Szakmunkás kerestetik

 A magyarországi hiányszakmák tizes listáját már hatodik éve a szakmunkások vezetik, második helyen a sofőrök, a harmadik helyen pedig a mérnökök állnak - közölte a Manpower Munkaerő-szervezési Kft. éves tehetség felmérésének eredményeit szerdán az MTI-vel. A vizsgálatban 750 vállalat vezető HR-szakemberét kérdezték a magyarországi hiányszakmákról és az ezzel kapcsolatos problémákról.

A magyarországi megkérdezettek 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szakemberhiány miatt vannak betöltetlen pozíciói, ez a szám 2 százalékponttal magasabb a 2014-es eredménynél. A vizsgálat magyarországi történetében (2010 óta) ez az eddig mért legmagasabb érték.

A vállalatok egyre kevésbé érzik a szakemberhiány negatív hatását Magyarországon - derül ki az adatokból. Tavalyelőtt még a vállalatok harmada vélte úgy, hogy a szakemberhiány jelentősen befolyásolta ügyfél-kiszolgálási képességüket, ezzel szemben idén ez az arány csupán 18 százalék volt. Azok aránya pedig, akik szerint az ügyfélkiszolgálás eredményességére nincs hatással a szakemberhiány, két év alatt 25 százalékról 57 százalékra nőtt.

Dalányi László, a Manpower magyarországi ügyvezetője a közleményben ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyarországi munkaadók feltehetően találtak olyan átmeneti megoldásokat, amelyekkel időben elodázhatják a szakemberhiány negatív hatásait.

Az üres munkahelyek betöltésének problémáját 2014-ben a válaszadók több mint fele a szaktudás hiányában látta és csupán 37 százaléka hivatkozott a jelentkezők hiányára. Idén ez a tendencia megfordult és a vállalatok 62 százaléka már a jelentkezők hiányában látta a betöltetlen állások problémáját, és mindössze 39 százalékuk említette a hiányzó szaktudást.
A fokozódó szakemberhiány enyhítésére a magyarországi vállalatok harmada semmilyen stratégiát nem dolgozott ki. A megkérdezettek 43 százaléka a meglévő dolgozók továbbképzésére és a javadalmazási rendszer fejlesztésére fordít kiemelt figyelmet. A fennmaradó 30 százalék pedig a foglalkoztatási formák, modellek átalakításában látja a megoldást.

Szerző

Benyújtották a magáncsődről szóló javaslatot

A KDNP parlamenti frakciója benyújtotta szerdán délután a magáncsődről szóló törvényjavaslatot. Cél, hogy fegyelmezett adósságtörlesztés révén visszanyerjék fizetőképességüket az ügyfelek, miközben a hitelezők érdekeit is figyelembe veszik - írja a portfolio.hu.

Korábban írtuk: Már az ősszel indulhat a magáncsőd

Rétvári Bence, a KDNP alelnöke a Napi Gazdaságnak azt mondta, az elképzelések szerint a javaslatról még a tavaszi ülésszakban döntés születik. Ugyanakkor kiemelte: a családi csődvédelem intézménye az önkéntesség elve alapján működik majd. A család csak akkor élhet a lehetőséggel, ha tartozásának együttes értéke nem haladja meg a vagyon, a jövedelem kétszeresét. Ennél nagyobb arányú eladósodottságnál nehezen képzelhető el a hátralék nagyobb részének visszafizetése - érvelt Rétvári.

A magánszemélyek - mint korábbi cikkünkben már írtuk - mindenféle tartozás leküzdésére, így hitel-, és közműhátralék rendezésére is igénybe vehetik a csődvédelmet. Ez a lehetőség azok előtt is nyitva áll majd, akik ügyében már megindult a végrehajtás. A procedúrába bekapcsolódhatnak a kezesek, az adóstársak és más kötelezettek is.

Az eljárás várható menetéről a KDNP politikusa elárulta, hogy első lépésként a kormányhivatal megvizsgálja, hogy a jelentkező személy megfelel-e a törvény kritériumainak, Ezután tárgyalás következik a hitelezők és az adós között, ha nem jutnak dűlőre, az ügy bíróság elé kerül, amelyik rövid időn belül tárgyalás nélkül határozatot hoz arról, hogy a magánszemély, a család különféle bevételeit miképpen kell felosztani a hitelezők között.

Amennyiben az adós öt éven keresztül betartja a megállapodásban, a bírói határozatban foglaltakat, akkor a folyamat végén mentesülhet adósságainak bizonyos részétől. Lényeges, hogy minden adósságfajtában, valamennyi hitelezőnek törlesszen az adós.

Szerző

Devizahitel - Önnek is csökkent a törlesztőrészlete?

Az átlagos devizahiteles ügyfélnek az elszámolás és a forintosítás után a törlesztőrészlete átlagosan 20 százalékkal csökkent - mondta Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója a bankszövetség sajtóbeszélgetésén.

Az alelnök szerint a magyar bankszektor számára az elszámolás mintegy 1000 milliárd forintos terhe a banki tőkeállomány egyharmada. A jogszabályok által előírt folyamat európai szinten példanélküli, és hatásában olyan, mintha minden egyes magyar állampolgár 100 ezer forintot kapott volna vissza - tette hozzá. Kiemelte: a szakértői elemzések alapján az árfolyamgátba belépett ügyfelek jártak az elszámolással a legjobban. Véleménye szerint a jelentős többség, a bankok adatai szerint az átlag devizahitelesek 82 százaléka kisebb törlesztőrészletet fizet.

Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára kifejtette: 2010-től mostanáig a bankszektor 1438 milliárd forint különadót (bankadót, járulékot és pénzügyi tranzakciós illetéket) fizetett be a költségvetésbe, amit, ha a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor hitelezésére fordítottak volna a bankok, az a GDP-ben 1,2 százalékos évi növekedést eredményezhetett volna.

A főtitkár elmondta: az elszámolás során hozzávetőleg ezermilliárd forintot írnak az ügyfelek javára, ebből mintegy 750 milliárd forintot térítenek vissza a devizahiteleseknek, és mintegy 250 milliárd forintot ősszel a forint hiteleseknek. Emellett a bankszektor számára az egész folyamat mintegy 25 ezer dolgozó bevonását, több száz, csak erre a feladatra felvett szakértő alkalmazását és több tízmilliárd forintos ráfordítást követel meg - mondta Kovács Levente.

Becsei András öt csoportra osztotta a most elszámolásban résztvevőket, az első csoport az árfolyamgátba be nem lépett átlagos ügyfelek, ők 20-25 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést könyvelhetnek el. Ha nincs a forintosítás, akkor a mostani új törlesztőrészlet 50 százalékkal magasabb lenne számukra.

A második kör az árfolyamgátba belépett ügyfelek, esetükben fontos figyelembe venni, hogy a januári árfolyamrészletet 180 forintos svájci frank szinten határozták meg, náluk ez a törlesztés marad meg az árfolyamgát végéig. Ezen ügyfelek számára kedvező az, hogy a gyűjtőszámla-tartozások szinte mindenkinél megszűntek - emelte ki Becsei András. (Az MNB szerdán 294,63 forinton jegyezte a svájci frankot.)

A csak kamatot fizető ügyfelek esetében - akik számára mostanában jár le a türelmi idő - azért emelkedett a törlesztőrészlet, mert már a tőketörlesztést is meg kellett kezdeni – ők a devizahitelesek egy százalékát adhatják. A másik egy 1 százalékba azok az ügyfelek tartoznak, akik japán jenben adósodtak el és olyan kedvezményes kamatozású a hitelük, amely az új, forinthitelre való átszámításnál nem adja ki a minimális 1 százalékos kamatfelárat, amit rögzít a törvény. Ezen ügyfeleknél nőhet a kamat, de ők jogosultak arra, hogy továbbra is devizában törlesszék a tartozást, ezt 30 napon belül jelezhetik bankjuknak.

A szövetség alelnöke a negyedik jelentős körbe a nem fizető ügyfeleket sorolta, akiknél az elszámolás során először a késedelmes hátralék csökkentésére fordították a visszaírást. Közülük többen teljes mértékben mentesültek a korábbi késedelmes tartozástól. Akiknek fennmaradt a tartozásuk, azoknak egyrészt jelentősen csökkent a tartozás, és további segítséget már más, a nem banki megoldások jelenthetnek nekik.

Becsei András kifejtette: a Magyar Bankszövetség például a Nemzeti Eszközkezelő kvótájának felemelését támogatja, és tárgyalnak a magáncsőd szabályozásáról, bevezetéséről. A nem teljesítő adósok harmadának biztosan az eszközkezelőhöz kell fordulnia, míg a következő harmad, akik már rendelkeznek megfelelő jövedelemmel, a magáncsőd intézményét vehetik majd igénybe, s a szövetség reméli, hogy harmaduk visszatérhet a rendesen törlesztők közé.

Az alelnök szerint az ötödik adósi csoport a fogyasztási hitelesek (személyi- és autóhitelek). Esetükben a törvény nem írt elő forintosítást, náluk az elszámolás azért kedvező, mert az árfolyam megugrásának kedvezőtlen hatásaitól védi az ügyfelet. A bank nekik felajánlhatja a forintosítást, ám erre nincs általános feltétel, szabályozás, mivel nincs kötelező forintosítás, az ügyfélnek el kell fogadnia a bank ajánlatát.

Becsei András elmondta: a következő elszámolási időszak augusztus 1. és szeptember 30. között lesz, amikor a forinthitelek elszámolása zajlik majd. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyfelek többsége "nullás értesítést" kap, hiszen nem lesz árfolyamrés-elszámolás és a bankok zöme nem is emelt forintkamatot. Ekkor kapnak értesítést a valódi devizahitelesek is - mondta a bankszövetség alelnöke.

Szerző