő találata

A németeket sokkolta a fordítás: Matthäus a cserepadon meredten nézte az eredményt jelző led falat, Oliver Kahn széttárta a karját, Michael Tarnat összezuhant a kapufánál, Samuel Koffour pedig sírva fakadt. A Manchester United 2-1-re megnyerte a találkozót, és megszerezte – akkor még – második BL-trófeáját. A mérkőzés játékvezetője, az olasz Pierluigi Collina így írta le a találkozót: „A tömeg hangja az utolsó percekben olyan volt, mint az oroszlánüvöltés”.

A melbourne-i vérfürdő

A vízilabda történetének leghíresebb összecsapását a magyar válogatott vívta. Az 1956-os melbourne-i olimpián Magyarország-Szovjetunióval mérkőzött meg. Az 1956. december 6-i összecsapást óriási érdeklődés övezte. A hatezres nézőtérre nyolcezren zsúfolódtak össze, az eredetileg kétfontos jegyek pedig 30-40 fontért keltek el. Mindenki kíváncsi volt arra, hogy az eltiport, kis Magyarország revánsot vesz-e a pályán az elnyomó Szovjetunió ellen. A tömeg éltette hazánkat, míg az ellenfelünk minden megmozdulását hangos füttyszó követte.

A magyarok kezdték sokkal jobban a mérkőzést, és már négy góllal is vezettek. Egyébként a két csapat játékosai között a mérkőzés előtt nem volt ellenségeskedés, hiszen a szovjeteket éppen a magyarok tanították meg vízilabdázni. A közönség őrjöngött, hiszen Gyarmati Dezsőék 4-0-ra vezettek a mérkőzés vége előtt, így biztos volt a győzelem. Ekkor Propokov, a szovjet center elvesztette a fejét, és lekönyökölte Zádor Ervint, akinek felrepedt a szeme alatt a bőre, vörösre festve a medencét.

A 21 éves játékos véres testtel levonult a pályáról, és a közönség szemében Zádor egy csapásra a magyar forradalom hősévé vált. A szurkolók a pályára tódultak, hogy elégtételt vegyenek a szovjeteken. A mérkőzést lefújta a játékvezető, így a magyarok 4-0-ra nyerték meg a mérkőzést, és a Jugoszlávok ellen aratott 2-1-es győzelemmel végül az olimpiai aranyat is Gyarmatiék hódították el.

Szovjetunió-USA

Az 1972-es müncheni olimpia nemcsak a kimagasló sportteljesítményekről vált ismertté, hanem egy tragédia miatt is. A Fekete Szeptember nevű terrorszervezet tagjai az olimpiai faluban kilenc izraeli sportolót és edzőt ejtettek túszul. A palesztin fegyveresek azt követelték, hogy az izraeli börtönökben raboskodó társaikat engedjék szabadon a túszokért cserébe, a kormány azonban elutasította a cserét, így a terroristák és túszaik a fürstenfeldi repülőtérre mentek, ahol a tűzharcban az összes sportoló és edző, valamint öt terrorista is életét vesztette.

A tragédia rányomta a bélyegét az müncheni ötkarikás játékokra, ám az amerikai úszó Mark Spitz teljesítménye, - hét számban (egyéniben 100 és 200 méteres gyors, valamint 100 és 200 méteres pillangó, csapatban pedig 4x100-as vegyesés 4x100 és 4x200 gyorsváltó) diadalmaskodott, ráadásul mindegyikben világcsúccsal –, a hat magyar aranyérem (vívás: Fenyvesi Csaba egyéniben és csapatban, súlyemelés: Földi Imre, öttusa: Balczó András, birkózás: Hegedüs Csaba, ökölvívás: Gedó György), valamint a Szovjetunió-Egyesült Államok férfi kosárlabda döntő örökre a köztudatban maradt.

Ami a finálét illeti: az amerikaiak már ünnepelték az olimpiai aranyat, amikor Alekszandr Bjelov a mérkőzés végét jelző dudaszó előtt kosarat dobott, ezzel 51-50-re a szovjetek nyerték a mérkőzést, és megszakították az amerikaiak 1936 óta tartó ötkarikás veretlenségi sorozatát.

„Kész háború volt”

- így írta le Marvelous Marvin Hagler, a korábbi vitathatatlan középsúlyú ökölvívó világbajnok Thomas Hearnsszel vívott csatáját. A legendás összecsapásra 1985. április 13-án került sor. A két bunyós nem kímélte egymást, sorjáztak a pofonok. Az első menetben Hagler a szeme felett meg is sérült. A két amerikai három percen keresztül csépelte egymást, de egyikük sem került a padlóra. A második menetben inkább Hagler dominált, de Hearns sem hagyta magát, s óriási ütéseivel próbálta padlóra vinni ellenfelét.

A harmadik menetre már annyira csúnya volt Hagler sérülése: a vezetőbíró felfüggesztette a menetet, hogy az orvosok megvizsgálhassák. Az amerikai tudta, gyorsan dűlőre kell vinne a dolgot, ha győztesen szeretné elhagyni a ringet. A folytatásban aztán nem kímélte Hearnst, s addig ütötte riválisát, amíg össze nem esett. A mérkőzés csupán három menetig tartott, ám a két ökölvívó hihetetlen keménységű csatája beíródott a történelemkönyvbe.

Pár éve derült ki, hogy Hearns jobb keze az első menetben eltört, ám azért nem említette, mert nem szerette volna kisebbíteni riválisa érdemeit. Ezzel szemben Pacquiao rögtön azzal védekezett Mayweatherrel szemben, hogy vállsérülése miatt szenvedett sima vereséget.