Németország;Angela Merkel;Bundestag;amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség;Thomas Oppermann;

2015-05-21 07:34:00

Enyhülő feszültség

Megoldás körvonalazódik a német koalíciós válságban. A kereszténydemokraták és a szociáldemokraták között azért nőtt meg a feszültség, mert az SPD azt követelte: hozzák nyilvánosságra azon németországi objektumok listáját, amelyek iránt leplezetlen érdeklődést mutatott az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA).

Kompromisszumos megállapodás körvonalazódik a német SPD és a CDU között a lehallgatási botrány miatt. A nagykoalíció pártjai között azután vált feszültté a viszony, hogy kiderült: a német hírszerzés minden eddig véltnél jobban segítette a kémkedésben az amerikai titkosszolgálatot. A Spiegel eheti számában rántotta le a leplet az együttműködésről. Eszerint a BND lehetővé tette a Nemzetbiztonsági Ügynökség számára, hogy európai üzleti és politikai célpontok ellen kémkedhessen.

Sőt, a BND-nek köszönhetően jutottak az amerikaiak Oszama bin Laden nyomára. Bár a berlini kancellárián belül önálló részleg működik azzal a feladattal, hogy ellenőrizze a BND működését, semmit sem tett az együttműködés ellen, pedig dokumentumok is alátámasztják, hogy tudott az NSA terjeszkedéséről. A lap azt is közölte, az NSA újságírók után is kémkedhetett, amihez szintén segítséget nyújthatott a német hírszerzés.

A kisebbik koalíciós partner SPD azt követelte, hozzák nyilvánosságra azokat az objektumokat, amelyek iránt az NSA leplezetlen érdeklődést tanúsított. Erre azonban a CDU nem volt hajlandó. Sőt, a viszony már annyira elmérgesedni látszott, hogy Michael Fuchs, a kereszténydemokraták frakcióvezető helyettese figyelmeztette az SPD-t: ha politikusai továbbra is ilyen heves nyilatkozatokat tesznek a lehallgatási ügyben, akkor el kell gondolkodni a további nagykoalíciós együttműködésen.

A Hannoversche Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában az előrehozott választás ötletét is felvetette. Feltételezhetjük azonban, hogy a CDU-nál sosem merült fel komolyan az idő előtti voksolás esélye, ez inkább csak a nyomásgyakorlás része lehetett. Azzal ugyanis az SPD-nél is tisztában vannak, hogy ha új voksolást rendeznének, akkor az új kormányban a CDU már vélhetően nem szorulna rá az SPD támogatására. A kereszténydemokraták előző koalíciós partnere, a liberális FDP népszerűsége ugyanis országosan ismét meghaladja az öt százalékot, így lehetővé válna a korábbi CDU-FDP koalíciós együttműködés folytatása.

A kérdésben mindenesetre egyre inkább kompromisszum körvonalazódik. Ennek értelmében a Bundestag megbízna egy személyt, aki teljes betekintést nyerhetne az NSA-BND együttműködését firtató aktákba, így azt is láthatná, mely objektumokat figyeltek meg az amerikaiak. Ezt a megoldást a CDU és az SPD egyaránt támogatná.

Thomas Oppermann, az SPD frakcióvezetője elmondta, ha a megbízott a parlament felhatalmazásával betekintést nyer az aktába, akkor titkos információk közzététele nélkül értékelheti a politikai előzményeket. Gerda Hasselfeldt, a CSU részéről is támogathatónak tartja a felvetést.

A végső döntést a kormánynak kell meghoznia. Sigmar Gabriel, az SPD elnöke arra számít, hogy megállapodásra jutnak az ügyben – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Leipziger Volkszeitung pedig úgy értesült, hogy a koalíció a Zöldek korábbi parlamenti képviselőjét, Wolfgang Wielandot kívánja megtenni különmegbízottnak. A környezetvédőknek azonban a Spiegel Online szerint nem tetszik az ötlet.

A nagykoalíció pártjai közötti enyhülést jelzi az is, hogy Angela Merkel kancellár egyértelműen kiállt Sigmar Gabriel mellett. Arra a kérdésre ugyanis, hogy a válság ellenére lát-e még esélyt a kancellár a bizalmon alapuló együttműködésre a szociáldemokraták elnökével, Merkel azt közölte: „a válaszom határozott igen”.